A galaktózt például a tejben. A monoszacharidok vizes közegben redukáló hatásúak, mivel az oxigénatomnál felnyílik a gyűrű és nyílt láncú molekula jön létre. A felszakadás helyén lévő glikozidos hidroxilcsoport aldehid- vagy ketocsoporttá alakul át. Eszerint a szénhidrátok két fő csoportba tartoznak: aldózok, mint például a szőlőcukor és ketózok, mint a gyümölcscukor. Mivel más a térszerkezetük, a gyümölcscukrot sokkal édesebbnek találjuk ízre, mint a szőlőcukrot. A diszacharidok két monoszacharid molekulából jönnek létre vízkilépésen keresztül. Két egyforma vagy két különböző monoszacharid kapcsolatából is képződhetnek. Diszacharid a laktóz (tejcukor), a maltóz (malátacukor) és a szacharóz (az asztali cukor) is. Az összetett szénhidrátok az oligo- és poliszacharidok. Mikor és miért hízlal a szénhidrát?. A monoszacharid egységek összekapcsolhatóak, méretüktől függ, hogy oligo- vagy poliszacharidnak nevezik őket. Ezen vegyületek közül a keményítő, a glikogén vagy állati keményítő és a cellulóz a legfontosabbak. A keményítő a növények legfontosabb energiaraktára, ezt az állatok is felhasználják.
Ez később növeli a csontritkulás és a stroke kockázatát. Persze vannak egészséges egyszerű szénhidrátok is, amiket mértékkel, de nyugodtan fogyaszthatunk. Ezek többnyire a gyümölcsök és zöldségek kategóriában találhatóak. Ezek az ételek a szénhidrát mellett tartalmaznak rostot, vitaminokat, esetenként zsírokat és ásványi anyagokat, amelyek fokozzák a tápláléktartalmukat. Ezek a vegyületek elősegítik az emésztést, hogy a vércukorszint ne emelkedjen meg túl gyorsan. Mi a szénhidrát. Tehát lassítják a felszívódást, így a jóllakottság érzését is tovább biztosítják. Összetett szénhidrátok Az egyszerű szénhidrátokkal ellentétben a összetettek sokkal hosszabb molekulákból állnak. Ez azt jelenti, hogy hosszabb időt vesz igénybe az emésztésük, ami segít abban, hogy hosszabb ideig érezzük energikusnak magunkat. Ezek az ételek ideálisak azoknak, akik odafigyelnek a súlyukra és igyekeznek minimalizálni a szénhidrát-bevitelt. Az egyszerűekhez hasonlóan az összetett szénhidrátoknak is van egészséges és egészségtelen forrása is.
Annak érdekében, hogy jobban megértsük, hogy hogyan befolyásolják a szénhidrátok a testet, érdemes megismernünk a különbséget az egyszerű és az összetett szénhidrát között. Egyszerű szénhidrátok Ebbe a kategóriába az úgynevezett gyors energiaforrások, a gyorsan felszívódó szénhidrátok tartoznak. Ezek rövidebb molekulákból állnak és könnyebben emészthetők, mint az összetett szénhidrátok. Fogyasztásuk gyorsan növeli meg a vércukor szintjét, ami hasznos lehet, ha gyorsan van szükségünk energiára. Szénhidrátok - Amit a szénhidrátokról tudni érdemes - Cukormentes.hu. Az egyszerű szénhidrátokat általában a feldolgozott élelmiszerek tatartalmaznak, illetve idetartoznak a különféle cukrok. Tanulmányok kimutatták, hogy ezen ételek, valamint az édesített italok fogyasztása hozzájárulhat több egészségügyi probléma kialakulásához. Mivel ezek a vegyületek gyorsan felszívódnak, a felesleges cukor zsírrá alakul és tárolódik későbbi felhasználás céljából. Ha ezeket a tárolt zsírokat nem használja fel a szervezet, akkor felhalmozódik és súlyfelesleg képződését fogja eredményezni.
Energiahiány esetén a máj glikogénjét glükóz-egységekké bontja, leadja a vérkeringésbe, hogy az valamennyi rászoruló sejthez eljusson. A szervezet glikogénraktárai meghatározott és véges mennyiségű tartalékot képeznek. A máj körülbelül 150 g glikogént képes tárolni, ezt egészítik ki az izmok glikogénraktárai, amelyek összesen 200-300 g-ot képesek raktározni. Az anyagcsere-folyamatok közül kiemelkedő jelentősége van a szénhidrát-lebontásnak, ugyanis a többi molekula lebontó folyamatai is kapcsolatosak ezzel a reakciósorozattal, melyet biológiai oxidációnak nevezünk. A biológiai oxidáció három fő folyamatra bontható. Az 1. folyamatot glikolízisnek nevezzük (lízis = bontás), melynek során a glükóz-foszfát molekula lépések sorozatán keresztül koenzim-A molekulához kapcsolódó két-szénatomos acetil- csoporttá alakul miközben ATP és széndioxid is keletkezik. A reakciósorozat 2. szakaszában, az ún. citromsavciklusban a két-szénatomos acetil-csoportok is széndioxiddá alakulnak. A 3. Mi az a szénhidrát. Szakasz a terminális oxidáció, amelynek folyamán az 1. és 2. reakcióban képződő hidrogének - a NAD szállítása által - vízzé alakulnak a légzési oxigén segítségével.
• Amikor a diszacharidokat hidrolizálják, két monoszacharidmolekulát termelnek, amelyek vagy azonosak vagy különböznek egymástól. • Egy vízmolekula elvesztésével létrejövő oxidkötés köti össze a két monoszacharid egységet, és ezt a kötést glikozidos kötésnek nevezik. • A szacharóz glükózzá és fruktózzá hidrolizál. • A maltóz (malátacukor) és a laktóz (általános nevén tejcukor) szintén a diszacharidok osztályába tartozik. • A maltózban két -D-glükóz, a laktózban pedig egy D-glükóz és egy D-galaktóz található, amelyeket glikozidos kötés köt össze. Ábra: Néhány gyakori diszacharid. Kép jóváírása: Lumen tanulás Oligoszacharidok A "keves" az "oligo" szó jelentése. Az oligoszacharidok 2-9 monomer (rövid monoszacharidláncok) kondenzációjával keletkező szénhidrátmolekulák. Szénhidrátok: Mi a különbség az egyszerű és az összetett között?. Az oligoszacharidokra példa a raffinóz és a stachióz. Ábra: A raffinóz egy gyakori oligoszacharid. Kép jóváírása: Wikimedia Összetett szénhidrátok (poliszacharidok) A szénhidrátban gazdag élelmiszerek legalább két cukoregységet tartalmaznak, ezért összetett szénhidrátoknak nevezik őket.
Szerkezetileg a keményítőhöz nagyon hasonló a cellulóz, amellyel a növényi élelmiszerekben az élelmi rostok alkotórészeként találkozhatunk. A keményítő és a cellulóz között szerkezeti különbség van, mely miatt az emberi szervezet a cellulózt nem képes bontani. A szénhidrátok emésztése Ahhoz, hogy a szénhidrátok a szervezet számára felhasználhatóvá váljanak, előbb emészthető állapotba kell hozni őket. Az emésztési folyamat helyszíne a tápcsatorna. A szénhidrát emésztése bámulatos módon már a szájban, a nyállal kezdődik és a gyomorban folytatódik. Az összetett szénhidrátok emésztése a szervezetben található enzimek hatására jön létre. A keményítőt a ptialin, a nyálban található enzim kezdi el bontani. Az enzim pH-optimuma 6, 7, tehát ennél a vegyhatásnál működik legnagyobb hatásfokkal. Ebből kifolyólag az igen savas vegyhatású gyomorba kerülve működését a gyomorsav gátolja. A vékonybélben a hasnyálmirigy által kiválasztott alfa-amiláz bontja a poliszacharidokat, ennek következtében oligoszacharidok keletkeznek: maltóz, maltotrióz és néhány más polimer.
Az ember sok szénhidrátot használ. Energiafogyasztásunk fele származik a szénhidrátok elégetéséből. A cukor keletkezését a glikogénből, illetve felhasználását bonyolult idegi és hormonális rendszer szabályozza, vérünkben a cukor koncentrációja a leginkább állandó. Abban, hogy a szénhidrát-anyagcsere hogyan szabályozódik, hormonális tényezők játszanak fontos szerepet. A cukorlebontást a hasnyálmirigy inzulinja fokozza, illetve csökkenti a vércukorszintet. Még ha csak relatív is a hiánya, kialakul a cukorbetegség, mely során az anyagcsere kórosan változik meg és magas vércukorszint jön létre. A szénhidrát-anyagcsere irányításában szerepe van a mellékvesének, a pajzsmirigy hormonjainak és a hipofízisnek is. A cukorbetegeknek diétára van szükségük, a szénhidrátokat nekik egészségesebb forrásokból, például teljes kiőrlésű gabonából, gyümölcsökből és zöldségekből kell beszerezniük. Az édességekből, kekszekből semmiképpen! Forrás: