2022. 02. 04. Számviteli zárlat során, gyakran felmerülő kérdés és mérlegelési szempont, miszerint kívánunk-e élni a társasági adó adta adóalap kedvezménnyel, a fejlesztési tartalékkal. Amennyiben a Társaság a következő évekre beruházásokat igénylő fejlesztési lehetőséget lát, megfontolandó lehet fejlesztési tartalékot képeznie. A fejlesztési tartalék kizárólag a vállalkozás saját döntése, képzését jogszabály nem írja elő. Társasági adótörvény A Tao törvény 7. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a társasági adó alapjának meghatározása során az adózás előtti eredményt csökkenti: "az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra" Fentiek értelmében az adóalanyok a teljes adózás előtti nyereségük összegéig, képezhetnek fejlesztési tartalékot. Beruházás fogalma A beruházás fogalmának értelmezésekor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a Tao tv.
A beruházást tervező, de viszonylag szerény adózási eredményt kimutató vállalkozások számára hozott kedvező változást a 2020. május 1-jével hatályba lépő kormányrendelet, amely a fejlesztési tartalék képzésére megengedőbb feltételeket tartalmaz a beruházások ösztönzése érdekében. A fejlesztési tartalék képzése az eddigi szabályok szerint azt jelentette a társasági adózásban, hogy – az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, – az adóév utolsó napján, lekötött tartalékként kimutatott összege, – de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka, és – legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint csökkentette a társasági adó alapját e jogcímen. A Magyar Közlöny 96. számában hirdette ki a jogalkotó a 171/2020. (IV. 30. ) Korm. rendeletet, amely a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről szól. Ennek alapján a társasági adóról szóló törvény szerinti fejlesztési tartaléknak az adóévi adózás előtti nyereség 50 százalékához kötött korlátját törölte a jogalkotó.
000 T:393 – K:876 72. 000 Képzendő céltartalék a nem realizált elhatárolt árfolyamveszteség tárgyévre jutó időarányos része: (2012. ) Hogyan kell ezt most megállapítani? Az alábbi képlet segít: (elhatárolt összeg –feloldott összeg + adott évben elhatárolt) x (eltelt idő / teljes élettartam) – képzett céltartalék Nézzük meg, hogy mennyi az elhatárolás összege, ezt mutatja 393 -as számla egyenlege. Majd meg kell szoroznod a hányadossal, s ez megadja a szükséges céltartalékot. Arra figyelni kell, hogy már az előző évben képeztél, így annak értékét le kell vonni, s a maradék összegben kell képezni. (30. 000 – 6. 000 + 72. 000) x (19 / 48) – 4. 000= =96. 000 x (19/48) – 4. 000 = 33. 000 T:865 – K:424 33. 000 Az elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség és a képzett céltartalék különbözete (A – C) lekötött tartalék rendezése: Lekötött tartalékot rendezned kell az alábbi összegben: Lekötendő összeg – a már lekötött összeg Lekötendő össze = A-C A= 96. 000 (elhatárolt összeg, a 393-as számla egyenlege= =30.
*** Amennyiben további kérdése merül fel a fejlesztési tartalék adózásával kapcsolatban, forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz. Adókedvezmény Beruházás Nemzetközi számvitel Számviteli törvény Társasági adó