III. 3-4. versszak Ezek a pillanatok indítják az álmodozást. Elszakad a sivár jelentől, s visszaemlékezik: fiatalságára, boldogságára, a hajdani örömökre, melyek még szomorúbbá teszik a ma sivárságát. IV. 5. versszak Az előbbi reális képek a saját sorsa motívumaivá válnak (Életem képe ez): párhuzamot von a 2-4. versszak képeivel.. az ősz est – saját "ősze"; a parázs, kanóc elhamvadása – a szerelem, szenvedélyek tüzének kihúnyása; az őszbogár zúgása – melankolikus lírájának hangjai. Így lesz az őszi est saját elmúlásának képe – a magányos szüreti est az öregedés jelképe. Miben rejlik esztétikai hatása? a hangulat, bánat páratlan érzékeltetése, megkapó képek, metaforikusság, verszene – egyszerű magyaros verselés (felező 12-es, keresztrímekkel. Berzsenyi levéltöredék barátnémhoz elemzés szempontok. )
Akár Judit a vers címzettje, akár valaki más, könnyen lehetséges, hogy a Levéltöredék egy ilyen Kemenesalján hagyott barátnőhöz szól. Az elemzés szempontjából egyébként nem fontos a címzett kiléte. Szemlélődő, gondolkozó magatartást tükröző kép: "könyökömre dűlök" (Rodin Gondolkodó című szobrára emlékeztető testtartást vesz fel). Ez az elmerengő ember testtartása. A kanóc lángjait szemléli. "A képzelet égi álmába merülök, S egy szebb lelki világ szent óráit élem": a szebb világ a képzelet világa. Különös jelentősége természetesen az antik irodalmak ízlését felidéző és eszményítő korokban volt, de a XX. században is kedvelt műfaj (pl. Berzsenyi Levéltöredék Barátnémhoz Elemzés. József Attila, Petri György). Elégia: görög eredetű műfaj, disztichonban írt költemény, fuvolakísérettel adták elő; tartalmát tekintve lehet harcra buzdító ének vagy a személyes fájdalom panaszhangú költeménye, de elvont gondolatok, filozofikus tartalmak megéneklésére is alkalmas keretül szolgált; a ma használatos meghatározás szerint az elégia a panasz, szomorúság, vágyódás élmények kifejezésére alkalmas vers, alapélménye az elmúlás, a boldogság elvesztésének vagy elérhetetlenségének érzése.
Ezt onnan tudjuk, hogy a vers első változata somogyi tájszókkal ábrázolta a szüreti estét (a végleges változat Kazinczy tanácsára lett egy kissé klasszicizáló hangulatú). Most olvassuk el a verset! Levéltöredék barátnémhoz Ne kérdezd, barátném! mint töltöm időmet, S távolléted alatt kedvem miben lelem! Tudod, elvesztettem édes enyelgőmet, Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem. Lefestem szüretem estvéli óráit, Ha már cselédimet nyugodni eresztem, És csak alig hallom a vígság lármáit, Agg diófám alatt tüzemet gerjesztem. Leplembe burkolva könyökemre dűlök, Kanócom pislogó lángjait szemlélem, A képzelet égi álmába merűlök, S egy szebb lelki világ szent óráit élem. József Attila Könyvtár - Műelemzés Adatbázis | Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz. Az őszibogárnak búsongó hangjai Felköltik lelkemnek minden érzéseit, S az emlékezetnek repdező szárnyai Visszahozzák éltem eltűnt örömeit. Életem képe ez. – Már elestvéledtem, Béborúlt az élet vidám álorcája! Még két mulatótárs van ébren mellettem: A szelíd szerelem hamvadó szikrája S bús melancholiám szomorgó nótája. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Verseiben számos női név előfordul (pl. Lolli, Lili, Pyllis, Daphné, Dudi), ezek közül csak egyet sikerült azonosítani. A hetyei lelkész lánya, Perlaky Judit – Dudi – Döbrentei Gábor (1785-1851) költőnek a mostohatestvére volt, és állítólag Berzsenyi feleségül is vette volna, de szigorú apja vagyoni okokból nem engedélyezte a házasságot. Berzsenyi Dániel élete, főbb műveinek elemzése | doksi.net. Akár Judit a vers címzettje, akár valaki más, könnyen lehetséges, hogy a Levéltöredék egy ilyen Kemenesalján hagyott barátnőhöz szól. Megjegyzés: Perlaky Judit nem összekeverendő Dukai Takács Judit költőnővel, aki távoli rokona volt Berzsenyinek (egy episztolát is írt hozzá később Dukai Takács Judithoz címmel). Ebben a Juditban már valóban megtalálta a vágyott szellemi partnert, de a hölgy a vers keletkezésekor, 1804 és 1808 között még csak gyermek volt (19 évvel fiatalabb Berzsenyinél), így hozzá nem szólhat a mű. Az is lehetséges még, hogy a vers címzettje fiktív személy, egy elképzelt barátnő, beszélgetőtárs, amilyenre régóta vágyott a költő. Az elemzés szempontjából egyébként nem fontos a címzett kiléte.
Érdekes, hogy a felsorolt költőkre éppúgy jellemző a felvállalt, kényszerű közéleti szerep is, mint Berzsenyire. Költészetének fölfedezése nyugatos költőink érdeme. Kodály Zoltán számos Berzsenyi-verset is feldolgozott énekkari műveiben. Versei stiláris és formai sokszínűséget mutatnak. Berzsenyi levéltöredék barátnémhoz elemzés példa. Szentimentális, klasszicista – néhol már-már romantikus jellegű – költeményeiben hol klasszikus időmértékekkel, hol strófaszerkezetekkel (alkaioszi strófa, szapphói versszak, aszklépiádészi versszak stb. ), hol pedig rímes-ütemhangsúlyos formákkal kísérletezett. Az egyes versek pontos keletkezési dátumát nem lehet mindig meghatározni, bár néha történelmi vagy önéletrajzi jellegű utalások segítenek ebben. Verseit évekig javítgatta, átírta (ebben ókori példaképét, Horatiust követte), így néhány művénél több időpont szerepel. Horatius tisztelt mester volt számára: több versét, ódáját hozzá írta, s számos művében idéz tőle sorokat, mondatokat, motívumokat és képeket. Műfajválasztásai – óda, elégia, epigramma, episztola – is elsősorban az ókori, illetve a klasszicista hagyományokhoz kötődnek.