- Deák Ferencet a haza bölcsének nevezik.. Sokszor az ember- fejezi ki az általános alanyt: Hazájába mindig viszavágyódik az ember. Mit szóljon az ember ehhez. Végre szintúgy használjuk mi az infinitivust vagyis főnévi igenevet: -Oly sötét van, hogy nem látni semmit-, hogy nem lát az ember semmit-. -Csak nagy üggyel-bajjal juthatni oda-. (Barbarics: A határozatlan és az általános alany. M. Nyelvör XXI. k. ) Némely kifejezéseket alany nélkül szoktunk használni s nem is gondolunk hozzájuk alanyt; ezek az alanytalan mondatok, és igéik az úgynevezett személytelen igék, például villámlik, esteledik, alkonyodik. (Veress Ignác: Alanytalan mondatok. Miklosich: Subjectlose Satze. ) V. ö. Mondatrészek és Alanytalan itéletek. Lélektani szempontból az én tudata neveztetik alanynak, szemben e tudat egyéb tartalmával mely tárgya a tudatnak. Ily vonatkozásban mondhatta Schopenhauer: nincsen Alany tárgy nincsen tárgy alany nélkül. Logikai szempontból az alany amaz alkotó része az ítéletnek, melyről valamit kijelentek.
– Bence (ez lesz az alany). Mivel az állítmány szófaja ige, ezért ezt igei állítmánynak nevezzük. Az alanyról azonban nemcsak igével állapíthatunk meg valamit, hanem névszókkal is, azaz főnévvel, melléknévvel, számnévvel és névmással. Ebben az esetben az állítmány minősítést, azonosítást fejez ki. Figyeld meg a következő mondatot! Gréti szorgalmas. A mit állítok? a kérdésre a válasz az, hogy szorgalmas. Így ebben a mondatban az állítmány szófaja melléknév. Az ilyen típusú állítmányt névszói állítmánynak nevezzük. A névszói állítmány azonban csak kijelentő módú, jelen idejű lehet, egyes szám, illetve többes szám harmadik személyű alanyt tud kifejezni. Mi történik akkor, ha megváltozik az igemód, az igeidő, vagy a szám/személy? Ebben az esetben egy segédige kapcsolódik a névszói állítmányhoz. Ezt a jelenséget figyelheted meg a következő példákban. Én szorgalmas vagyok. Gréti szorgalmas volt. Gréti szorgalmas lenne. A mit állítok kérdésre a helyes válasz az, hogy szorgalmas vagyok, a 2. mondatban az, hogy szorgalmas volt, és a harmadikban pedig a szorgalmas lenne.
Az alany és az állítmány Az alany és az állítmány a mondat fő részei. A mondatnak azt a részét, amelyről az állítmánnyal megállapítunk valamit, alanynak nevezzük. Az alany általában főnévi természetű szó Az alany fajtái: Határozott alany: A szavak oktatnak. Beszélünk A határozott alany általános kifejezőeszköze a főnév vagy a főnévi értékben használt más szó. A határozott alanyt egyes, valamint többes szám 1. és 2 személyben az állítmány igei személyragja fejezi ki (Beszélek. Beszélsz Beszélünk Beszéltek) Ha hiányzik a mondatból a 3. személyű határozott alany, akkor hiányos szerkezetű a mondat (Beszél Beszélnek) Határozatlan alany: Csöngetnek. Valaki jön A határozatlan alanyt névmással (Valaki kopog. ) vagy többes szám 3 személyű igealakkal fejezzük ki (Kopognak. ) Általános alany: Szóból ért az ember. Mindenki beszél Az általános alanyt kifejezhetjük az ember általános jelentésű főnévvel, általános névmással (minden, mindenki, bármi, bárki) és az ige E/2. (Keresd az igazat! ), valamint T/1, 2 é s 3 személyű alakjával (Keressük/ Keressétek/ Keresik az igazat. )
Ugat. Az állítmányra mindig ezt a kérdést alkalmazod, míg az összes többi mondatrészre egy kérdőszóval és egy már beazonosított mondatrésszel kérdezel. Második bizonyíték a kihagyhatóság. A kutya ugat. Ebből a mondatból az állítmányt nem hagyhatod ki, az alanyt viszont igen, hiszen az állítmányi személyrag utal rá. Azt mindenképp meg lehet állapítani, hogy a cselekvés elvégzője egyes szám harmadik személyű, pusztán az alany segítségével azonban nem beazonosítható a cselekvés. Harmadik bizonyíték a tagmondattal való kifejthetőség. Az állítmány az egyetlen mondatrész, amit nem lehet tagmondattal kifejteni. Például: Panna nagyon kedves. Panna, aki a szomszédban lakik, nagyon kedves. Említést érdemelnek az úgynevezett alanytalan, személytelen mondatok. Például: Havazik. Esik. Itt fölösleges kitenni az alanyt vagy nem is lehetséges. Ne feledd! Amiről valamit megállapítasz az lesz az alany, amit megállapítasz, az pedig az állítmány.
Társoldalak Angol szókincs (A1-C2) Angol tanulószótár és szókincstréner a Közös Európai Nyelvi Referencia-keret A1-C2 szintű teljes referencia szókincsének elsajátításához. Angol-magyar szótár Az Angol-magyar szótár pontos találatokat ad, és a szavakhoz számos kifejezést tartalmaz. A szótár felismeri a ragozott szóalakokat, és így a kezdő nyelvtanulók is könnyen használhatják. Német alapszókincs A Német alapszókincs oldalain az alapszókincs intenzív elsajátításához több mint tízezer példamondat áll rendelkezésre. Német webszótár A Német webszótár jelzi az alapszókincshez tartozó szavakat, felismeri a rendhagyó igéket és a ragozott formákat, valamint segítséget nyújt az összetett szavak szótározásához. A német webszótár több más hasznos funkcióval is segíti a német nyelvtanulást. Önállóan németül Online német nyelvtanfolyam az önálló német nyelvtanuláshoz ( Deutsche Welle): 30 lecke, A1-A2-B1 nyelvi szintek, 800 gyakorlat, eredeti német videó- és hanganyag. A webhely cookie-kat használ.
A rámutató szó és a kötőszó mindegyikben azonos. Ám az első állítmányi mellékmondat; kérdése: Mit állítok? – Olyan volt, mint... ; a második jelzői mellékmondat; kérdése: Milyen színe volt? – Olyan színe, mint... ; a harmadik fokhatározói mellékmondat; kérdése: Mennyire piros? – Olyan piros, mint... A mindháromban előforduló mint kötőszó a mellékmondatnak nem a minőségét, csupán hasonlító jelentésárnyalatát jelzi; azaz nem a grammatikai értékét, csupán a szemantikai (jelentéstani) természetét.