02. 10. tatár követek a kunok kiadását követelik, de az óbudai gyűlésen a főurak megöletik őket 1241. Using a volt meter Családi adókedvezmény kitöltése Szép kártya használata - SattvaFood Mikor volt a tatárjárás? - Kvízkérdések - Történelem - középkor - magyar középkor Sós karamell kft Molnár Tibor – Biatorbágy Polgárőrség beki * kérdezte több mint egy hónapja Mikor volt a Rákoczi-szabadságharc? A tatárjárás éve? István király megkoronázása? A honfoglalás ideje? helga * válasza több mint egy hónapja nem tom hanyban volt a honfoglalas irjatok a meszen megadom a mesz cimemet $$%^&^%&&^$ legyszi segitsetekmeg ma cica * válasza több mint egy hónapja Úgy van ahogy mondtátok:):) xd:P Future ***** válasza több mint egy hónapja Úgy-úgy, ahogy Gigi írta GIGI ***** válasza több mint egy hónapja A honfoglalás 895-ben volt, azon belül, hogy mikor, pontosan nem tudni. Forrás: Rákóczi Szabadságharc: 1703. Mikor volt a tatárjárás? - Gyakori Kérdések és Válaszok | gyik.hu. június 15. - 1711. május 1. Tatárjárás: Batu főserege 1241. március 12-én a Vereckei-hágón át zúdult az országba.
A vesztesnek kinevezett Magyarország esetében etnikai vonalak mentén, valamennyire igazságosnak tekinthető békére esély sem volt, kivéve az osztrák és horvát határt (utóbbi eleve adott volt a Dráva, mint természetes határ). Sovány vigasz, hogy más népekkel is kitoltak: a kurdok végül a tervek ellenére nem kaptak hazát, az arab területeket pedig olyan szerencsétlenül szabdalták fel, hogy máig is állandóan háborús konfliktusok pattannak ki (Irak, Szíria). Maradt-e hasonló ország? Felmerül a kérdés, hogy maradt-e Európában olyan, többnemzetiségű ország, mint a régi Magyarország volt? A Trianonnal egyidőben létrejövő többnemzetiségű államalakulatok, mint Csehszlovákia, Jugoszlávia vagy a Szovjetunió (utóbbi gyakorlatilag az Orosz Birodalom örököse) végül széthullottak, pedig az első kettőt rokon népek alkották. Tatarjaras - Mikor volt a tatarjaras?. Végül minden apró nemzet hazát akart, és meg is kapta, legalábbis kontinensünk keleti felén. Nyugat-Európában maradt még többnemzetiségű ország, mint például a félig franciák, félig hollandok által lakott Belgium (a két nemzet nagyjából egyenlő arányban lakja), ott van még Nagy-Britannia, ahol a walesiek lényegében már beolvadtak, a skótók viszont folyamatosan a függetlenséggel kacérkodnak, noha önálló nyelvüket már rég feladták és az angolra cserélték.
Egyetlen ország van, amely igazi többnemzeti állam: Svájc. Itt három nép, a németek, franciák és olaszok mellett kisebb számban még a rétorománok rendelkeznek komoly, gyakorlatilag egyenlő jogokkal, és az ország neve sem utal egyik népre sem. Nincs tehát senki elnyomva, de amiért igazán jól érzik magukat, az talán az országot jellemző különleges jólét, amely ráadásul több évszázadra nyúlik vissza.
Így volt ez Magyarországon is, ahol nem jelentett számukra akadályt a Kárpátok, a Muhi csata után pedig szabadon garázdálkodtak az országban. Ugyan csak egy évet tartózkodtak itt, de ez elég volt ahhoz, hogy az alföldi területek elnéptelenedjenek, így a hegyekben lakók aránya (leginkább a szlovákoké) növekedett. A kiürült országba már IV. Magyar történelmi térképtár | Sulinet Tudásbázis. Béla király megkezdte a betelepítést: főleg Nyugat-Európából jöttek, és ekkor a németek egy részének kivételével még be is olvadtak a magyarságba, ugyanakkor a megritkult lakosságú Erdélybe ekkor indult meg a tömeges román bevándorlás, és az észak-keleti részekre is ekkortól érkeztek a ruszinok, akik ma már ukránoknak tekintik magukat. A végső csapás A tatárjárás után tehát már volt három különálló népünk a magyarságon kívül, és arányuk elég nagy volt a magyarsághoz képest ahhoz, hogy ne olvadjanak be. Három évszázaddal később aztán jött a következő csapás: a török hódítás. A 150 év az ország megszállt részének elnéptelenedéséhez vezetett, bár a törökök nem tizedelték a népességet, a korábbi falvak jelentős része eltűnt.
A katonáskodás idején szerzett érdemek alapján jelentős a katona nemesek száma, kinek életmódja ugyan nem sokban különbözött a jobbágyokétól, de kis telke után már nem adózott ingyen, robotra nem volt köteles, s mi több nem lehetett megbotoztatni stb. Nem jelentéktelen a falu lakosainak részvétele a régmúlt idők szabadság küzdelmeiben. Sokan csatlakoztak a falunkon is átvonuló Dózsa György seregéhez, sokan szolgáltak Tököly, Nagykereki várában, Bocskai katonái között. Szinte alakulásától kezdve - kivéve a súlyos pusztulások éveit - létszámban, méretben a saját korának megfelelően, mindig jelentős település Keresztes, illetőleg az 1784-ben elrendelt első magyarországi népszámláláskor már Mező-keresztesnek nevezett falu, ahol az összeírás szerint a 250 lakóházban 297 család élt /769 férfi/. A falu évekig lakatlan 6 /hat/ jobbágya, - 4 lóval, 3 ökörrel, 8 tehénnel és 6 disznóval Bárándon húzta meg magát. A török elmenekülése, a felmentő császári csapatok kivonulása után /akik a pusztításban sok esetben nem voltak jobbak a töröknél/ a falu erőteljes ütemben népesült be.
A mongol haditaktika fontos részét képezték a hadicselek. Ezek sikerét a nyugatiakkal szemben sok esetben a népek közötti eltérő gondolkodásmód is elősegítette. A kalandozó magyarok által alkalmazott visszavonulásos cselt a mongolok is szívesen és eredményesen vetették be. Ez a fajta hadviselés elsősorban a nyílt ütközetekben hozott sikereket. A mongolok már rendelkeztek ostromgépekkel, ennek ellenére a várak és erődítmények elfoglalása többször okozott számukra nehézséget.
A tatárjárás Magyarországon 1241-1242-ben volt, ami hatalmas pusztítással járt. Volt olyan település, ahol a lakosság felét legyilkolták, és a felkészületlen Magyar seregek is tehetetlenek voltak. Teljesen lerombolták Pestet is, viszont Székesfehérvárt, Esztergomot és Pannonhalmát ostromgépek hiányában nem tudták elfoglalni.