Minden erejével azon dolgozott, hogy Pest-Buda ikervárosokból BUDAPEST, a magyar nemzet fővárosa legyen, ami halála után meg is valósult, de a gondolat megteremtője és szorgalmazója Széchenyi István volt. A Magyar Nemzeti Színház ügye is foglalkoztatta. Politikai pályafutását is Magyarország újjáépítésének szolgálatába állította. Országújító munkája eredményeként nevezte el Kossuth a "legnagyobb magyar"-nak, Kemény pedig a "leghívebb magyar"-nak. Később Kossutthal szembekerült, mert Széchenyi hazáját békés úton akarta gazdaggá és szabaddá tenni. Kossuth pedig a forradalom győzelmében hitt. Bécs és a szabad Magyarország közti ellentétet az 1848-as események idején Széchenyi István gyenge idegzete nem bírta elviselni és 1848 őszén elvonult Döbling-i magányába, ahol később némely írása következtében rendőri zaklatásoknak volt kitéve. A haza sorsa miatti aggodalma következtében 1860-ban állt meg annak a szívnek a verése, amely egész életén át a magyar hazáért oly lelkesen dobogott. Gróf Széchenyi István élete, munkássága és mély faj- és hazaszeretete ma is időszerű és minden magyar példaképe kell legyen a haza előmozdításának ügyében.
225 éve született gróf Széchenyi István, "a legnagyobb magyar". Hazaszeretete, hite a haladásban, akaratereje, harca a reformokért, alkotó szenvedélye, áldozatkészsége, gyakorlati munkássága a magyar történelem kiemelkedő személyiségévé tette. Gróf Széchenyi István 1791. szeptember 21-én született Bécsben. Apja Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója volt. Az ifjú gróf, aki nevét egyedi módon középen e-vel írta, a bencéseknél és a piaristáknál tanult, majd filozófiát hallgatott a szombathelyi akadémián. Szinte gyermekfővel, nagyon fiatalon lépett a katonai pályára: 1808-tól huszártisztként harcolt a Habsburg Birodalom hadseregében Napóleon ellen. Az 1809-es nemesi felkelés idején részt vett a vesztes győri csatában, majd 1813-ban a lipcsei "népek csatájában", bátorságáért több kitüntetést is kapott. Ott volt az 1815-ös bécsi kongresszuson, 1814-15-ben, Széchenyi is részt vett, az udvari bálokon és fogadásokon társasági és szerelmi babérokat aratott, és bejárta Európát, s barátságot kötött Wesselényi Miklóssal.
– Az eredmény megerősít bennünket kitűzött céljainkban: olyan egyetemet építünk, amely Közép-Európa meghatározó tudásközpontja, a nemzetközi ranglistákon előkelő helyen jegyzett, és szoros kapcsolatot ápol az ipari vállalatokkal – fogalmazott a siker kapcsán Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Úton a győzelem felé: a Széchenyi István Egyetem járműve a hollandiai pályán – Ez a fantasztikus eredmény egyszerre mutatja gyakorlatorientált képzéseink színvonalát és tehetséggondozásunk minőségét, egy olyan kulcsfontosságú ágazathoz kapcsolódóan, mint a járműipar. A siker elérésében fontos szerepet játszottak azok a keretek, feltételek, amelyeket intézményünk a modellváltásnak köszönhetően a korábbiaknál hatékonyabb, rugalmasabb formában tud biztosítani többek között az oktatás és a hallgatói csapatok számára is – hangsúlyozta Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. A SZEnergy Team mentorálását a győri egyetem Járműipari Kutatóközpontja végzi. Dr. Szauter Ferenc központvezető kifejtette: a csapat tevékenysége, sikere a vállalatok számára is hasznos.
Felajánlása után egy pillanatra szinte hallható csend támadt. Azután kitört a lelkesedés. Az országgyűlés tagjai perceken át tapsoltak és éljeneztek. S ami a legfontosabb: azon nyomban egymás után álltak fel a gazdagabb követek, nagybirtokos főurak, és jelentős pénzeket ajánlottak fel az akadémia céljaira. Később összesen 250 000 ezüstforint gyűlt össze az intézet megalapítására. A Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi az Akadémiáért További fogalmak Egy ország legmagasabb rangú, irányító jellegű tudományos intézménye.
Széchenyiben egy válasz fogalmazódott meg, "Ein Blick auf den Anonymen «Rückblick»"címmel. Széchenyi kéziratát Döblingből részekként csempészték ki, és névtelenül (von einem Ungar – Egy magyartól), Londonban német nyelven, 1859-ben jelent meg. A szerző nem sokáig őrizhette meg névtelenségét. A császári csendőrök zaklatásai egyre gyakoribbá váltak a döblingi lakosztályában, ahol perrel és börtönnel fenyegették az idős grófot. A tragikus végeredmény: 1860. április 8-ára virradóan lakosztályában holtan találták grófot, életét pisztolygolyó oltotta ki. A tárlókban a Döblingben eltöltött évek emlékei, a gróf vesztét okozó kiadványok és a Legnagyobb Magyar halálának dokumentumai, a gyász emlékei látható. A falakon Széchenyi ábrázolások, döblingi életképek függenek. Továbbá az a műalkotás, amelyet a leghitelesebb Széchenyi ábrázolásnak tartanak, az idős grófról Döblingben, Hans Anton Gasser készítette márvány mellszobor. A folyosóra kilépve Ludwig Rohbock 19. századi magyarországi látképei láthatók.
(Bp., 1960); Varga Zoltán: A Sz. -ábrázolás fő irányai a magyar történetírásban (1851 – 1918) (Bp., 1963); Spira György: Sz. tragikus útja (Történelmi Szle, 1964); Spira György: 1848 Sz. -je és Sz. 1848-a (Bp., 1964); Kosáry Domokos: Széchenyi és a nemzeti művelődés (Magyar Tudomány, 1991). – Szi. Arany János: Széchenyi emlékezete (vers, Pest, 1860); Herczeg Ferenc: A híd (színmű, Bp., 1925); Surányi Miklós: Egyedül vagyunk (r., Bp., 1935); Németh László: Széchenyi (dráma, Bp., 1946); Lengyel József: Három hídépítő (Bp., 1960); Képes Géza: Egy elképzelt Széchenyi ünnepre (vers).