A phallus protrudens mérete és jellege számottevő különbségeket mutat a termelési időszak, azaz a szezonális aktivitás és a nyugalmi időszak (nyár vagy az ősz vége) között. Az aktív, termelésre kész gúnár ivarszervének hossza elérheti a 60-70 mm-t, világos rózsaszín, ingerléskor 10-15 mm átmérőjű, nedves tapintású és feszes képletté merevedik, szarupapillái jól fejlettek. A nyári pihenő (ún. Napos csirke nemének megállapítása nap. fotorefrakter) fázisban vagy decemberben sárgás, illetve lilás színűvé válik, ingerléskor 20-30 mm hosszú. Nem spirális hengert formál, hanem a tökéletlen erekció következtében laposabb, ráncosabb, átmérője csökken (5-8 mm), szarupapillái visszafejlődnek és a kifordításkor száraz tapintású. A fajra jellemző, hogy az ivar külső megállapítására szolgáló másodlagos ivarjelleg gyengén fejlett, de a kifejlett állapotban rövid gyakorlás után az állatok küllemük és hangjuk alapján ivar szerint azért jól elkülöníthetők. A legtöbb érett nőstény emunak a hangja ritmikusan doboló az egész évben, míg másoké csak a párzási időszakban.
A tyúkok sisakja világosabb színű és kevésbé ráncoltabb. Másik jegy a csőr alatti állebeny, mely a hím madaraknál nagyobb, jobban lehúzódik és szétálóbb, szaporodási időszakban erőteljesen vörös színezetű. A fejük nagyobb és durvább is mint a tyúkoké. A tojók testalakja gömbölydedebb. A kakasok nyak és lábtollai fényesebbek. Etológiai szempontból is lényeges különbség van a nemek között, bár ezt rendszeres figyeléssel lehet csak észrevenni. A kakasok a szabadban állandóan figyelnek, őrködnek, hangjuk halk és ritkán hallatják. AZ EGY NAPOS CSIBÉK NEMÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA A KELTETŐHÁZBAN A TOLLAZAT ALAPJÁN - PDF Free Download. Udvarlási időszakban időnként kukorékolás szerű hangot adnak. Udvarlás közben lábujjukra állva, tollukat felborzolva, félkört írnak le a tyúkok körül. Általában kiegyenesedve járnak, a tojók inkább vízszintesen tartják magukat. A tyúkok miután tojnak rövid karattyoló hangot adnak. Teljes leírást itt olvashattok róla. Kacsa ivarmeghatározása Kacsáknál a hímet gácsérnak, a nőivarú egyedet tojónak nevezzük. Az ivarmeghatározás egyik lehetősége a kloákavizsgálat. A gúnárhoz hasonlóan gácsér is jól fejlett, kitűrhető ivarszervvel rendelkezik.
A nyári pihenő (ún. fotorefrakter) fázisban vagy decemberben sárgás, illetve lilás színűvé válik, ingerléskor 20-30 mm hosszú. Nem spirális hengert formál, hanem a tökéletlen erekció következtében laposabb, ráncosabb, átmérője csökken (5-8 mm), szarupapillái visszafejlődnek és a kifordításkor száraz tapintású. A fajra jellemző, hogy az ivar külső megállapítására szolgáló másodlagos ivarjelleg gyengén fejlett, de a kifejlett állapotban rövid gyakorlás után az állatok küllemük és hangjuk alapján ivar szerint azért jól elkülöníthetők. Az emuknál az egy-két napos csibe nemét is meg lehet állapítani. Azonban van úgy, hogy a csibe nemi szervének nagyon megtévesztő a formája. Ebben az esetben jobb, ha hagyjuk még egy pár hónapot fejlődni, és aztán újra megpróbáljuk. Napos csirke nemének megállapítása idojaras. Igazából nincsen észrevehető "porc" vagy keményebb szövet a fiatal csibéknél, ezért nehezebb a nemek közti különbséget megállapítani. A hímnek általában nagyobb a nemi szerve, világosabb (majdnem, hogy fehér) spirális csavarodással az egyik oldalon.