Eszébe sem jutott, hogy ő lehet a levél írója, hiszen addig alig váltottak néhány szót egymással. Végül Róza elégette a levelet, és hamarosan megfeledkezett róla. Katona József és Déryné Széppataki Róza Wikipédia Szép(p)róza Róza Schenbach Rozália néven született Jászberényben. Édesanyja, Ridl Anna eredetileg orvosnak szánta, de az apa halála után Pestre küldte, hogy egy kántor mellett németül tanulhasson. A lány a fővárosban ismerkedett meg a színházzal. Eldöntötte, hogy színésznő lesz belőle. Anna nem ilyen jövőt képzelt el lányának. Déryné Széppataki Róza könyvei - lira.hu online könyváruház. Másfél évig próbálta lebeszélni a tervéről, majd megegyeztek, hogy kap egy év próbaidőt, ami alatt kipróbálhatja magát a szakmában. Ettől kezdve Róza számára már nem volt visszaút. Tizenhét évesen elszegődött egy színtársulathoz, és az igazgató javaslatára Széppatakira magyarította a nevét. Az első szerepét a Hamletben kapta udvari dámaként. Eldöntötte, hogy csodálatos színésznővé képzi magát. Róza szakmán belül talált magának férjet. Kollégájához, Déry Istvánhoz ment feleségül, de döntése mögött sokkal prózaibb okok álltak, mint a szerelem.
A kritikusok továbbra is támadták. Különösen durva volt a Honderű kritikája 1839-ben, amelyben Dérynét egy másik híres színésznővel, Lendvaynéval hasonlították össze. Mindez elkedvetlenítette, és a visszavonuláson gondolkodott. Elhagyta Pestet, és visszatért Kolozsvárra, ahol még néhányszor sikeresen szerepelt. Az 1840-es években számos kudarc érte. Már nem bírta a versenyt a feltörekvő fiatal nemzedék olyan képviselőivel, mint Laborfalvy Róza vagy Prielle Kornélia. 1847-ben búcsút mondott a színpadnak, és férjéhez költözött Diósgyőrbe, ahol gazdálkodással foglalkozott és visszaemlékezéseit írta. 1868-ban még egyszer vállalt egy fellépést, de már ölben kellett felvinni a színpadra, és a közönség nagy szeretettel fogadta. 1872-ben halt meg Miskolcon, és itt is helyezték örök nyugalomra. Déryné széppataki róza. A vándorszínészet egyik jelképe és a magyar színjátszás kimagasló alakja volt. Emlékét köztéri szobrok is őrzik. Életét többször filmre vitték, könyvet is írtak róla. 1951-ben rendezte Kalmár László a legemlékezetesebb Déryné filmet, amelyben Tolnai Klári nyújtott nagyszerű alakítást Róza szerepében.
Gerster Etelka operaénekes (1855–1920) A tanítóképző elvégzése után Bécsben tanult énekelni, ahol 1876-ban egy növendékhangversenyen meghallotta őt Verdi, és meghívta Velencébe a La Fenice színházhoz. A következő évben Londonban debütált, ahol több operában is fellépett. 1878-ban New Yorkban az Academy of Music-ban lépett fel, a korabeli kritikusok a világ vezető énekesei közé sorolták. Gyönyörű szopránja, hibátlan technikája mellett kiemelték átélőképességét is. 1890-ben, nem sokkal lányának születése után visszavonult a színpadtól. 1896-ban Berlinben kezdett tanítani, iskolája hamar világszerte ismert lett. Déryné széppataki rozas. Hunyady Margit színész (1854–1906) 1854. február 21-én született a Szabolcs vármegyei Kisvarsányban, birtokos nemesi családban. Tudatosan választotta a színészi pályát, eltávolodva családjától, és törekedett az önművelésre. 1871-ben lépett színpadra Szathmáry Károly társulatánál, majd nagyobb vidéki színházakban játszott. 1889-től a kolozsvári színház, 1896-tól a bp. -i Vígszínház tagja volt, főképp szalondarabok hősnőit alakította.
Róza nézőként gyakran részt vett ezeken, itt döntötte el véglegesen, hogy színésznő lesz, így hamarosan jelentkezett is Láng Ádám direktornál, de nem járt sikerrel. Édesanyja a hír hallatára, hogy lánya színésznő akar lenni, felutazott Pestre, és hazavitte. Másfél évig próbálta lebeszélni lányát a színészetről, végül megegyeztek, hogy Róza kap egy év próbaidőt, ezalatt eldöntheti, hogy valóban színésznő akar-e lenni. Így Róza visszautazott Pestre, ahol Pacha, a német karmester elámult, amikor Róza a Varázsfuvola egyik áriáját megszólaltatta. Déryné széppataki roma rome. A vékonyka lány erős hangon, kristálytisztán énekelt. Így került Schenbach Róza Vida János Pesten szereplő színtársulatához. Ekkor német családi nevét tükörfordítással Széppatakira magyarosította, majd amikor 1813-ban feleségül ment színésztársához, Déry Istvánhoz, felvette a Déryné nevet is. Házasságuk azonban nem tartott sokáig, ugyanis 1815-ben a házaspárnak kettéváltak útjai, miután Déry István rá akarta kényszeríteni feleségét arra, vonuljanak el Vida János vidéki birtokára tiszttartónak.
Több száz szerep volt a repertoárjában. Sikerei révén jelentős része volt a magyar színészet elismertetésében és társadalmi pártolásának megszervezésében. Emlékiratai 1879-ben, 1900-ban és 1955-ben láttak napvilágot. Déryné alakja a magyar vándorszínészet szimbóluma lett.