Képek: Simon Adrien Kiss László előadása formátumban Belső önértékelés a szakszolgálatokban Előadó: Torda Ágnes Pedagógiai Szakszolgálatok Országos Egyesületének szakmai napjára! Időpont: 2016. március 21. 10. 00-15. 00 óráig Helyszín: Kulturális Korzó Marcali Múzeum köz. 5 - INYR bevezetésének tapasztalatai, továbbfejlesztésének lehetőségei Előadó: Kern Zoltán - Belső önértékelés a szakszolgálatokban Előadó: Torda Ágnes - Szakszolgálatok működése, távlatok Előadó: Dr. Kiss László szakszolgálati referens EMMI - Kérdések-felvetések-javaslatok - Összefoglaló: módosítási javaslatok megfogalmazása Szünetben büfé ebéd! Tisztelt Tagtárs! Vegyél részt szakmai munkánkban, hiszen közös érdekünk, hogy minél jobban végezhessük azt a gyermekek ellátása érdekében. Várjuk jelentkezésedet! Tagoknak /tagdíj befizetése mellett/ ingyenes. Aki szeretne belépni a helyszínen is megteheti 1000, -Ft/év. Pedagógiai szakszolgálatok - Az óvodák kapcsolati hálója, intézményi – társadalmi beágyazottság. Belépési nyilatkozat letölthető a honlapról! / Részvételi szándékod jelezd az alábbi telefonon: 06/85 510-284 vagy a e-mail címen!
A különböző szempontokat a táblázatban aszerint rendeztük, hogy az intézmény-vezetők mekkora része szerint nincs szükség változtatásra a szakszolgálatok működé-sében, az adott szempont szerint, és ezzel az óvodapedagógusok véleményei szerint 27 "Nem válaszol, " "nem tudja" válaszok elhagyásával. 5-17. táblázat: A pedagógiai szakszolgálatok működésére vonatkozóan a következő szempontok szerint milyen tapasztalatai vannak az utóbbi két nevelési év alapján? 2021.03.09. Pedagógiai szakszolgálat tagozat – ONLINE szakmai konferencia – Nemzeti Pedagógus Kar. Intézményvezetők és óvodapedagógusok mintái, összes megkérdezett, 27% INTÉZMÉNYVEZETŐK ÓVODAPEDAGÓGUSOK elérhetőségében 47 26 21 43 32 17 az óvoda és a szak-szolgálat közötti információ-áramlásban 42 34 20 37 34 23 a szakemberek elérhető-sége tekintetében 39 28 30 36 32 27 az óvoda pedagógusok-nak biztosított szakmai útmutatásokban 38 36 22 33 39 23 az ügymenetek időtartamában 34 29 34 26 34 34 a vizsgálati kapacitások tekintetében 32 29 34 27 34 34 az ellátási kapacitások tekintetében 28 31 37 24 34 37 képzett sorrend is egyezik. Így tehát intézményvezetők és beosztottjaik összesítve egybehangzó állításai alapján az látszik, hogy a legnagyobb elégedettséget a vizsgálati helyszínek elérhetősége tekintetében mértük, ezt követik a szakszolgálat és az intéz-mény kapcsolattartás, a közöttük zajló információáramlás megítélése, a szakemberek elérhetőségével való elégedettség és a szakszolgálat által összeállított szakmai útmu-tatások minősége.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a fókuszcsoportos beszélgetése-ken néhány vezető azt jelezte, hogy a "szakmai párbeszéd nagyon hiányzik. Azt látom ebben a hálóban, hogy végzi mindenki, a gyermekjóléti szolgálat, a szakmai szolgáltatás, mindenki szépen csinálja a maga területét, de kapcsolódási pontok nincsenek. " (EG183) A relatíve kisebb elégedettséggel övezett aspektusok között fontos tényezők ta-lálhatók: az ügymenetek időtartama, a vizsgálati és ellátási kapacitások szempontjai. Látható tehát, hogy a szakszolgálatok irányában megfogalmazódó vélemények nem annyira szakmai, mint inkább kapacitásokat érintő és adminisztratív jellegű kérdések-ben jelentenek fejlesztési igényt. Pedagógiai Szakszolgálatok Országos Egyesülete. A vezetői interjúkból szerzett tapasztalatokat visszaigazolták az országos felmé-rés eredményei is, melyeket a későbbi bekezdésekben ismertetjük, előtte azonban a szakszolgálati ellátás kapacitáshiányaira vonatkozóan néhány részletet mutatunk be az interjúkból. Egyes vezetők az óvodapszichológiai ellátás keretszámainak alulter-ve zését említették problémaként: "…napi 4 órás állású óvodapszichológusunk van a 8 in tézményre és a 685 gyerekre.
2013-ban minden megyében elindult az iskola- és óvodapszichológiai ellátás, valamint a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. Így a pedagógiai szakszolgálat feladatai közé tartozik a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, az oktatás és gondozás, a fejlesztő nevelés, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, vala-mint a konduktív pedagógiai ellátás, illetőleg a gyógytestnevelés. Az intézményvezetők és az óvodapedagógusok tapasztalatai a pedagógiai szak-szolgálatok vonatkozásában a különböző szempontok mentén alapvetően egybecseng, azt azonban érdemes megjegyezni, hogy az óvónők egy árnyalatnyival kritikusabbak a szakszolgálatok működésével kapcsolatban. Általánosságban véve elmondható, hogy mind az intézményvezetők, mind a nevelők alapvetően elégedettek a rendszer működésével, amennyiben bármely szempontot tekintve legalább hattizedük van azon az állásponton, hogy legfeljebb kisebb mértékű további fejlesztésre szorul a szak-szolgálat működése.
- [Bp. ]: a "Társadalmi beilleszkedési zavarok komplex elemzése" c. kutatás Programirodája, 1991. Horányi Annabella - Hoffmann Gertrúd: Pszichológiai és pedagógiai szolgálat a Nevelési Tanácsadóban. : OKKER, 1999. Horányi Györgyné - Szabadi Ilona: Az óvoda és a nevelési tanácsadó munkakapcsolata. In: Pedagógiai Szemle, 1986. – p. 69-72. Az iskolai ártalmak megelőzése /szerk. Gerd Biermann. : Tankönyvkiadó Vállalat, 1984. - (Pszichológus nevelőknek) Iskolai mentálhigiéné: tanulmányok. / bev. és szerk. Kézdi Balázs. –[Pécs]: Pro Pannonia, cop. 2003. - (Pannónia könyvek) Kádár Judit: A nevelési tanácsadó szerepe és lehetőségei. In: Kisgyermekek, nagy problémák: 4-9 éves gyerekeket nevelő pedagógusok kézikönyve. : Raabe, 2009. október. - A 29 modul [30. p] Kistérségi közoktatási feladatellátó társulások: partnerség a közoktatásban /szerk. Lukács László. - Encs: Encs Város Önkormányzata, 2004. - (Partnerség a közoktatásban) Kósáné Ormai Vera: Pszichológus az iskolában. Lengyel Zoltán: Megyei Nevelési Tanácsadó.
Halász (2001) hangsúlyozza, hogy az oktatási rendszer egyéb funkcióin keresztül is hozzájárul a társadalmi integrációhoz, vagyis az egyének és csoportok társadalmi összekapcsolásához, viselkedésmintáik és közös valóságértelmezéseik kialakításához. Az integrációs funkció azonban tárgyalható önállóan, megfigyelhető az oktatási rendszer működésében. Az iskola fontos szerepre tett szert a gyerekek társadalmi integrációjában már azzal is, hogy a modern ipari társadalmakban itt töltik idejük jelentős részét, megőrzik őket, míg szüleik dolgoznak. Nahalka (2003) kiemeli, hogy az iskola szerepet vállal az integrációt veszélyeztető jelenségek kezelésében (pl. drogprevenció), továbbá szociális funkciókat lát el, melyekkel elősegíti az integrációs funkció betöltését. A szerző rámutat arra is, hogy az iskola működése egészében szolgáltatásnak tekinthető, mi több, az adott intézmény konkrét szolgáltatásokat végezhet környezete számára különböző gyakorlati problémák (pl. környezetvédelem) megoldásába történő bekapcsolódással.