Az agydaganat felismerése nem egyszerű, de az alábbi tünetek, különösen a nem múló fejfájással együtt jelentkező hányás gyanakvásra adhat okot, mindenképp érdemes kivizsgáltatni. Az agydaganatot azért nehéz diagnosztizálni, mert az agyban, illetve a koponyaüregben megbújó és növekvő daganat csak bizonyos nagyság elérése után okoz tüneteket. Hasonló a helyzet abban az esetben is, ha áttét áll a háttérben. Az agydaganat tünetei A tünetek mindkét esetben rendszerint fokozatosan alakulnak ki, és rendkívül sokfélék lehetnek. Medulloblastoma - Gyermekgyógyítók. Ezek egy része olyan, amely más betegségnél is jelentkezhet, tehát távolról sem csak az agydaganatra jellemző. Természetesen vannak jellegzetesnek mondható tünetek is, bár azok is rendkívül változatosak. Mind az elsődleges agydaganatok, mind az agyi áttétek esetében jelentkező tünetek alapvetően a daganat nagyságától és annak elhelyezkedésétől függnek. Hasogató fejfájás - ezekben az esetekben azonnal hívjon orvost >> Mint ismeretes, az agy különböző területei más-más feladatokat látnak el.
Amint minden tumor esetében, az agydaganatoknál is csak azt követően foglalhatnak állást az orvosok a betegségről, annak tulajdonságairól, gyógyíthatóságáról és várható következményeiről, ha megvizsgálták a tumor összetételét is. Ehhez szövettani vizsgálatra (biopsziára) van szükség. Agytumor gyanúja esetében ez úgy történik, hogy a sebész egy rendkívül vékony átmérőjű fúróval az agykoponyát keresztülfúrja, majd egy tűbe mintát vesz a daganatból, hogy azt a patológiai laboratóriumban mikroszkóp alatt megvizsgálhassák. Kisméretű tumoroknál vagy a daganat mélyen az agyállományban való elhelyezkedésénél egyes esetekben az orvosok a képalkotó berendezések (CT vagy MRI) segítségével tudnak szövettani mintát venni a koponyából. Ekkor a vizsgáló orvos a biopsziás tűt folyamatos képkontroll mellett vezeti be az agyállományba. Az agydaganat tünetei és típusai | Hiteles Forrás - Pályázati magazin és hírportál. Az eljárást sztereotaxikus (sztereotaktikus) biopsziának nevezik. Első megközelítésben érhető, ha az eljárásoktól megrémül a beteg, ám fontos tudatosulnia annak: a beavatkozásokat érzéstelenítésben végzik, a szövettani minta pedig a gyógyítás nélkülözhetetlen része, ezért a biopsziát nem szabad halogatni.
Írta: Dr Benyó Gábor Legutóbbi frissítés dátuma: 2018. 05. 25. Feltöltés dátuma: 2013. 12. 09. Mi a neuroblastoma? A neuroblastoma (ejtsd: neuróblasztóma) az ún. szimpatikus idegrendszer rosszindulatú daganata. Leggyakrabban a mellékvese velőállományában jelentkezik, de előfordulhat a gerinc mentén a nyaktól a medencéig, a mellkasban, a hasban és a kismedencében is. Sokszor jelen van már a születéskor, de ilyen esetekben gyakran előfordul, hogy magától visszafejlődik és semmilyen következménnyel nem jár. Előfordulási gyakorisága Évente Magyarországon körülbelül 20-30 új beteg kerül felismerésre. Leggyakrabban 2 éves kor alatt fordul elő (1 év alatti az esetek 25%-a), de idősebb korban is jelentkezhet. Tünetei A tünetek attól függően váltakozhatnak, hogy a neuroblastoma a test mely részén alakult ki. Az esetek jelentős részében semmilyen tünetet nem okoz és csak véletlen más okból végzett vizsgálat derít rá fényt. Ezért fordulhat elő számos esetben, hogy csak az előrehaladott daganat okozta általános (más banális betegségek következményeként ugyanúgy gyakran fellépő) tünetekből kerül felismerésre, mint fáradékonyság, étvágytalanság, fogyás, vérszegénység, gyengeség.
Milyen tünetek utalhatnak agydaganatra? A jó- és rosszindulatú, a primer és az áttétes agydaganatok azonos tüneteket is produkálhatnak. Ennek az a magyarázata, hogy amíg más szervek (tüdő, máj, vese, stb. ) esetében egy esetlegesen kialakuló tumornak "van helye" a növekedésre, addig a fejben a koponyacsont nem enged teret a tágulásnak, ebből adódóan bármilyen eredetű legyen is a tumor, előbb-utóbb nyomásfokozódás eredményez az agyban, ezáltal – elhelyezkedésétől függően – képes konkrét vagy általános panaszokat okozni, valamint károsítani az agyfunkciókat. A lehetséges panaszok olyan sokfélék, hogy csupán ezek alapján nem lehet egyértelműen agydaganatra gondolni, hiszen a tüneteket számos más betegség is kiválthatja. Az egyik leggyakoribb tünet(csoport) a fejfájás, ami ugyancsak sokféle lehet aszerint, hogy általános vagy körülírt, illetve melyik területen és milyen intenzitással jelentkezik. Jellemző lehet, hogy az agyban lévő liquor (agyfolyadék) átmeneti fokozódásakor (tüsszentés, köhögés) erősödik a fájdalom.
Különösen igaz ez, ha egy gyereket támad meg ilyen betegség. Esetükben több, a felnőttek körében gyakori daganattípus egyáltalán nem, vagy csak elvétve alakul ki (például mellrák), vannak azonban olyan rákfajták, amelyek őket is veszélyeztetik. Magyarországon évente 250-300 új, rosszindulatú daganatos megbetegedést diagnosztizálnak. Leukémia Magyarországon általánosságban elmondható, hogy a vérképző eredetű megbetegedések a leggyakoribbak, amelyek az összes megbetegedés negyedét teszik ki. A leukémia, vagy fehérvérűség az egyik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés, amely a gyerekeket érinti. Ez a vérképző rendszer rosszindulatú megbetegedése, amikor a csontvelőben a vérsejtképzés folyamata kórossá válik, és egyetlen fehérvérsejt korai előalakjának korlátlan sejtburjánzása kezdődik el. Az 1 százalék felajánlása nem kerül semmibe, de nagyon sokat segíthet a civil szervezetek munkájában. Ajánlja fel adója 1 százalékát a(z) Őrzők Közhasznú Alapítvány a Tűzoltó utcai Daganatos és Leukémiás Gyermekekért (volt Tumor Leukémiás Gyermekekért A. )