Új esztendő, vígságszerző most kezd újulni, Újulása víg örömet most kezd hirdetni, Újulása víg örömet most kezd hirdetni. Hirdeti már a messiást, el fog az jönni, Legyetek a nagy Istennek igaz hívei, Legyetek a nagy Istennek igaz hívei. Új napokkal, bor - búzával látogass minket, Így szentelünk mi is neked víg esztendőket, Így szentelünk mi is neked víg esztendőket. Elmúlt tőlünk az ó idő, melyben bánkódtunk, Bánat miatt siralomra gyakran jutottunk, Bánat miatt siralomra gyakran jutottunk. Zene Archívum - Kateteka. Jutott hozzánk az új idő, melyben vigadjunk, Vigadással úr Jézusnak glóriát mondjunk, Vigadással úr Jézusnak glóriát mondjunk. Klasszik Lasszó: Magyar szakítós fesztiválokon, klubokban, színházakban Július 12-én igazi sztárparádé lesz a Várkert Bazárban A Klasszik Lasszó - Magyar Szakítós létrejötte egy véletlennek köszönhető: Czinki Ferenc író, a Blahalouisiana zenekar kiváló zenészeivel (Schoblocher Barbara, Jancsó Gábor, Pénzes Máté) kiegészülve egy műsorába meghívta vendégnek Kemény Zsófi költőt és Vitáris Ivánt, akit az Ivan & The Parazolból ismerhet a közönség.
A rendezvény a hatályos járványügyi szabályozásoknak megfelelően látogatható.
Közreműködők a Klasszik Lasszón a Várkert Bazárban Szereplők: Kemény Zsófi, Vitáris Iván, Schoblocher Barbara, Jancsó Gábor, Sárkány Bertalan, Benkő Dávid, Czinki Ferenc Esőhelyszín: Rendezvényterem További információ Nyitókép: Klasszik Lasszó hivatalos
Átfordul egyszer Ézsaiás 40, 28–31 verseire Kezei által gyógyulunk meg, sebesen átlót hajt fölénk, madárból hal lesz, halból béka, ugrálásból sosem elég. Koszlott tapétatengerekről hullámot tépked le a kéz, hajóhad indult róla egykor, papírtutajt sodor a víz. Zörögve várod, egyszer úgyis meghajtja életfeleződ, mert szárnyra kelnek mind az ifjak, szitáló papírrepülők. átlóra átló, és a tér átfordul egyszer mindenestül, szél hajtogatta árpapír. Zsoltárhang vízjelekben a 66. zsoltár dallamára Élő színekről álmodoztam, gyerkőc, a papiros felett. Táncost láttam a színdobozban beszáradt vízfesték helyett. Lapomat fény felé emeltem: áttetsző minta vízjelén hajó úszott fényes mederben, nem tudtam, te vagy az, vagy én. Azóta hány hajóban ültem, hány új parton várt tévedés? Hány hálót merítettem űrben, hány jó szót rejtett feledés? Porszemnyi léttel szembesültem, part menti szél szemembe fújt, hálóba én magam kerültem, úgy éreztem, nincs már kiút. Újesztendő, vígságszerző - www.magyarnota.com - Népdal. Nem voltál több: az ismeretlen, kitől reszketni, félni kell.