FÉLMÚLT – Volt egyszer egy Brit Birodalom | Gandhi és az indiai függetlenségi mozgalom Hogyan látja Gandhi politikai és szellemi vezetői szerepét és jelentőségét egy magyar indológus és egy indiai történész? Félmúlt – A feketék helyzete az USA-ban egykor és ma Hogyan került napjaink Amerikájában újra középpontba a faji kérdés és hogyan viszonyul egymáshoz a Black Lives Matter mozgalom és Martin Luther King? Félmúlt – Humor és cenzúra a Kádár-rendszerben A műsor vendégei Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója és Fábry Sándor dramaturg, humorista. Moderátor: Baczoni Dorottya, a XX. Szerelem film 1971 movies. Század Intézet igazgatója. A beszélgetés kiindulópontját Bacsó Péter 1969-ben készült, de a nagy nyilvánosság előtt csak 1979-ben bemutatott filmje, A tanú szolgáltatta. Félmúlt: Szeretkezz, ne háborúzz! – A hippimozgalom története Félmúlt: MI LESZ VELED NÉMETORSZÁG? – Német indentitás egykor és ma Mi lesz veled Németország? – Német identitás egykor és ma FÉLMÚLT című sorozatunk ez évi utolsó adásában a XX.
Szerelem (Makk Károly, 1970, részlet) - YouTube
században jócskán megtépázott német identitást járjuk majd körül. Rávilágítunk a két világháború közötti és a mai német identitás legfőbb dilemmáira, valamint megvitatjuk, hogy mi várható a napokban újonnan megalakult német kormánytól és az új kancellártól. Félmúlt – Űrverseny 2. 0 A világűr meghódítása a második világháború végétől kezdve része a nemzetközi politikának. A Szovjetunió és az USA űrversenye a hidegháború befejeztével lezárult. Ma újabb szereplőkkel, de tovább folyik a vetélkedés: a NATO nemrég a világűrt is műveleti területté nyilvánította. Az űrverseny kezdetéről, fordulópontjairól és jövőjéről Ferencz Orsolya, Fekete Rajmund és Baczoni Dorottya beszélgetett. Félmúlt: Mégse olyan csendes az az óceán – Nagyhatalmi versengés a csendes-óceáni térségért FÉLMÚLT beszélgetéssorozat,, Mégse olyan csendes az az óceán - Nagyhatalmi versengés a csendes-óceáni térségért" című rendezvénye. Félmúlt – Emberarcú? Szerelem 1971 Archives - XX Század Intézet. ‼️Mit jelentett az "emberarcú szocializmusra" tett kísérlet és milyen hossztávú következtetéseket lehetett levonni a prágai tavasz brutális eltiprásából?
Szabálya nincs, csak törvénye, amit a normák felett levő, legmagasabb rendű emberség szab. Szexmániás filmek. A Szerelem minden idők egyik legszebb magyar alkotása, mely méltó helyet foglal el a "Budapesti tizenkettő" filmjei között, s a világegyetemes filmművészetében. A magyar elismeréseken túl a film számos fesztiválon nyert rangos díjakat, így Cannes-ban, Chicagóban, Sorrentóban és Várnában. Forgalmazó: Örökmozgó Stáblista: Díjak és jelölések Cannes-i fesztivál 1971 1971
A bőr, amelyben élek (Elena Anaya és Antonio Banderas) Forrás: Warners España/El Deseo S. A. Szerelem (1971) - Kritikus Tömeg. A BAFTA- és cannes-i Ifjúság díjas A bőr, amelyben élek merész szexjelenetekkel (különös tekintettel a Roberto Álamo és Elena Anaya által előadott erőszakolási jelenetre) tarkítva mutatja be, hogyan kerül belső ellentmondásba a női testbe zárt férfi lélek, illetve, ezzel párhuzamosan, hogyan alakul át a fogvatartó-teremtő bosszúvágya vonzódássá. Alvó szépség S ha már – kelletlenül – ilyen mélyre merülünk a hatalmi perverziókban, érdemes szót ejteni Julia Leigh ausztrál erotikus drámájáról is. Az Alvó szépség -ben egy sajátos parafília (szexuális deviancia) kerül bemutatásra: a Csipkerózsika-szindrómaként is ismert somnofília, azaz amikor valakiben egy alvó vagy ájult ember idéz elő szexuális izgalmat. Alvó szépség (Chris Haywood és Emily Browning) Forrás: ADS Service Kft. Az Almodóvar-filmhez hasonlóan szintén a 2011-es cannes-i mustrán bemutatkozó, az ausztrál rendezők céhének díját elnyerő Alvó szépség egy pénzszűkében lévő egyetemista lány történetén keresztül enged bepillantást egy olyan, főként tehetős idős férfiak látogatta intézmény világába, ahol a kliensek az altatóval elkábított fiatal nőkön kiélhetik vágyaikat (igaz, a ház szabályai szerint szigorúan behatolás nélkül).
Lukácsy György kifejtette, hogy a korszak legnagyobb filmrendezői, mint Makk Károly vagy Fábri Zoltán tehetsége és nagysága abban is megmutatkozik, hogy a kor által diktál politikai üzeneteken átviláglik az egyetemes emberi mondanivaló és az az esztétikum, ami mindezt támogatja. Ilyen volt Fábri Körhinta című filmje szintén Törőcsik Marival, aminek központi történeti eleme a tsz-agitáció, de ma már nem erre emlékezünk, nem ezért kapott helyet az egyetemes filmművészetben. Szerelem film 1971 full. A Szerelem is ilyen mű, mert bár egy adott – igaz kétértelmű – történelmi korban és rendszerben játszódik, a lényeg mégis az emberi sors és érzések időtlen ábrázolása. Makk Károly szándékosan úgy is forgatta le a filmet, hogy ne legyen szembetűnő, mikor játszódik, 1956 előtt, vagy 1956 után. A beszélgetésben bejátszott életútinterjú-részletből megtudhattuk, hogy Makk Károly a lehető legkevesebb eszközzel jelezte, hogy 1956 előtt járunk, de a cenzorok ekkor Makk szerint már "annyira unták saját magukat", hogy ennyi is megfelelt nekik, és engedélyezték a filmet.
A bántalmazó apjával végző, rendkívül intelligens, de antiszociális Salander (Rooney Mara) újonnan kijelölt állami gondozója (Yorick van Wageningen) igazi ragadozó: a Salander pénzügyeit is felügyelő gyám megfenyegeti a lányt, hogy ha nem tesz a kedvére, akkor intézetbe küldi. Először csak orális szexre kényszeríti, majd a következő alkalommal análisan megerőszakolja a lányt, aki később bosszút áll: a sokkolóval ártalmatlanná tett, megbilincselt férfit – miközben a korábbi erőszakról készült videofelvétellel megzsarolja – egy fémdildóval rektálisan bántalmazza (s hogy a férfi ne követhessen el máson is gyalázatot, a mellkasára tetoválja: "erőszaktevő disznó vagyok"). A tetovált lány Forrás: InterCom A bőr, amelyben élek Még mindig távolabb sodródva a kimondottan erotikus filmektől: Pedro Almodóvar – Thierry Jonquet Tarantula című regénye alapján készült – idősíkokat váltogató, műfajokat házasító, a stanfordi börtönkísérlet pszichológiai tanulságait és a Pügmalión-effektust számos elegytő sötét drámája egyszerre járja körbe az erőszakkal nővé operált férfi identitásválságát és a frankensteini "őrült tudós" (plasztikai sebész) tragikus vonzalmát teremtménye iránt.