A történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga 180 perces volt, ezen belül a diákok tetszőleges sorrendben oldhatták meg a feladatokat. A maturálóknak két, eltérő feladattípust kellett megoldaniuk. A feladatlap első felében 12 rövid, úgynevezett tesztjellegű feladat szerepelt, a második rész pedig rövidebb és hosszabb, úgynevezett esszéfeladatokból állt. Tovább a feladatlapokhoz és a megoldáshoz A 8 esszékérdésből – bizonyos választási szabályok betartásával – hármat kellett kidolgozni. A Rákóczi-szabadságharc lezárását már nem érhette meg a békére törekedő I. József » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A témák között a tatárjárás, a második ipari forradalom, a Rákóczi-szabadságharc, a két világháború közötti magyar társadalom szerepelt. A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoztak, időrendben követték egymást, téma volt többek között a népvándorlás, Hunyadi Mátyás, az angol alkotmányos monarchia, a nők helyzete, a magyarországi rendszerváltás. A feladatok között térképelemzés, igaz és hamis állítások elkülönítése, adatsorok értelmezése, ábrák kiegészítése egyaránt szerepelt.
Lajos támogatásával joggal hihette, hogy a Magyar Királyságban és Erdélyben elérkezett a pillanat a felkelésre. XIV. Lajos ugyan támogatta a felkelést katonailag és hadi tanácsadókat is küldött, de szövetségi szerződést nem kötött a kuruc felkelőkkel. A protestáns hatalmak – mint Anglia vagy Hollandia – féltek a francia túlsúlytól, így nagyhatalmi érdekeiket figyelembe véve a Habsburgokat támogatták. Kárpátalja magyarsága a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájára emlékezett | Híradó. Rákóczinak két alternatív elképzelése volt arról, hogy mik lehetnek a felkelés reális célkitűzései. Az alapvető igények, amelyekből nem engedett, az a rendi sérelmeknek az orvoslása, és az önálló Erdélyi Fejedelemség – természetesen magyar irányítással – visszaállítása lett volna. II. Rákóczi Ferenc találkozása Esze Tamással (Veszprémi Endre festménye) Az ambiciózusabb terv alapján a Habsburgoktól teljes elszakadás, önálló királyság létrehozása és egy másik dinasztiából – kezdetben még a bajor Miksa Emánuel volt a fő jelölt – uralkodó választása lett volna a végső cél. Az 1704-es höchstädti csata átírta a szabadságharc forgatókönyvét.
A francia-bajor seregek súlyos vereséget szenvedtek a Habsburg koalíciós erők ellen, így XIV. Lajos védekezésre kényszerült, ezáltal megkezdődött a kurucok nemzetközi elszigetelődése. Rákóczi nem adta fel, egy másik konfliktusból, az északi-háborúból (1700-1721) próbált előnyt kovácsolni, de sem a svéd, sem az orosz fél nem volt érdekelt a magyar ügy rendezésében. Árulás vagy józan megfontolás döntött a Rákóczi-szabadságharc sorsáról? » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az 1707-es kapcsolatfelvétel és szövetségkötés csak jelképesnek bizonyult, tényleges katonai segítséget és anyagi támogatást az orosz cár nem biztosított a magyar haderőnek. A kezdetben bíztató külpolitikai helyzet talán hiú reményekre adott okot, ám az események előrehaladásával látszott: a kurucoknak saját forrásaikra támaszkodva kell szembenézniük az örökösödési háborúban jó pozícióba került, egyre nagyobb haderőt és anyagi forrást a Magyar Királyságra összpontosító Habsburgokkal. A kezdeti sikerektől a felkelés leveréséig Békekötés a kurucok "igazi" vezetője nélkül Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
A bécsi kapucinusok kriptájában temették el, a trónon öccse, Károly – magyar királyként III. Károly – követte.
Szélsőséges erősödés Beszédében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője szerint Ukrajna és a kárpátaljai magyarság számára a legfontosabb a béke minél előbbi megteremtése, mert szerinte csak ez – vagyis a minszki megállapodások végrehajtása – jelentheti a fejlődés, a válságból történő kilábalás alapját. Ennek kapcsán utalt arra, milyen veszélyeket rejt a szélsőséges erők megerősödése az országban. A politikus köszönetet mondott Hennagyij Moszkal kormányzónak azért, hogy a kárpátaljai magyar pártokkal együttműködve mindent megtesz, hogy Kárpátalján nyugalom és béke legyen. Rakoczi szabadsagharc esszé. A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: "Ukrán barátainknak üzenjük, nem vagyunk ellenségeik, sőt a célunk közös – egy európai, demokratikus Ukrajna, egy jóléti állam, egy jogállam, amelyben tiszteletben tartják a kisebbségek jogait is. Mi sem teszünk mást, mint amit az ukrán nemzet legjobbjai tettek, amikor ők voltak elnyomás alatt: harcolunk nemzetünk nyelvéért, kultúrájáért, jogaiért.