Sajnos most nincs időm, hogy bővebben írjak az általam ismert források alapján Nemesnépiről. Ígérem, hamarosan sor kerül rá. A nacionalizmussal kapcsolatban: pontosan az a gondom, amit te is írtál, hogy abban az időben ez még nem azt jelentette, mint amit ma. Ha valakire rámondják, hogy nacionalista nézetei vannak, akkor már nem is ember. Mi itt az Őrségben másképpen látjuk, az hogy szerette az őrségieket, ezért hajlandó volt anyagi áldozatokat is hozni, vagy, hogy azt látjuk jó magyar volt, és esetleg ennek hangot is adott ez még nem jelenti azt, hogy nacionalista volt. Fontos ez, hiszen, ha egy ma élő ember a szócikket olvassa, akkor máris negatívan fogja értékelni Nemesnépi Zakál György személyét. Ezt természetesen mi nem szeretnénk. Még egyszer: ígérem írok még az Őrségről, Nemesnépiről és a Pálóczi Horváth Ádám itteni tevékenységéről is. üdv. Herkules 73 Valahogy igazad van, értelmezni kell, hogy az akkori nacionalizmus mit is jelentett. Nagyon örülök, hogy szándékodban áll írni az Őrségről, ami főleg azért is fontos, mert a tájat Magyarország hét csodája közé sorolták be.
Nemesnépi Zakál György, más formában Zakály, 1822-ben bekövetkezett halálakor Senyeházi Nemes Zakál György néven írta a halotti anyakönyv, míg ő maga olykor a Szakál nevet használta (Senyeháza, 1761. október 11. – Senyeháza, 1822. február 21. ) őrségi őrnagy, kisnemes, református presbiter, erdőispán és író. 14 kapcsolatok: A Vendvidék népi építészete, Őrség, Bajánsenye, Február 21., Kástu, Kerkáskápolna, Kossics József, Október 11., Református templom (Bajánsenye), Szentgotthárdi ciszterci apátság, Vendvidék, Vendvidéki Köztársaság, 1761, 1822. A Vendvidék népi építészete Bellosics Bálint rajza egy 19. századi vendvidéki házról. Két oldalról kerített ház, méhkasok, útszéli kereszt és a távolban templom. A Vendvidék népi építészete az az építészeti stílus, ami a második világháború előtt jellemezte a Vendvidéket, amelybe lakóházaktól elkezdve szakrális építmények (templomok, útszéli keresztek) is beletartoznak. Új!! : Nemesnépi Zakál György és A Vendvidék népi építészete · Többet látni » Őrség skanzen egyik lakóépülete, 12934. számú műemlék Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység.
Külön öröm, hogy Erdélyi Géza püspök urunkat is itt köszönthetem, és ez alkalmat ad arra, hogy kifejezzem nagyrabecsülésemet azért a biztatásért, támogatásért és a bölcs tanácsokért, amelyekben Magyarországot, személyesen engem és családomat részesített évtizedeken keresztül. Hálásak vagyunk érte! Jó jel, jó csillagzat, ha egy közösség a millénnium évében kezdi el romlásnak indult épületeit felújítani. Mi, bibliás emberek ezt úgy mondjuk, hogy az alkalmas idő megtalálása; kairosz. Mi úgy gondoljuk, az idő nemcsak úgy van, nemcsak úgy pereg, mint a homokóra homokszemei, hanem mindig adatik valamilyen célra nekünk. A rimaszombati reformátusok felismerték ezt az alkalmas időt, elkezdték az újjáépítést. Tizenhárom éven keresztül a forinthoz koronát, a koronához forintot, mindezekhez később eurókat ragasztottak. Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg, s ne keseredj el, ha nem találod helyed. A valós élet olyan, mint a csörgedező patak, előfordul néha, hogy nehezebben halad. Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad, idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat.