Fazekas Mihály élete 1765-ben született Debrecenben. Pontos születési dátumot nem tudunk, csak annyit, hogy 1766. Január 6. -án keresztelték meg. A keresztelőt Debrecen környékén születés után két héttel szokták tartani. Ebből lehet arra következtetni, hogy 1765 utolsó napjaiban születhetett. 1770-től a debreceni református kollégium diákja volt. 1781-től kezdve teológiai hallgató. Itt ismerkedett meg a felvilágosult eszmékkel, és már ekkor felébredt az érdeklődése a természettudományok és a növénytan felé. 1782-ben, még szinte gyermekfejjel katonának állt. 1793-1796 között hivatásos huszártisztként harcolt (vagy állomásozott) Belgiumban, a Rajna-vidéken, Észak-Franciaországban a franciák ellen, és Moldvában a törökök ellen. A hosszú katonáskodás alatt megutálta a harcokat, a csatákat; háborúellenes verseket írt. 1796-ban lemondott tiszti rangjáról, és hazautazott. Debrecenben való letelepedése után a természet felé fordult, botanikával foglalkozott. Saját kertjébe "zárkózik", amely megvédte a kora (XIX.
Az Észak-Alföld egyik legnagyobb városa Debrecen, mely elsősorban kulturális értékei miatt olyan népszerű a turisták körében. A város szimbólumává vált Református Nagytemplom képe minden honfitársunk képzeletében ott él, de a Református Kollégium is híres az ott tanult íróink, költőink révén is. A Kollégium Nagykönyvtára Európa-szerte híres könyvállományáról és a benne megtalálható ritkaságokról. Többek között Ady, Kölcsey, Csokonai és Arany kéziratai is megtalálhatóak közöttük. A városnéző séta során a Csapó utcát mindenképpen érdemes felkeresni, hiszen számos költőnk lakott itt. Vörösmarty, Petőfi, Jókai, Fazekas, de Móricz is ezen utca lakói voltak. Akik szívesen hódolnak a fürdőzés élményének, azok számára az Aquaticum névre keresztelt élmény-, és gyógyfürdő kitűnő választásnak bizonyul. A fedett kupolacsarnok télen-nyáron várja a wellness és a gyógyászati szolgáltatások kedvelőit, az élménymedencékben pedig kicsik és nagyok is remekül szórakozhatnak. A Nagyerdő kellemes séták színtere lehet azoknak a turistáknak, akik a természetben szeretik tölteni idejüket.
Nyolc darab ( Liliom a tövisek között, Menekülők, Herbárium, Hitedért – nemzetedért, A szent had, Az ítélet-idő, Isten kegyelméből, Harminc tallér) a reformáció elterjedésének és kezdeti küzdelmeinek korszakában, a 16-17. században játszódik, s főhősei között ott van Bálint pap, Méliusz Juhász Péter, Huszár Gál és Martonfalvi György. Az egyik darab ( Főhadnagy Fazekas) játékideje a 19. század eleje, további kettő ( A prédikátorinas, Non videre, sed esse) a 20. század közepén játszódik, s a református hit cselekedtető erejét a Vészkorszak próbatételén méri, s van olyan is ( A Könyv), amelyik napjainkat szcenírozza, miközben a gályarabok történetét is felidézi. A dramaturgiai szempontból a legötletesebbek közé tartozó Karnyó című pályamű időjátékában pedig Méliusz és Csokonai, valamint Ruyter és Jókai is "összetalálkozik. " Elhangzott az is, hogy a legjobb pályaművek sikerrel szakítanak a reformáció kibontakozásának színházilag statikus, néhol tankönyvízű, történelmi tabló-jellegű ismertetésével és hatásosan ötvözik a viszontagságos történelmi szituáció és a személyes történet drámaiságát.