2009 óta a mai napon, június 13-án ünnepeljük a magyar feltalálók napját. Ha érdekel, hogy miért pont a mai napon emlékezünk hazánk híres feltalálóira, mi a célja az ünnepnek, és kíváncsi vagy 16 olyan tényre, amit még nem tudtál Szent-Györgyi Albertről, akkor mindenképpen olvasd el a cikket! Az ünnepnap története A Magyar Feltalálók Egyesülete 2009. június 13-án, alapításának 20. évfordulója alkalmából kezdeményezte először, hogy emlékezzünk meg azokról a honfitársainkról, akik találmányaikkal hozzájárultak országunk hírnevének öregbítéséhez, s munkásságukkal olyan maradandó dolgot alkottak, melyeket még napjainkban is alkalmazunk, használunk a gyakorlatban. Az emléknap dátuma azért esik június 13-ára, mert 1941-ben Szent-Györgyi Albert ezen a napon jelentette be egyik legnagyobb találmányát, a C-vitamin tartalmú készítmények előállításá nak eljárását, mely alapköve volt annak, hogy ez a létfontosságú vitamin gyógyszerré válhasson. Érdekesség: 2010. Híres magyar feltalálók és találmányaik. június 13-án második alkalommal került sor a magyar feltalálók napjának megünneplésére.
Ezen kívül az izomban felfedezett egy fehérjét, és kimutatta, hogy ez a fehérje felelős az izom összehúzódásáért, továbbá, hogy az összehúzódáshoz szükséges energia közvetlen forrását is felismerte – egyes vélemények szerint ezért is járt volna neki egy Nobel-díj. Világhírű magyar feltalálók 7. Hologram - Gábor Dénes A holográfiát Gábor Dénes találta fel 1947-ben. Ezzel a képek rögzítésének egy olyan módját fedezte fel, amely minden eddig ismert módszernél több információ visszaadását tette lehetővé. Az eljárást holográfiának nevezte el, amely két görög szó összetételéből jött össze (egész, teljes + írás, irat). Fantasztikus találmányáért Gábor Dénest 1971-ben fizikai Nobel-díjjal ismerték el. Ha kiváncsi még több érdekességre az Akadémia életéből, tartsa nálunk rendezvényét! Xpress. Híres magyar feltalálók. Kérje személyre szabott ajánlatunkat itt: Rendezvényhelyszín ajánlatkérés
Ő volt az egyik első ember, aki kidolgozott egy szárnyashajót, amelynek kísérleteibe később Kármán Tódor is bekapcsolódott. A sugárhajtás egyik úttörője, a torlósugárhajtómű feltalálója. Világhírű magyar feltalálók 5. Dízelmotor, gázturbina - Jendrassik György 1927-ben készítette el több éves fejlesztés után el a Jm 130 típusjellel illetett 12 lóerős motort. BOON - 10 magyar feltaláló és találmánya. Ezt továbbfejlesztve később a két-, négy és hathengeres változatok is elkészültek, amelyek egyik fő jellegzetessége az előkamrás égéstér volt. A Ganz-Jendrassik motoroknak köszönhetően kezdődött el a vasút motorizálása, de a dízelmotorok a hajózásban és a közúti járművekben is elterjedtek. Dízel üzemű motorjait korának vasúti, közúti és vízi járműveiben is használták. Világhírű magyar feltalálók 6. C- vitamin - Szent-Györgyi Albert 1937-ben élettani-orvosi Nobel-díjat kap a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért, és a C-vitamin izolálásáért, amely azóta is minden nap segít megőrizni egészségünket. Ezzel az eredménnyel ő az egyetlen olyan magyar tudós, aki szülőhazájában érdemelte ki a díjat.
– olvasható az egyesület honlapján. Elsődleges céljuk, hogy munkásságuknak köszönhetően minél nagyobb megbecsülésben és elismerésben részesüljenek a magyar feltalálók. MAGYAR FELTALÁLÓK – Magyar Nemzetismeret. Mindemellett igyekeznek figyelemmel kísérni a találmányok piacát, védeni a feltalálókat és szabadalmukat, érvényesíteni érdekeiket, és növelni az alkotóerőt a feltörekvő tehetségek körében. Most pedig jöjjön 16 olyan tény, amit te sem tudtál Szent-Györgyi Albertről: Szent-Györgyi Albert az egyetlen olyan magyar tudós, aki hazai kutatásaiért kapott természettudományos Nobel-díjat. Az első világháború során több fronton is teljesített katonai szolgálatot, ám két év elteltével elege lett a háború borzalmaiból, ezért saját fegyverével karon lőtte magát. Lábadozása alatt folytatta egyetemi tanulmányait, majd 1917-ben gyorsított képzésben orvosi diplomát szerzett, az olasz fronton teljesített szolgálatának ideje alatt pedig egy laboratóriumban is volt lehetősége dolgozni. A második világháború idején Isztambulba utazott egy konferenciára, s titkos tárgyalásokba kezdett a britekkel a háborúból való kilépésről.
Papnak-szerzetesnek, tanárnak és tudósnak egyként nagyszerű volt. Különösen az 1860-as években még szinte ismeretlennek tartott új erő, a villamosság nyűgözte le. Igyekezett a fizikalaboratóriumokból a gyakorlati életbe is átültetni a kísérletek során megszerzett tudást. "Villanyforgonyt", azaz villanymotort és áramfejlesztőt szerkesztett. Ebben megelőzte a sokáig világelsőnek tekintett német Siemenst, ám találmányát csak évekkel annak magyarországi bemutatása után ismerték meg más országokban. Tanárként számos kiváló fizikus és más, a reáltudományokban híressé lett tanítványa dicsérte tudását és emberségét. ) Jendrassik György (1898, Budapest–1954, London) Mérnök-feltaláló. Dieselmotor-fejlesztése és gázturbinás kísérletei tették híressé a nevét. Diesel motort korábban nem tudtak folyami hajókba építeni, mert a magas gépek nem fértek el a hajótestben. Az elsők közt Jendrassik György oldotta meg ezt a kérdést, s az általa feltalált megoldásokat máig alkalmazzák szerte a világon. A repülőgépekben alkalmazható, megbízható gázturbina kifejlesztéséhez szintén hozzájárultak kísérletei.