Fennállása során az Európai Parlament mindig is az emberi jogok védelmére és előmozdítására törekedett. Számos politikai kezdeményezést indított ezen a területen, és egyebek mellett szorgalmazta, hogy az Európai Közösség fogadja el az emberi jogok európai egyezményét. A Közgyűlés számára ez azt jelentette, hogy a Közösség tagállamaiban élő polgárok valamennyi polgári, politikai, gazdasági és szociális jogát tiszteletben kell tartani. A Parlament már 1975-ben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Közösségek főként gazdasági célú alapító szerződéseiben nem tesznek említést az emberi jogokról. Ezért állásfoglalást fogadott el, melyben hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak a jövőben saját alapjogi chartát kell létrehoznia. A képviselők úgy gondolták, hogy mindez támogatná az egységes Európa építésének mint politikai célnak a megvalósítását. Két évvel később a képviselőknek sikerült elérniük, hogy az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elnöke Luxemburgban aláírjon egy nyilatkozatot, melyben intézményük nevében közösen vállalják az alapvető jogok tiszteletben tartását.
Frivaldszky János; Faludi Akadémia–OCIPE Magyarország, Bp., 2003 ( Agóra) Az Európai Unióról szóló szerződés. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés. Egységes szerkezetbe foglalt változat a Lisszaboni szerződés módosításaival. Az Európai Unió Alapjogi chartája; szerk. Schenk Borbála; Dialóg Campus, Bp. –Pécs, 2010 ( Conpendiarium) Az Európai Unió alapdokumentumai, 2010. A Lisszaboni szerződés által bevezetett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt és a korábbi szöveggel egybeszerkesztett alapító szerződések, valamint az Európai Unió Alapjogi chartája; összeáll., szerk. Szalayné Sándor Erzsébet; PTE ÁJK Európa Központ, Pécs, 2010 ( Studia Europaea Fontes juris)
Pontosan két évtizede került sor az Európai Unió Alapjogi Chartájának kihirdetésére. A Charta az uniós értékeket testesíti meg. Az Európai Bizottság ma új stratégiát terjesztett elő, hogy erőteljesebben érvényt szerezzen a Chartában foglaltaknak. A stratégia részét képezi az EU alapvető jogainak és értékeinek előmozdítását és védelmét szolgáló átfogó bizottsági megközelítésnek, és azt juttatja kifejezésre, hogy a Bizottság újfent elkötelezi magát a Chartában foglaltak maradéktalan érvényre juttatása mellett. Az új stratégia négy pillérre épül, amely kijelöli a Charta megvalósításának irányvonalát a következő tíz évre: Hatékony tagállami alkalmazás: A Charta kötelező erejű a tagállamokra nézve, amikor azok uniós jogot hajtanak végre. A Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal, és párbeszéd útján kész támogatást nyújtani számukra az uniós jog hatékony, a Chartával maradéktalanul összhangban álló végrehajtásához. A Bizottság 2021-től minden évben jelentést készít majd, amelyben megvizsgálja a Charta tagállami alkalmazását egy-egy kiválasztott tematikus területen (a 2021-i jelentés a digitális kor összefüggésében vizsgálja majd az alapvető jogok helyzetét).