Luther Mártonról olvastam ma reggel, aki azt mondta: Amikor nem vagyok képes imádkozni, akkor énekelek. Van egy másik közmondás is, hogy aki énekel, kétszer imádkozik. Javaslom, olyan időszakokra ezt a módszert, amikor nem vagy képes imádkozni, hogy énekelj! Az ének az megmozdítja a lelkünket, de nem tudom a titkát, nem tudom, csak teszem. Azt a kérdést tettem fel magamnak, hogy miért énekelünk? Örömünkben énekelünk egyrészt, ez illik is az igéhez, ami azt mondja, hogy akinek öröme van, az énekeljen! – Aztán bánatunkban is szoktunk énekelni, ami egy kicsit a jajkiáltásokból szokott kinőni, meg a panaszokból; és ez is jogos éneklés. És még a kettő között sok átmenet is van. Tetszik az idézet, amit Martin Luther King mondott, hogy van egy álmom… Nekem is van egy álmom: mindenki énekel. És az is álmom, hogy mindenki minden éneket énekel… Ez lehet, hogy most még nem megy, azt hiszem, hogy amíg világ a világ, mindig lesz olyan, hogy én ezt az éneket nem tudom, én ezt nem szeretem, ez túl új, ez túl régi, és mégis az az álmom, hogy ezek az akadályok hit által leküzdhetőek.
Amolyan "szalonnégerezés" jellemezte a közhangulatot, a legvisszafogottabb vélemény is az volt, hogy Martin Luther King nem érdemelte meg ezt a tiszteletet, bezzeg Lincoln elnöknek nincs ünnepe… Még az is elhangzott "érvként", hogy Krisztus sem ítélte el a rabszolgatartást. Visszatérve a mába: látva a médiában a hetedik napja zajló amerikai tüntetéseket a rendőri intézkedés során megölt George Floyd halála miatt és a máskor igen hangos, magukat katolikusnak és életvédőnek aposztrofáló amerikai lobbicsoportok (melyek legtöbbször a pápát és tevékenységét veszik célkeresztbe) és portálok némaságát a helyzetben, az egykori mise emlékét felidézve ismét a döbbenet lesz úrrá bennem. Emellett persze jóérzéssel tölt el sok amerikai püspök és pap megszólalása, akik Ferenc pápa és elődei szavait ismételve elítélik a rasszizmus legkisebb csábítását is, és minden esetben az élet védelmét hangsúlyozzák, a fogantatástól a természetes halálig. Egyházunk életet adó tanítása arra buzdít, hogy a bűnt elítéljük, de a bűnösre emberként tekintsünk.
Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni. Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják megítélni őket. Van egy álmom. Van egy álmom: hogy egy napon Alabama államban, ahol a kormányzó ma szünet nélkül csak a beavatkozásról és a hatálytalanításról beszél, megváltozik a helyzet, de úgy, hogy fekete kisfiúk és fekete kislányok testvérként, kézen fogva járhatnak a fehér kisfiúkkal és kislányokkal. Van egy álmom: egy napon minden völgy fölemelkedik, minden hegy és halom lesüllyed, az egyenetlen egyenessé lesz és a dombvidék síksággá! Mert megjelenik az Úr dicsősége, látni fogja minden ember. Ez a mi reménységünk. Ezzel a hittel térek vissza Délre. Ezzel a hittel képesek leszünk kifaragni a kétségbeesés hegyéből a reménység kövét, ezzel a hittel gyönyörű szimfóniává változtatjuk nemzetünk fülsértően hamis hangjait.
– Az énekórák keretében szoktunk áhítatokat is tartani. Addig tart ez a szolgálat, amíg tudunk imádkozni, amikor az ima le fog állni, akkor még lehet egy kis kifutás, de a szolgálatunk előbb-utóbb abbamarad. Abban is különbözik ez a szolgálat egy városi énekkartól, hogy ott nincs ima, ott nincs is erre szükség. Az imádkozó énekkar azonban alárendeli magát Istennek és a gyülekezetnek. A zenei szolgálat nyilvános szolgálat, mindig számíthatunk arra, hogy kritikát kapunk, és mindig fennáll annak a veszélye, hogy összehasonlítgatjuk magunkat más gyülekezettel. Ez részben jogos, részben nem jogos. Azért jogos, hogy serkentsen minket arra, hogy fejlődjünk, és jobbak legyünk. Másrészt, eszembe jut Rick Warren egyik gondolata, amiben azt mondja: "Mit hasonlítgatod te magad másokhoz? Isten téged egyedinek teremtett. " Te úgy vagy jó, ahogy vagy. Téged nem a szomszéd emberhez kell hasonlítani. Ez a kapitalista jellemvonás, hogy verseny van mindenben, ez a gyülekezetbe is beszűrődik, és így jönnek létre a sztárok.
Tehát tartsunk össze, és teremtsünk jó dolgokat 2021-ben! Reménykedem benne, hogy életem második felében is hasznos szolgálatot végezhetek a közösségnek. Ha szeretnétek utalni, akkor erre a számlaszámra tudtok: Szücs Gábor EV Unicredit Bank 1091 8001 0000 0059 0681 0009 A megjegyzésbe írd be, hogy "Jurta adomány" és a számlázási, valamint email címedet. Kérlek írj egy emailt a címre, hogy meg tudjalak hívni a jurta-avatóra! Namaste! Áldás!
Istent imádó gyülekezetről álmodom.