A szavatossági jogok sorrendje: Akár szavatosságra, akár jótállásra "hivatkozik" is a vevő hibás teljesítés esetén, őt az új Ptk. 6:159. § (2) bekezdése rendelkezése alapján négyféle ún. szavatossági jog illeti meg: a kijavítás / a kicserélés / az árleszállítás / a vételár-visszatérítési igény (ún. elállás).
Jótállás esetén ezzel szemben a jogosultnak elegendő a hiba fennállását bizonyítania, és a kötelezett csak akkor mentesülhet a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az épület átadását követően keletkezett. A jótállás tehát a kötelezett számára a szavatosságnál szigorúbb felelősséget jelent, mivel megkönnyíti a jogosult számára az épület hibáival kapcsolatos igényei érvényesítését. Mitől függ, hogy szavatosság vagy jótállás vonatkozik az épületre? Szavatosság jogszabály alapján minden épületre vonatkozik. Függetlenül tehát attól, hogy mi az épület rendeltetése – lakóépület, irodaépület, raktárépület vagy más épület – az épület hibája esetén a jogosult anélkül érvényesítheti a szavatossági igényeit a kötelezettel szemben, hogy ebben a feleknek a szerződésükben külön meg kellene állapodniuk. Szavatosság új ptk eye. Jótállás azonban jogszabály alapján nem minden épületre, hanem csak újonnan épített lakóépületeknek és lakásoknak, illetve közhasználatú építményeknek (pl. kormányzati, igazságszolgáltatási, oktatási, egészségvédelmi épületek) bizonyos épületszerkezeteire, az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékeire, anyagaira és berendezéseire, valamint az újonnan épített lakóépületek bizonyos, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire terjed ki.
Kellékszavatosság Akár internetes vásárlásról van szó, akár hagyományos értelemben vett kereskedelemről, a szavatosság intézménye garantáltan ott "lebeg" a szerződő felek feje felett. A kellékszavatosságot a 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk. szabályozza. Minden olyan szerződés esetében, ahol a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak egymás irányába, a felek kellékszavatossággal tartoznak. Ez azt jelenti, hogy az eladó szavatol azért, hogy termék vagy a szolgáltatás pontosan olyan, amilyennek ő leírja, és nincsen tudomása semmilyen (látható vagy láthatatlan) hibáról, amely már a szerződés pillanatában fennáll. Amennyiben mégis felmerül valamilyen hiba, úgy a jogosult (tehát a másik fél, esetünkben a fogyasztó) többlépcsős "korrekciós" joggal élhet. Első körben kérheti, hogy az eladó saját költségen javítsa ki a terméket, vagy amennyiben ez lehetetlen, cserélje ki egy új termékre. Szavatosság új pt.wikipedia. Amennyiben a csere sem megoldható, vagy a vállalkozás nem vállalja, úgy a következő lépcsőfok az arányos árleszállítás, a hibát pedig a vevő az eladó költségére megjavíttathatja.
szavatossági jog illeti meg a Vevőt szavatosság és jótállás esetén is: a kijavítás / a kicserélés / az árleszállítás / a vételár-visszatérítési igény (ún. elállás).
Jótállás azonban jogszabály alapján nem minden épületre, hanem csak újonnan épített lakóépületeknek és lakásoknak, illetve közhasználatú építményeknek (pl. kormányzati, igazságszolgáltatási, oktatási, egészségvédelmi épületek) bizonyos épületszerkezeteire, az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékeire, anyagaira és berendezéseire, valamint az újonnan épített lakóépületek bizonyos, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire terjed ki. Minden más épületre - például irodaépületekre, raktárépületekre, kereskedelmi épületekre – csak akkor vonatkozik jótállás, ha a felek közötti szerződésben a kötelezett kifejezetten jótállást vállal. Szavatosság és jótállás épületekre :: Jalsovszky Ügyvédi Iroda. Meddig tart a szavatosság és meddig a jótállás? A Ptk. alapján a jogosult a szavatossági igényét valamennyi épület estén a szolgáltatás teljesítésétől számított 5 éven belül érvényesítheti. Ez a határidő azonban nem jogvesztő, azaz nem jelenti azt, hogy a jogosult ne érvényesíthetné az épület hibájával kapcsolatos igényeit abban az esetben, ha 5 éven belül ezt menthető okból nem tudja megtenni, például azért, mert a hiba nem volt számára felismerhető.
Ám ha a kötelezett jóhiszemű volt, ebben az estben is csak a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megtéríteni (6:176. § (4) bekezdés). A jogszavatosság körében is érvényesül ugyanakkor az a szabály, hogy hibás teljesítésről nincs szó, ha a jogosult a szerződés megkötésekor ismerte, vagy ismernie kellett a szolgáltatás hibáját. A jogosultat nem illetik meg ezért a jogszavatossági jogok sem, ha a szerződés megkötésekor tudta vagy tudnia kellett, hogy korlátozástól mentes jogot vagy követelést nem szerezhet (6:176. § (5) bekezdés). A régi Ptk. -tól eltérően a szabály a jelzálogra is vonatkozik, vagyis a Ptk. az ingatlan-nyilvántartásból, vagy más lajstromból, vagy akár a jogosult számára egyébként megismerhető terhek vonatkozásában kizárja a jogszavatossági kötelezettséget. Jótállás és a szavatosság – 2021 januárjától változik a törvényi háttér! – Autósélet-blog. Kivételt csak az jelent, ha a kötelezett a korlátozásmentességért kifejezetten szavatosságot vállalt. A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezető partner ügyvéd és dr. Garadnai Tibor Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilá szakmai partnere.
Mire figyeljünk a szerződésünkben? A szavatosággal, jótállással kapcsolatos jogszabályi rendelkezésektől a felek csak korlátozottan térhetnek el a szerződésükben. Változik a szavatosság szabályozása is az új Ptk.-ban. Egyrészt ha a szerződés vállalkozó és fogyasztó között jött létre (pl. egy ingatlanfejlesztő cég ad el lakást egy "privát" magánszemély vevőnek), akkor a fogyasztó hátrányára semmilyen módon nem lehet eltérni a szavatossági, jótállási jogokra vonatkozó általános előírásoktól. Az újépítésű lakások kötelező jótállása kapcsán pedig a jogszabály azt is tiltja, hogy a felek az ott írtaktól bármilyen megrendelő hátrányára eltérjenek– vagyis egy professzionális beruházó sem szerződhet a kivitelezővel a kötelező jótállási szabályokhoz képest "engedékenyebben". Ha egy szerződés mégis ezekkel ellentétes rendelkezést tartalmaz, az semmisnek minősül. Az ugyanakkor értelemszerűen semmilyen szerződés esetében nem tiltott, hogy a kötelezett a jogszabályban írtaknál szigorúbb felelősséget vegyen magára: jótállásra kötelezze magát ott ahol egyébként csak szavatosság terhelné, vagy éppen hosszabb időre vállaljon jótállást mint az kötelező volna.