A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása több szempontból is előny lehet a vállalkozás számára - hívja fel a figyelmet legújabb egypercesében az Írisz Office könyvelő- és adótanácsadó iroda. Kép:Fotolia Mint írják, foglalkoztatásuk által a cégek a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket csökkenthetik, szociális hozzájárulási adó kedvezményt vehetnek igénybe, illetve pályázat alapján bértámogatási lehetőséget biztosítanak. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának további előnye, hogy az őket foglalkoztató vállalkozás csökkentheti a társasági adóalapját a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az érvényes minimálbér (2020-ban: 161. 000 Ft) összegével, feltéve, hogy az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt. Ki tekinthető megváltozott munkaképességű személynek?
január 1-jétől hatályon kívül került a fenti szabály, így idén a rokkantsági-, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy bármennyi jövedelmet szerezhet az ellátása alatt folytatott keresőtevékenységéből. Változás a rehabilitációs hozzájárulásnál A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, ami 2021-ben 161 000 forint kilencszerese, amely 1 449 000 forint/fő/év. 2021. január 1-jétől bővült a rehabilitációs hozzájárulásnál figyelembe vehető személyek köre. Megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik – legkésőbb 23. életévének betöltése szerinti naptári évben – az a személy is, aki köznevelési intézményben – a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint megállapított – sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint megállapított – fogyatékossággal élő hallgatónak minősült.
Ahol van lehetőség, ott az esélyek is egyenlőek Azok a munkavállalók, akik dolgoznak vagy korábban dolgoztak együtt megváltozott munkaképességű kollégával, 51 százalékban nyilatkoztak kimondottan pozitívan a közös munkáról, míg 45 százalékuk nem tapasztal/tapasztalt különbséget ép munkavállalókhoz képest. Negatív élményről mindössze 4 százalékuk számolt be. "Gyakori félelem fogyatékkal élő emberek részéről a munkavállalással kapcsolatban, hogy hátrányosan különböztetik meg őket egészségi állapotuk miatt. Közülük a munkát vállalók jelentős része viszont pozitív tapasztalatokról számolt be: a korábban vagy jelenleg is dolgozó megváltozott munkaképességű emberek közel négyötöde tapasztalta, hogy egyenlő bánásmódban részesül a munkahelyén. 6 százalékuk számolt be pozitív diszkriminációról és 16 százalékuk érezte úgy, hogy negatív megkülönböztetés éri a munkáltatója irányából. Akik pozitív kivételezést éreztek/éreznek megváltozott munkaképességű munkatárssal, azok a nagyobb türelmet jelezték a főnök és a munkatársak részéről, valamint a hibákkal szembeni elnézőbb bánásmódot.
Mivel több betegségtípus tartozik ide megpróbáltuk a munkavállalás szempontjából lényeges különbségekre fókuszálva felosztani az érintett képességek ismertetését a könnyebb érthetőség miatt. A felosztás csak részben követi, és nem tükrözi, a klinikai orvosi felosztást (BNO, DSM-IV). A pszichiátriai betegségek esetén általában elmondható, hogy a személyiség összműködése, alkalmazkodó- és önellátó képessége, realitásérzékelése sérül. Az ilyen típusú betegségekben szenvedőknek általában orvosi és pszichológusi segítségre van szükségük hosszútávon – ez gyógyszeres és/vagy pszichoterápiás segítséget jelent – a normális életvitelük, szociális kapcsolataik és egészséges önértékelésük fenntartására. Ide tartozhatnak: pszichotikus betegségek, schizophrenia, személyiségzavarok- a valósággal való kapcsolat, alkalmazkodóképesség, szociális kapcsolatok sérülhetnek depresszió, hangulatzavarok – motiváció, stresszkezelés, szociális kapcsolatok sérülhetnek szorongásos zavarok, pánikbetegség fóbiák- stress- és konfliktuskezelés, szociális kapcsolatok, fizikai állóképesség sérülhet.