chevron_right BH+ 2009. 6. 271 A francia közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány felülhitelesítése, "Apostille"-al ellátása hiányában sincs akadálya a cégjegyzésre jogosult cégjegyzékbe való bejegyzésének [2006. évi V. tv. (továbbiakban: Ctv. ) 9. § (1) bek., 32. § (1) bek., az 1982. évi 3. tvr. -rel kihirdetett a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság közötti jogsegélyegyezmény 16 cikke, 17. cikk (1) és (2) bek., az 1973. évi 11. -rel kihirdetett Hágai Egyezmény 3. és 4. cikke]. print Nyomtatás chrome_reader_mode Letöltés PDF formátumban Kiválasztott időállapot: Kibocsátó(k): Gazdasági Ügyszak (Kollégium) Jogterület(ek): Igazságügy, Polgári jog, Társasági jog Tipus: Bírósági Határozatok+ Érvényesség kezdete: 2009. 06. 10 Érvényesség vége: MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY? 2007. június 22-én a cég - egyéb változások mellett - R. W. S. igazgatósági tag képviseleti jogának bejegyzését kérte. A cégbíróság felhívására, az említett igazgatósági tag francia nyelvű közjegyzői záradékkal ellátott aláírási címpéldányának diplomáciai, illetve konzuli felülhitelesítéssel ellátott példányának becsatolásától elzárkózott.
A közjegyzők számos, jelenleg bírósági hatáskörbe tartozó ügyben olcsóbban és gyorsabban eljárhatnának, az aláírási címpéldány nélküli gyorsított cégalapításnak azonban biztonsági kockázatai vannak - figyelmeztet a Közjegyzői Kamara. A közjegyzők a bíróságokhoz hasonlóan közhatalmat gyakorolnak, határozataik ugyanolyan joghatást váltanak ki, mint a bírói döntés, eljárásuk azonban jóval gyorsabb. Közjegyzői közreműködéssel jónéhány esetben elkerülhető vagy rövidíthető lenne a bírósági eljárás. Az igazságügyi tárca már hónapok óta dolgozik azokon a tervezeteken, amelyek a bírósági, illetve a végrehajtási eljárásokat gyorsíthatnák. A cégtörvény szeptembertől hatályos módosítása nem teszi kötelezővé a cégeljárásban a vezető tisztségviselők közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányainak csatolását, a vezető tisztségviselők aláírásmintáját elegendő ügyvédi ellenjegyzéssel ellátni. Egyszerűsített elektronikus cégeljárásban nem kell csatolni még az aláírásmintát sem. Ez lehetővé teszi, hogy egy helyen, rövid idő alatt megalakuljon az új cég.
Számtalan alkalommal elmondtam, és nem győzöm elégszer hangsúlyozni: a bélyegző nem kötelező. (Bár praktikus. ) Ha most vagy a közeljövőben alapít céget, esetleg más okból kifolyólag aláírási címpéldányt kell készítenie, hadd adjak néhány praktikus tanácsot. Legelőször is azt, hogy ne engedje bonyolítani az életét. Az aláírási címpéldány közjegyző által hitelesített okirat, és nagyon kötött formai követelményeknek kell megfelelnie. Önnek akkor lehet szüksége rá, ha céget alapít (az aláírási címpéldány a társasági szerződés kötelező melléklete) a cége hitelt vesz fel a vállalkozása pályázik tenderen indul. Az aláírási címpéldányom Ön — illetve a vállalkozás minden cégképviseletre, aláírásra jogosult tagja — arról nyilatkozik, hogy a céget miként jegyzi. Ha az aláírási címpéldányon az aláírásán kívül bélyegzőlenyomatot is feltüntet — ez lehetséges, de nem kötelező —, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy minden, az Ön vállalkozása által kiadott irat csak akkor érvényes, ha azon szerepel az Ön aláírása és a bélyegző lenyomata is.
Természetesen továbbra sem változna az a szabályozás, hogy amennyiben a fizetési meghagyással szemben az adós a kézbesítéstől számított 15 napon belül ellentmondással él, az eljárás perré alakul, ami bírósági útra tartozik. Ellentmondás hiányában azonban a fizetési meghagyás végrehajtható okirat, a pénzkövetelés végrehajtással behajtható. Ténytanúsítványok peren kívül és perekben A hatályos szabályok szerint az előzetes bizonyítás elrendelése, és a bizonyítási eljárásban a szakértő kirendelése is bírósági útra tartozik. Amennyiben azonban az előzetes bizonyítás elrendelése közjegyzői hatáskörbe kerülne, permegelőző, vagy a per eldöntését könnyítő és jelentősen meggyorsító lehetne. Így ugyanis közjegyzői közreműködéssel konzerválni lehetne a bizonyítékokat, az eljárás pedig sokkal olcsóbb és gyorsabb lehetne. A közjegyző a bizonyítandó tényről ténytanúsítványt vesz fel, amit közokiratba foglal. Példával érzékeltetve: ha például egy honlapon jogsértő tartalom jelenik meg, ami másnapra eltűnik, a ténytanúsítvánnyal hitelesen lehet igazolni, hogy adott pillanatban megjelent a honlapon a kifogásolt tartalom.
Hiteles aláírási címpéldány hiányában ezért a bejelentett igazgatósági tag képviseleti jogának bejegyzésére nincs mód. A cég fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel nem érintett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését helybenhagyta. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Ctv. 32. § (1) bekezdése értelmében a cégbejegyzési eljárásra a Pp. < /a> szabályai az irányadók. A Ctv. 1. számú mellékletének I/7/c. pontja szerint a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a cég képviselőjének hiteles cégaláírási nyilatkozatát. 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hiteles cégaláírási nyilatkozat a közjegyzői aláírás- hitelesítéssel ellátott címpéldány, olyan magánokirat, amelyet közjegyző előtt kell aláírni. A Pp. 198. § b) pontja értelmében a külföldön kiállított magánokiratokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnak hitelesítenie kell ahhoz, hogy a Pp. 196., illetve 197. §-ában foglaltak alapján teljes bizonyító erejű okiratokká váljanak.