A kezelés függ a páciens egészségügyi állapotától, életkorától, a daganat típusától és kiterjedtségétől. Terápiás megoldásként szóba jön mellkas sebészeti beavatkozás, kemoterápia, sugárkezelés, target vagy immunterápia. Köhögés és mellkasi fájdalom megjelenésekor szükség lehet orvosi vizsgálatokra, de pár dologot otthonunkban is tehetünk. Használjunk szobai párologtatót, amely segít a légutak nedvesség tartamának megtartásában. Igyunk sok folyadékot. Tartózkodjunk az irritánsoktól, allergénektől. Amennyiben 1-2 hét múlva sem múltak el a panaszaink, orvosi véleményezés indokolt. Nem mindig lehetséges, de a rizikó faktorok egy kis odafigyeléssel csökkenthetők. Kedvező higéniai feltételek megteremtése segít elkerülni a bakteriális és vírusos fertőzést. Azonosítsuk és kerüljük refluxot kiváltó anyagokat. Ne dohányozzunk. Törekedjünk az egészséges testsúlyra. Rendszeresen sportoljunk. Alacsony zsír és szénhidrát tartalmú, rostban gazdag étrendet alakítsunk ki. Mérjük a vérnyomásunkat. Szükség esetén használjuk az előírt gyógyszereket.
Gyomorégés. A gyomorban található sav fájdalmas, égő érzést okozhat a szegycsont mögött. Gyakran ezt savanykás ízérzet követi, különösen akkor, ha a gyomortartalom túlságosan könnyen vissza tud áramlani a nyelőcsőbe ( refluxbetegség). A gyomorégés kapcsán kialakuló mellkasi fájdalom általában étkezés után alakul ki és órákon keresztül fennáll. A tünetek gyakrabban jelentkeznek, ha Ön elhízott, előrehajol vagy lefekszik. Nyelőcső és a gyomorszáj betegségei. A nyelőcső megbetegedései is járhatnak mellkasi fájdalommal. Ilyen a ritkán előforduló nyelőcsőspazmus, melynek során azok az izmok, amelyek normális esetben lejuttatják a táplálékot a szájból a gyomorba, nincsenek összehangolva, ezért fájdalmas izomgörcsök alakulnak ki. Mivel a szív eredetű fájdalmat enyhítő nitroglicerin a nyelőcső spazmust is oldja, ezt a betegséget gyakran szívproblémaként értékelik. Egy másik, szintén kevés embert érintő betegség az akalázia. Ebben az állapotban a gyomorszáj nehezen nyílik ki, ezért az ennivaló nehezen jut le a gyomorba, ehelyett felhalmozódik a nyelőcső alsó szakaszán és kitágítja azt, ami általában fájdalmatlan, de néha kényelmetlen, fájdalmas is lehet.
Amikor valakinek mellkasi fájdalma kezdődik, hajlamos szinte mindig a legrosszabbra gondolni: biztosan szívrohama van. Pedig a törzs eme, felső területén jelentkező panaszok hátterében számos esetben valamilyen kisebb, banális probléma áll. A mellkas felépítése Szívünk és tüdőnk gondosan védett helyen, a mellüregben helyezkednek el, a szegycsont, a bordák és a gerincoszlop által határolva. Eme csontos "kosártól" a mellhártya két rétege választja el, melynek belső lemeze a szerveket borítja, külső lemeze pedig szorosan a már említett csontok belső felszínéhez tapad. A két lemez közti virtuális térben néhány milliliternyi savós folyadék biztosítja a tapadást s egyszersmint az egymáson történő könnyed elcsúszást, lehetővé téve ezáltal például a légvételt. Panaszt okozhat... Fentiekből következve, mellkasi fájdalommal és panasszal járhatnak a szívet és a tüdőt érintő legkülönfélébb kórképek, legyen az például egy szívinfarktus, ritmuszavarok, szívizom- és/vagy szívburokgyulladás, tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, daganatos elváltozások.
Lassan alakul ki pitypang virág artrózis kezelésében panasz, és egyre fokozódik. Míg a szorongás miatt mellkasi fájdalom éles, addig a szívproblémánál inkább nyomás, szorítás érzékelhető. Mikor kell orvoshoz fordulni? A mellkasi fájdalom - különösen, ha előzmény nélkül jelentkezik — olyan figyelmeztető jel, ami miatt sokan valóban orvoshoz fordulnak - ismerteti dr. Mellkasi fájdalom tünetei, okai és teendők Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa. Ha a vizit, a nyugalmi- és terheléses EKGa szívultrahang idegi eredetű mellkasi fájdalom a laborvizsgálatok kimutatnak valamilyen kardiovaszkuláris eltérést, nyilván idejekorán megkezdődhet a kezelés, ami akár komoly következmények kivédését is lehetővé teszi. Ha pedig e téren minden rendben, érdemes elindulni egy másik úton, amely akár a pánik szindrómát vagy a kezeletlen stresszt teheti kezelhetővé. Ez az út kezdődhet akár az életmód orvoslási felméréssel, amely során az életmódunkban rejlő táplálkozási rizikófaktorokra éppúgy fény derül, mint a fizikai aktivitásunk vagy a mentális egészségünk állapotára.