Az 1971 és 2000 között mértekhez viszonyítva ez 3-4 Celsius-fokos különbséget jelenthet 2100-ig. Sokan azt gondolhatják, hogy ez a változás is olyan, mint az előző kettő: nem egyszerű együtt élni vele, számos kihívás elé állít, jelentősen befolyásolja globálisan a hatalmi-gazdasági erőviszonyokat, de ez csak egy átmeneti időszak. Azonban a klímaoptimum és a kis jégkorszak egy olyan időszakban történt, amikor az emberiség még harmóniában élt a természettel, és a bolygónak még volt ereje meggyógyítani önmagát – ma ez már korántsem biztos, hogy bekövetkezik. Elmúlt évezred éghajlata - Föld éghajlata - met.hu. Milyen kapcsolatban van az átlaghőmérséklet az éghajlatváltozással? A klímaváltozás egy összetett folyamat, melynek egyik legfontosabb tényezője a növekvő hőmérséklet. A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedése, mely egyaránt jelenti a felszíni vizek, és a troposzféra hőmérsékletét. Mennyire van bizonyított hatása az emberi tevékenységnek a Föld átlaghőmérsékletének változásában? Az átlaghőmérséklet folyamatos növekedése, illetve globális felmelegedés szoros összefüggésben van az üvegházhatással, vagyis a károsanyagok kibocsátásával.
A Föld története során voltak a jelenleginél lényegesen hidegebb időszakok, amelyeket jégkorszaknak nevezünk és lényegesen melegebbek is. A Föld jelenlegi éghajlata sok területen lehetővé teszi az élet virágzását. Az időjárás a légkör fizikai jellemzőinek, folyamatainak pillanatnyi állapota egy adott helyen, és egy adott, rövidebb időszakban. Kritikus ponthoz közeledik a Föld felmelegedése - Infostart.hu. Az időjárást alakító elemek: a napsugárzás, a hőmérséklet, a vízgőztartalom, a felhőzet, a csapadék, a légnyomás és a szél. Ezek állapotának szüntelen változásában azonban hosszabb távon bizonyos szabályszerűségek figyelhetők meg, amelyek alapján megállapítható, hogy milyen egy adott terület átlagos időjárása, más szóval éghajlata. Az átlaghőmérséklet emelkedése A felmelegedés oka a Föld légkörében jelentkező üvegházhatás erősödése, amit az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okoz. A globális felmelegedés létezését a kutatók egy része vitatja, többségük azonban ma már elismeri, hogy nem csak átmeneti ingadozásról van szó. Ha a globális felmelegedés folytatódik, akkor a sarki jég egy része elolvad, ami az óceánok vízszintjének emelkedéséhez vezet.
Ebben, a 18. századig tartó, kis jégkorszak nak nevezett időszakban az elmocsarasodás és az árvizek okozták az alapvető gondot. Jelentős területek váltak megművelhetetlenné, a kereskedelmi útvonalak használhatatlanokká, és ez komoly éhínségekhez, járványokhoz vezetett. Ezt az időszakot nem egységes korszakként kel elképzelnünk: kisebb lehűlések és felmelegedések váltogatták egymást. Ebben az időszakban az éghajlat a mainál mintegy 1, 5 °C-kal hűvösebb, és közel 20%-kal csapadékosabb volt. A kis jégkorszak okai között a naptevékenység átmeneti visszaesése, és a vulkanikus aktivitás játszhatta a fő szerepeket. Felmelegedés A felmelegedést alapvetően emberi tevékenységhez köthetjük, mégpedig az ipari forradalomhoz, és az azóta eltelt időszakhoz. A folyamatos emelkedés szinte elkerülhetetlen, a tudományos becslések szerint (IPCC 2007-es AR! jelentése) (AR4) a globális átlaghőmérséklet a 21. század végére 1, 1-6, 4 °C-kal emelkedik a 20. század végén mértekhez viszonyítva, Magyarországot ez a változás jobban érinti majd az átlagnál.
Novemberben a Climate Action Tracker nevű megfigyelő szervezet arra figyelmeztetett, hogy a világ 2, 4 fokos felmelegedés, vagy még rosszabb felé tart. A szakértők arra figyelmeztettek, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátása 2030-ban még mindig nagyjából kétszerese lesz annak, ami a felmelegedés 1, 5 fokra való korlátozásához szükséges. Még rosszabb, hogy a jelenlegi tényleges éghajlati politikák alapján az éghajlatváltozást nyomon követők szerint a globális hőmérséklet katasztrofális, 2, 7 Celsius-fokos emelkedés várható. Ezen a ponton a bolygó kritikus állapotba kerülne. Megoldást csak a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának korlátozása jelenthet: ezzel elérhető a másfél fokos szint alatti érték tartása. Nyitókép: Toa55/Getty Images