Hiába, no, az élet ilyen, el kell fogadni, Forog ma Föld, kapaszkodunk, nem tudunk mit tenni, Majd mossál hajat is és ondolálj, Múltból meg valamit nagyon csodálj. Idő és a világ elmegy, dehogy kezdenék újat… Lehet, meggondolom! De, hogy kezdhetnék én már újat? Vecsés, 2014. december 11. – Kustra Ferenc Author: Kustra Ferenc József Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője. ÍRÓI ADATLAPOM – KUSTRA FERENC JÓZSEF Írni 1997. -ben kezdtem egy élmény hatására. Szoktam írni: verses műveket, haikukat és a társait, különleges versformákat, aforizmát és novellákat. Végzek versforma-szerkesztői, fejlesztői munkásságot is. Eddig valamivel több, mint 3300 verses művem van, ebből még kb. 1200 verses mű, kéziratban. Novellákban is van még kb. 30 mű kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3600 db. -t eredeti Basó féle stílusban, és cca. Február végén mutatja be az Örök tél című filmet a közmédia | kdnp.hu. 480 db. -t európai stílusban. Az egészből cca. 350 senrjú formában íródott! (A szakirodalomban többen is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek… de, végül is még összehasonlítani sem lehet a két nyelvet!
Így inkább igyekeztek egy ízelítőt adni abból a pokolból, amelyen a táborokat megjárt nők és férfiak keresztülmentek. Én nem tudom, hogy miért írnak az újságok hülyeségeket. Emmy-díjat kapott Gera Marina – Zentrum.hu. Lehet már vagy két hónapja, hogy Hobo Földes László azt nyilatkozta egy mértékadó – létezik még ilyen? – hetilapban, hogy fölháborító, hogy neki, az énekesnek kell a gulágról darabot csinálni, korábban sehol egy könyv, sehol egy film, egy színdarab. Hobónak nem muszáj tudnia, végül is zenész, de a vele terjedelmes riportot készítő kulturális újságírásból élő kollégának kellett volna hallania arról, hogy például Szalkai Zoltán filmrendező Gyaloglás Gulágföldön című tízrészes dokumentumfilm-sorozatában – amelyet a Duna televízió be is mutatott – bejárta a volt Szovjetunió területén található gulágtáborokat Észak-Uraltól Novoszibirszkig. A magyar Szolzsenyicinként híressé vált Rózsás János, a gulág magyar krónikása több könyvben is feldolgozta, mit élt át táborlakóként. Keserű ifjúság az első kötet címe, amely beszámolt a gulágon raboskodó több százezernyi magyarról.
1999-től 2010-ig a Magyar Televízió munkatársa, különböző beosztásokban (szerkesztőségvezető, regionális majd közéleti főszerkesztő). 2011-től 2015 szeptemberig az MTVA kabinetvezető-helyettese. 2015 októberétől a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, a magyar nagykövetség kulturális tanácsosa. 2019. július 16-tól a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. rádiószolgáltatási igazgatója. Tíz éve foglalkozik hadisírkutatással. E témában többször járt riport- és kutatóúton a Donnál, a Donyec-medencében, az Urálban, Galíciában, Erdélyben, Lengyelországban, stb. Írásai [ szerkesztés] Több tucat riportfilm és tíz riportkönyv szerzője. Könyvei [ szerkesztés] Miért nem dalol a kalapács? (Zeneműkiadó, 1985) Kele, a léleklátó (magánkiadás 1985, Tettye Média Könyvek 2013) Fényképeskönyv (B. Horváth Csillával; Mecseki Fotóklub kiadása, 1987) IzotÓpFALU (Kossuth Kiadó, 1989) Az IFOR éve (Alexandra, 1997) Az egyszemélyes stáb (Dialóg Campus, 2008) Egy hangszer voltam az Isten kezében - Pécsi Géza pályaképe (Kulcs a muzsikához, 2011) Lánykák, az idő eljárt (Tettye Média Könyvek 2013) - Édesanyja elmesélése és levelei, valamint saját helyszíni kutatásai alapján.