Megpróbál vele beszélni, de a másik csak előveszi kését, és hasba szúrja. Érdekesség [ szerkesztés] A film meghatározó darabja a 80-as évek elejének, amikor is az első nyilvánosságba szép lassan kezdtek átszivárogni egyes dolgok a második nyilvánosságból. A Trabant zenekar például egyike volt a kor megtűrt zenekarainak, ami azt jelentette, hogy államilag nem támogatták, tagjai nem kaphattak hivatalos zenészengedélyt, -igazolványt, de koncertezhetett – igaz, erre is csak kis klubokban volt lehetőségük, de oda úgyis csak azok jártak, akiket ők érdekeltek –, és filmzenét szerezhetett, ami az engedély ellenére sem volt túl könnyű. Az Eszkimó asszony fázik kal azonban a zenekar megcsinálta a szerencséjét. A film sikerei miatt kiadták egyetlen hivatalos lemezüket (ami egyébként csak kislemez volt), mely azt a néhány számot tartalmazta, amit a produkcióhoz vettek fel. Ez volt az első eset, hogy egy underground rockzenekar lemeze hivatalosan megjelenhetett Magyarországon.
Több sikeres rövidfilm után az új ihletre váró rendező egy kávéházban üldögélve két siket férfira lett figyelmes. Elmondása szerint a film alapötlete ekkor fogalmazódott meg benne. Xantus János kapcsolatban állt a korszak underground művészeivel, a történetben sok az életrajzi elem. A film zenéjét szerző és több jelenetben látható Trabant a megtűrt, államilag nem támogatott zenekarok közé tartozott. Díszlettervből díszlet Díszlettervező: Bachman Gábor Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A nyolcvanas években számos alkotónál előtérbe kerül a személyesség, a játékosság, a hangsúlyos stilizáció. A társművészetek, a magas- és popkultúra között is eltűnnek a határok, a filmekben központi szerepet játszik a zene. Xantus János ezen új érzékenységnek nevezett irányzat meghatározó alkotója, az Eszkimó asszony fázik az új érzékenység egyik alapműve és legnépszerűbb darabja. A film több nívós nemzetközi fesztiválon szerepelt. Itthon közel negyedmillióan váltottak rá jegyet. Egy emlékezetes jelenet A süketnéma János váratlanul felbukkan Laci lakásán.
Eszkimó asszony fázik (1984) - Kritikus Tömeg főoldal képek (11) díjak cikkek (3) vélemények (10) idézetek érdekességek (1) kulcsszavak (8) Az intézetben nevelkedett Marit egy süketnéma állatgondozó vette magához, majd a lány nagykorúvá válásakor feleségül is vette. Furcsa szerelmüket Laci felbukkanása zavarja meg, aki neves zongoraművészként egy fellépésre érkezik Budapestre. Laci szenvedélyesen beleszeret Mariba, aki nem tud dönteni a két férfi között... Szereplők További szereplők... Bemutató 1984. május 31. Ki akarja megnézni?
Az ösztönösen viselkedő, különleges kisugárzású Mari akaratlanul, de módszeresen tönkreteszi a szerelmes férfiakat. A film a szerelmi melodrámák mintáit követi, de folyamatosan a feje tetejére állítja és ki is figurázza a műfajt. Xantus János filmje a szabadság levegőjét árasztotta a merev és zárt, lassan haldokló Kádár-korszakban. Méhes Marietta merész, kihívó szexualitása, az egyre unalmasabb hivatalos könnyűzenei irányvonallal szembemenő, minimalista stílusú dalok, a tragikomikus, néhol egészen groteszk hangulatok különös elegyet alkotnak. Az író-rendező az abszurd szerelmi háromszögön keresztül is a világgal való kommunikáció lehetőségeit kutatja, miközben érzékletesen ragadja meg a nyolcvanas évek bizonytalan, kiábrándult közérzetét. Az Eszkimó asszony fázik erőteljes korlenyomat, a személyes benyomások és az elvágyódás filmje. Stílusos és bizarr, egy generáció meghatározó filmélménye. Személyesség, játékosság, hangsúlyos stilizáció Hogyan készült? Az Eszkimó asszony fázik Xantus János első nagyjátékfilmje.
A zenekar Méhes Marietta 1984-es októberi emigrálásáig létezett. A film utolsó képsorai – eszkimó asszony egy óceánjáró fedélzetén fagyoskodik – ezt, vagyis Méhes Marietta távozását vetítik előre. Eddig a pontig Xantus az elvágyódás, az "itthon nem lét" alapérzületét nem fájdalmas szomorúsággal, hanem csendes rezignáltsággal, sőt sztoicizmussal mutatja be, a zárójelenetben viszont óvatosan tónust vált, aminek meg is van az eredménye: gombóc marad a gyomorban. Ahogy a Marit szállító – egyébiránt, bizarr koincidencia, a forgatás után néhány évvel egy katasztrófa során hullámsírba merült – hajó kisiklik a képből, úgy tűnt el később Xantus János a magyar film térképéről. A kiváló debütáló munka után még készített három nagyjátékfilmet, köztük egy jelentőset is ( Rocktérítő, 1988), de utána nem jutott szóhoz: indulásakor egyike volt a legnagyobb ígéreteknek, a kilencvenes évektől viszont a pálya szélére került. A magyar film ködlovagja 1990 után már nem forgatott mozifilmet. – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala