Első nap az oviban II. - Nevelési tanácsok Jump to content Előző cikkünkben már adtunk pár tanácsot, hogyan is kezeld szülőként az első pár napot, mikor gyermeked az oviba szoktatod be. Tudjuk, hogy ez egy nehéz időszak mindenkinek, de leginkább a gyerek számára meghatározó, hogy hogyan is tellik a beszoktatási időszak. Avasd be az óvónőt Ideális esetben az óvónő egy kedves, szeretettel teli, törődő és tapasztalt ember lesz, aki hamar látja, hogy a kis ovisoknak mire van szükségük. De azért az a legjobb, ha a gyerekkel kapcsolatos legfontosabb információkkal ellátod, így könnyítve meg a helyzetet mindkettőjük számára. Mondd el, milyen rutin szerint élt eddig a gyermeked, mit szeret enni, mennyit alszik, hogyan vécézik, de ne felejtsd el azokat az apróságokat sem, hogy mi a kedvenc színe, mit szeret játszani vagy milyen énekeket kedvel. Az is sokat segíthet a gördülékeny egymáshoz szokásban, ha elárulod az óvónőnek, hogy otthon mivel szoktátok megnyugtatni a gyermeket, amikor épp hisztizik vagy szomorú.
A legjobb, ha a gyerekkel közösen látogattok el a leendő oviba! Mindenképpen jó kezdés, ha a gyerekkel közösen ellátogattok a leendő oviba, még ilyenkor, nyár végén. Így ő is láthatja milyen teremben fog játszani nap mint nap, megismerheti leendő óvónőit, megbarátkozik az udvarral és a játékokkal, s az otthoni közös beszélgetések alatt bele tud folyni a beszélgetésekbe, fel tudja tenni kérdéseit, és ami a legjobb, nem egyszerre éri minden "első nap az óvodában" inger. Ha a választott oviban vegyes csoportok vannak, akkor még a leendő csoporttársakkal is lehet játszani a látogatás alatt. Lássa, hogy hol lesz a szekrénye, hol fog enni, hol fog majd pisilni, kezet mosni… megoldás, ha még kezdés előtt összebarátkozunk valakivel aki ugyanabba az oviba fog járni, persze még jobb, ha ugyanabba a csoportba. (A mi baráti körünkben több anyuka már az óvodaválasztásnál egyeztetett, az egymást ismerő csemeték együtt iratkoztak be és egy csoportba kérték magukat – ez is egy okos megoldás, a csapat marad, csak a helyszín változik. )
Az óvónéniktől mindig széles mosollyal köszön el, akik úgy tűnik szintén nagyon szeretik, mondjuk volt is idejük egymásra, hisz a csoport még nem volt teljes (a téli iskolaszünetnek köszönhetően sok szülő otthon volt a gyerekekkel). Így nem egyszer csak két, három főből állt a csoport, így a két óvónéninek volt ideje megszeretni a "porontyunkat" és viszont. Hogy mennyire, azt az ovi népszerűsítésére, az óvónénik által készített képeken tisztán látszik, amiken főleg egy magyar ifjú szerepel. Ki lehet taláni, kiről van szó. Telitalálat! De mivel a kis csoportlétszám jövő héttől változni fog, így kevesebb idejük jut majd a kisfiunk tutujgatására, így az óvónénik megkértek minket valamire. Arra amire egy ideje mi is próbáljuk rávenni magunkat (remélem anya is készült rá), vagyis nem is igazán magunkat, hanem a "főnököt". Miszerint tanítsuk meg KisMisut ágyban (el)aludni, mert az új időszámításban már nem lesz az óvóknak idejük fél órát a karjukban dajkálni, hogy aludjon egy tíz percet letéve, majd újabb fél óra ringatás után újabb pár percet.