– Az elmúlt időszakban melyek voltak a Szent István Társulat legsikeresebb kiadványai? – A siker mércéje általában a példányszám. Nekünk kicsit behatároltak a lehetőségeink, mert a katolikus irodalomban nincs akkora merítés, mint a világi irodalom esetében: ott szinte határtalan a választék mind a tematikát, mind a tartalmat illetően. Tavaly adtuk ki a Híd az égbe – A világ legszebb imái című kötetünket, amely pillanatok alatt elfogyott, heteken keresztül szerepelt a Fókusz sikerlistáján, és jelenleg már a hatodik kiadásnál tart, 30 ezer példány fogyott el belőle. Álmunkban sem gondoltuk, hogy ekkora lesz a kereslet iránta. Ugyancsak nagy sikere volt, és szintén a Fókusz sikerlistáján első helyre került Joseph Ratzinger Isten és a világ című kötete. Itt még nincsenek végleges eladási adatok, de az már biztos: Ratzinger bíboros pápává választását követően a könyv utolsó 600 példánya két nap alatt elfogyott. Ugye milyen érdekes? Két különböző téma, és mégis mekkora érdeklődést váltott ki az emberekből!
Végül azonban megerősödve jutottak túl a válságos időszakon. Hogyan sikerült ezt elérniük? – A kilencvenes évek elején a gombamód szaporodó katolikus könyvkiadók együttesen valóban komoly konkurenciát jelentettek számunkra, ám sikerült megtalálnunk az együttműködés három fórumát. 1993-ban elindítottuk a Szent István Könyvhetet. Ez ma már a keresztény könyvkiadók országosan ismert és elismert fóruma. Ugyanebben az évben hoztuk létre a Szent István Könyvklubot, amely színes katalógusában a könyvhéten megjelent kiadók könyveit mutatja be, évi három-négy alkalommal. Ma már tizenkétezer klubtagunk van. Végül létrehoztuk a Stephanus-díjat, amelyet minden évben teológiai és irodalmi kategóriában osztunk ki. Ennek értékét növeli, hogy nem állami díj, s hogy kizárólag szakmai kritériumok alapján dönt egy felkészült grémium a díjazottakról – nem számít sem a párt, sem a politikai kötődés. Ha hízeleghetek kicsit magunknak, hasonló ez, mint a franciáknál a Goncourt-díj. – Említene néhányat az új kiadványaik közül?
Hazánk és az egész Kárpát-medence legrégibb könyvkiadója, a Szent István Társulat 1848. február 15-én alakult meg, Fogarassy Mihály nagyváradi kanonok elnökletével. A Társulatnak 1923-ban XI. Pius pápa az "Apostoli Szentszék Könyvkiadója" címet adományozta. Ennek értelmében a hivatalos hazai egyházi kiadványokat, a hittankönyveket, a katolikus iskola tankönyveit, a Szentszék magyarra fordított megnyilatkozásait elsőként a SZIT adhatta és adhatja ki. A Társulat 1948-ig Európa egyik legjelentősebb kiadója volt. A kommunista diktatúra idején Mészáros István művelődéstörténész megfogalmazása szerint "bár gúzsba kötve, de élve maradt", és sok hasznos könyvet jelentetett meg. A Társulat csak 1989 után válhatott újra szabaddá. Sikeresen átvészelve a rendszerváltozás gazdasági megrázkódtatásait, évente 140-150 címet adnak ki, átlagosan kétezer példányban. A Társulatnál jelenleg 36-an dolgoznak – ebbe beletartoznak az öt könyvesbolt alkalmazottai is. A kiadó egyházi intézményként, gazdaságilag önellátó s önfenntartó módon működik.
Erdő Péter bíboros, prímás nyitotta meg a XXIX. Szent István Könyvhetet Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál pápa dísztermében május 16-án. A rendezvény május 21-ig, szombatig tart. A megnyitón Jozef Haľko püspököt és Szovák Kornél klasszika-filológust Stephanus-díjjal tüntették ki. A megjelenteket Farkas Olivér, a Szent István Társulat (SZIT) igazgatója köszöntötte. "Évente egyszer egy helyen, együtt mutatkoznak be könyvújdonságaikkal a keresztény kiadók" – összegezte a könyvhét jelentőségét. Kifejtette: a Szent István Könyvhéten 27 kiadó – szerzetesrendeket, protestáns közösségeket, az egyházi sajtót képviselő kiadók, valamint katolikus egyházi és magánkiadók – reprezentálja összesen 7000 kiadványát; köztük 45 újdonságot hoznak el a Ferenciek terére, és találkozót tartanak olvasóikkal. Rózsa Huba, a Szent István Társulat alelnöke a hét programjairól adott tájékoztatót, melyek kiemelt alkalmai az író-olvasó találkozók. Sarbak Gábor, a SZIT elnöke bemutatta a könyvhét újdonságainak gazdag válogatását.
Az idei kitüntetett teológiai kategóriában Jozef Hal'ko, a Pozsonyi Főegyházmegye római katolikus segédpüspöke, a Pozsonyi Comenius Egyetem Római Katolikus Cirill és Metód hittudományi karának egyháztörténelem tanára. Irodalmi kategóriában Szovák Kornél Széchenyi-díjas klasszika-filológus, középkorkutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) bölcsészet- és társadalomtudományi karának oktatója vehette át az elismerést. Spányi Antal elmondta: a Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány kulturális díja, amelyet 1993-tól a Szent István-könyvhét megnyitóján adnak át irodalmi és teológiai kategóriában. A díjazottak olyan szerzők, akik "magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén". A díjat alapításától napjainkig 60-an nyerték el - tette hozzá. Käfer István, a PPKE BTK Szlavisztika - Közép-Európa Intézetének alapítója Jozef Hal'kót méltatva kiemelte: már első számon tartott, a csehszlovák szakadár katolikus akcióról írt munkája jelezte, hogy meghatározó feladata a kommunista történelemhamisítás tisztázása lesz.
A gyermekekkel megismertetni ezeknek a hús-vér embereknek az életét, akiket később az egyház a szentek seregébe sorol, nem egyszerű feladat. Gondolnánk, hogy a mese műfaja alkalmas lehet erre, ám minél közelebbi korok szentjeit választjuk annál húsbavágóbban előkerülhetnek a történelmi és a teológiai kérdések. A Szent életű magyarok alcíme is utal erre a fölvetésre A viharos XX. században korszakmegjelöléssel. A kötet szereplői ráadásul még nincsenek is szentté avatva, "csupán" boldoggá. Éppen azért, mert a kétezer éves egyháznak nem kell kapkodnia, alaposan megérlelheti, kiket lát biztosan a mennyországban. Történtek persze gyors döntések is, például assisi Ferencet két, Árpád-házi Erzsébetet négy év alatt kanonizálták, ám számtalanszor több száz év is eltelt, mire véget ért egy-egy avatási eljárás. A közelmúlt történetéről egyszerre tudunk sokat és keveset, hiszen a mai kor nagyszülei egy emberöltőnyire éltek kötetünk hőseitől, s még szüleiktől, rokonaiktól is sok mindent hallhattak mondjuk IV.
A logóra kattintva a Lazi Kiadó oldalára léphet!