Erről bővebben itt írtunk korábban. Mi okozza a fejtörést? A vonatkozó szabályok szerint alapvetően ennek a másik országbeli adóalanynak szükséges az online számla adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni azzal, hogy a számlakiállítással megbízott és a megbízó adóalany egyetemleges felelősséggel tartozik az esetleges mulasztásokért. A számla-adatszolgáltatási kötelezettség minden vállalkozót érint - Szegedi hírek. A kötelezettség teljesítése, annak gyakorlati megvalósítása ugyanakkor számos kérdést vet fel. Az önszámlázás online adatszolgáltatásával kapcsolatban felmerülő egyik leggyakoribb kérdés például, hogy kell-e a külföldi partner számlázóprogramján informatikai fejlesztést végrehajtani, hogy adatot tudjon szolgáltatni a kiállított számláról az adóhatóságnak vagy teljesen át kellene inkább gondolni az értékesítési láncot és a számlázással kapcsolatos procedúrát? Átmeneti szankciómentes időszak A hatóság is érzékelte az önszámlázás terén kialakult helyzet komplexitását, emiatt a Pénzügyminisztérium június 30-áig kiterjesztette a moratóriumot azokra az esetekre, amikor a termék beszerzőjével történt megállapodás alapján a számlát a beszerző állítja ki az értékesítő nevében és a termék beszerzője nem telepedett le gazdasági céllal belföldön, valamint nem rendelkezik belföldi adószámmal és nem is kellene rendelkeznie magyar adószámmal.
December közepén hatályba lépett az a jogszabálymódosítás, amely az agrárdigitalizációt, illetve a környezet védelmét hivatott erősíteni. Ennek értelmében számos olyan változás történt, amely a növényvédelemre is hatással van. Kormányrendelet: Mostantól név szerint jelentenek az oltatlanokról Magyarországon. Kötelezővé vált többek között az integrált növényvédelem elveinek alkalmazása és az elektronikus permetezési napló vezetése. A növényvédelmi tevékenységről szóló rendelet* szerint a földhasználóknak és a növényvédelemmel foglalkozóknak tevékenységüket a jövőben az integrált növényvédelem általános elveinek megfelelően kell végezniük. Az EU még 2009-ben fogadta el a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvet**, amelynek előírásait 2011-től fokozatosan kellett alkalmazni. A mostani jogszabálymódosítás révén pedig az integrált növényvédelem alkalmazása már nem csak lehetőség, hanem előírás. A jövőben a hatóság már a növényvédelmi technológiai ellenőrzés során vizsgálni fogja, hogy a termelő az integrált növényvédelem 8 alapelvét betartva, a lehető leghatékonyabb és egyben leginkább környezetkímélő módon folytatja-e a növénytermesztést.
Az említett kódex 29–31. cikkéből, mind pedig azon sorrendből, amely szerint a vámérték-meghatározás kritériumait e cikkek alapján alkalmazni kell, az következik, hogy e rendelkezések között szubszidiárus viszony áll fenn. Ha ugyanis a vámérték nem állapítható meg valamely rendelkezés alapján, csak akkor kell a meghatározott sorrendben közvetlenül utána következő rendelkezésre hivatkozni. Ami egyrészt azt a kérdést illeti, hogy a vámhatóságok milyen hatáskörrel rendelkeznek, ha valamely hozzájuk benyújtott bejelentés kételyeket ébreszt, a végrehajtási rendelet 181a. cikke előírja, hogy ha a vámhatóságoknak alapos okuk van kételkedni … Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el! Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában. Júliustól elektronikussá válik a permetezési napló. Kapcsolódó cikkek 2022. július 12. Kata változás: az érdekképviseletek észszerűbb szabályozást javasolnak Kata változások: módosították a kata törvényét Kata módosítás: tüntetnek az átalakítás ellen Ami egyrészt azt a kérdést illeti, hogy a vámhatóságok milyen hatáskörrel rendelkeznek, ha valamely hozzájuk benyújtott bejelentés kételyeket ébreszt, a végrehajtási rendelet 181a.
Hiába azonban az erős ügyfél-hitelesítés, sajnos ki lehet játszani bármilyen rendszert, ugyanis a rendszerek leggyengébb pontja maga a felhasználó, a természetes személy. Akármennyire is meglepő, a rutinos csalók a gyanútlan felhasználóból különböző módszerekkel gyakran ki tudják csalni a banki belépési adatokat. Számos esetben azonban nem derül ki, hogy mikor, milyen esemény szolgált alapul ahhoz, hogy a felhasználó kiadta véletlenül az adatait. Ilyenkor persze azt gondolhatnánk, hogy a bank, mint szolgáltató nem tudja bizonyítani azt a felhasználói ügyfélhibát, amikor az adatok kiderültek, és nem tud mentesülni a felelősség alól. Ez azonban ennél összetettebb kérdés, ugyanis a banki azonosító adatok kikerülését követően is vannak olyan események, melyeket az ügyfélnek fel kell ismernie, és amikből az ügyfélnek rá kell jönnie arra, hogy csalás áldozata. Ha az internetes "bankolást" vizsgáljuk, akkor tényként megállapítható, hogy a szolgáltató "e-bankja" úgynevezett készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősül.
Egységesen, vagy meghatározott szempontok alapján, ez utóbbi esetben melyek voltak ezek a szempontok? A beérkezett válaszokból az derült ki, hogy a bankok – mint ahogy arról az Erste tájékoztatott minket – az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó jogszabály mindenkor hatályos elvárásai szerint járnak el. A szóban forgó előírást az Európai Tanács március 15-én fogadta el – de visszamenőleges, február 26-ai hatállyal –, mely a Tanács több mint hét és fél évvel ezelőtt, 2014. július 31-én, még a Krím-félsziget orosz megszállása miatt meghozott szankciókról szóló rendeletének módosítása révén született. A lényege, hogy a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező orosz állampolgárok a 100 ezer eurót meghaladó összértékű betét banki elfogadásának tilalma alá esnek – hozott képbe minket az UniCredit. A 100 ezer eurós határ nem lehet véletlen, hajszálra pontosan ez az az összeg (mai árfolyamon közel 36, 7 millió forint), amennyire az uniós betétbiztosítási szabályok vonatkoznak.