A Nem én voltam! egy nagyon könnyen tanulható társasjáték, 3 - 6 játékos részére, az átlagos játékidő rövid, csak 15 perc. A társas elsősorban gyerekeknek készült, akár már 6 éves kortól is játszható. A játékmenet erősen épít a memória és a single loser game mechanizmusokra. Látjátok, itt a cicakártya - nem az én macskám piszkított a nappaliba! Szerintem... A Játéksziget leírása: Látjátok, itt a cicakártya - nem az én macskám piszkított a nappaliba! Szerintem a te nyuszid volt az! Gyorsaságra és memóriára lesz szükségük a gyerekeknek ahhoz, hogy ebben a vidám kártyajátékban hamar megszabadulhassanak a lapjaiktól - és másra kenhessék a "balesetet". Színes állatkártyák, gyors partik - garantált kacagás! AJÁNLOTT ÉLETKOR: 6 - 99 JÁTÉKOSOK SZÁMA: 3 - 6 JÁTÉKIDŐ: 15 - 20 perc Forrás: Játéksziget
Gyártó: Blue Orange Games Modell: Nem én voltam! kártyajáték Leírás: Valakinek az állata a nappali közepére piszkított. Vajon kinek a házi kedvence tehette ezt? A kezdő játékos lerak egy tetszőlegesen választott kártyát és kimondja, hogy nem az én -választott állatnak a neve- piszkított a szőnyegre, hanem a te -választott állatnak a neve-. A többi játékos pedig ez után a kijelentés után igyekszik lerakni az elhangzott állatos kártyáját, és szintén ráfogni valaki más házi kedvencére a dolgot. Gyorsan kell reagálni, hiszen egyszerre csak egy ember rakhatja le a választott kártyáját. Minden körben annak az állatnak a gazdája kap egy kakijelzőt, aki bűnösnek bizonyult. Úgy lehet valaki bűnös, hogy az általa kimondott állatos kártyalapok már a kupacba vannak és senkinek a paklijában nem található meg, vagyis sikertelenül gyanúsít meg mást. Vagy, és ez a ritkábbik eset, nem marad más kezében kártyalap. Hogyan lehet nyerni? A játéknak akkor lesz vége, ha valamelyik játékos összegyűjtött 3 kakijelzőt.
39. The Rescuers A megmentők 2015. október 16. 2016. június 18. [12] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A műsor weboldala (angolul) A Nem én voltam! epizódjainak listája az Internet Movie Database oldalon (angolul)
A pszichiáter érthetően és nem kevés iróniával – mellyel nyilván saját magát disszociálja a munkája során megismert felkavaró tényektől – ismerteti a frontális lebeny, majd az úgynevezett limbikus rendszer működését, mely az agy érzelmekért felelős központja. Shawcross esetében ezt a területet stimulálta egy ciszta, illetve néhány karcolás az agya felületén – és biológiailag ez vezetett a személyiséghasadáshoz. Mindezt az Őrült, nem elmebeteg autentikus archív felvételekkel támasztja alá: végignézzük, ahogy az alanyok radikálisan megváltoznak. A 12 nőt megerőszakoló és brutálisan meggyilkoló Shawcross például édesanyjaként végzett az áldozataival, a vele készült videóban pedig valóban az idős nő szólal meg, és hirtelen úgy érezzük, mintha a Psycho Norman Bates-e ülne hipnózisban Dr. Lewsisszal szemben. A többszörös személyiségzavar diagnózisa tehát manapság is hollywoodi szenzációnak tűnik, amivel James McAvoy bebizonyíthatja színészi tehetségét, nem pedig valós betegségnek, ami gyökeresen megváltoztatja az emberi életeket.