Nagy István Könyv Szépművészeti Múzeum kiadó, 1999 126 oldal, Puha kötésű ragasztott B5 méret Státusz: Készleten Szállítás: 1 munkanap Átvétel: Azonnal Bolti ár: 5 990 Ft Megtakarítás: 0% Online ár: 5 990 Ft Leírás A Szépművészeti Múzeumban őrzött mintegy négyezer egyiptomi műtárgy alkotja Közép-Európa második legnagyobb Egyiptomi Gyűjteményét. Törzsanyagát az 1907-es egyiptomi ásatásokból származó, Ptolemaiosz kori Gamhud-i és Saruna-i leletegyüttes alkotja. A művészi kvalitása ill. történeti fontossága miatt kiemelt jelentőségű emlékek (Imhotep kisplasztika, Sesonk trónörökös szobra, stb. ) mellett figyelemre méltó a későkori egyiptomi vallást és művészetet dokumentáló műtárgyak széles skálája. A Gyűjteményt gazdagítják az 1964-es Abdallah Nirqi-i és az 1983-ban megkezdett thébai ásatásokból származó műtárgyak is. * A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft.
Terebess Ázsia E-Tár « katalógus vissza a Terebess Online nyitólapjára Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjtemény 1146 Budapest, Dózsa György út 41. (Hősök tere) Tel. : 363-2675 Nyitva tartás: Hétfő kivételével minden nap 10-17:30 óráig Az Egyiptomi Gyűjtemény A Szépművészeti Múzeumban őrzött mintegy négyezer egyiptomi műtárgy alkotja Közép-Európa második legnagyobb Egyiptomi Gyűjteményét. Törzsanyagát az 1907-es egyiptomi ásatásokból származó, Ptolemaiosz kori Gamhud-i és Saruna-i leletegyüttes alkotja. A művészi kvalitása ill. történeti fontossága miatt kiemelt jelentőségű emlékek (Imhotep kisplasztika, Sesonk trónörökös szobra, stb. ) mellett figyelemre méltó a későkori egyiptomi vallást és művészetet dokumentáló műtárgyak széles skálája. A Gyűjteményt gazdagítják az 1964-es Abdallah Nirqi-i és az 1983-ban megkezdett thébai ásatásokból származó műtárgyak is. Gaboda Péter: Az Egyiptomi Gyűjtemény és Kiállítás megszületése In. : Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése. Budapest, 2002. pp.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a megnyitón hangsúlyozta: a Szépművészeti Múzeum, "ahol az elmúlt 15 évben a minőség forradalma zajlott le", önmagában is megérdemli, hogy támogatásban részesüljön, de ennél jóval többről van szó: a kormányzat példát is kívánt mutatni. Bach Fülöp kereskedő, a múzeum egyiptomi gyűjteménye alapítójának példája is álljon a kortársak előtt, "a mai kor oligarcháinak, uzsorásainak megvan a maguk kötelessége, hogy bűneiket jóvátéve vagyonuk egy részét donáció, mecenatúra formájában a haza javára fordítsák" - fogalmazott. Lázár János szót ejtett a Városligettel kapcsolatos törvényjavaslat múlt heti vitájáról is: "szégyellem magam pártállástól függetlenül politikustársaim nevében is, hogy a Városliget múzeumi koncepciója, az elmúlt 150 legnagyobb közép-európai kulturális beruházásának ügye leegyszerűsödik egy telekvitára a magyar sajtóban és politikában". Varga Edit, az egyiptomi gyűjtemény korábbi vezetője felidézte, hogy a Szépművészeti Múzeumban 1939-ben nyílt az első egyiptomi állandó kiállítás, majd 1972-ben egy jóval bővebb anyagot bemutató tárlat.
Tárlatvezetés Szépművészeti Múzeumban Korszakok a múzeumban - Ókori Egyiptom A Nílus folyó mentén évezredekig virágzó egyiptomi civilizáció jellegzetes ábrázolásai és különleges írásrendszere a mai napig elvarázsolják a múlt iránt érdeklődőket, a sok ezer éves tárgyakat azonban segítség nélkül olykor nehéz megszólítani. A 60 perces tárlatvezetés során a látogatókkal egy-egy témát járunk körül: bemutatjuk az ókori egyiptomiak hétköznapjait, írását, isteneit, uralkodóit és túlvilági elképzeléseit. A tárlatvezetés a Szépművészeti Múzeum Korszakok a múzeumban című sorozatának első kötetéhez kapcsolódik, amelynek különlegessége, hogy az olvasó az Egyiptomi Gyűjtemény műtárgyain keresztül ismerheti meg a több ezer évig virágzó ókori egyiptomi civilizációt. A programot 9 év felettieknek ajánljuk. Időpontok: Sokarcú egyiptomi istenek 2022. augusztus 06. 11:00 - 12:00 Hórusz örököse, a fáraó 2022. augusztus 21. 11:00 - 12:00 Démonok és varázslók az ókori Egyiptomban 2022. augusztus 27. 11:00 - 12:00 Írás vésővel és nádpálcával 2022. szeptember 03.
A kiállításon látható az Gyűjtemény egyik nemzetközi szinten is egyedülálló remekműve, a Hathor-papnő homokkőből készült büsztje is. Az Egyiptomi Gyűjtemény műtárgyaival várhatóan Pápán, Sopronban, valamint a Budapesten a Ráday Gyűjtemény – Biblia Múzeumban is találkozhatnak majd a látogatók. A Szépművészeti Múzeum műtárgyai nem csak itthon, hanem külföldön is láthatóak majd: szeptember közepén a milánói Palazzo Reale ad majd otthont a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria műveiből válogatott nagyszabású tárlatnak.
4. -Kr. 7. század közötti, évezrednyi időszakban a klasszikus görög-római művészet stílusa, témái, formái, sajátosan egyiptomi alakot öltöttek, és létrejött Egyiptom későantik és korabizánci művészete - hagyományos nevén a kopt művészet. Ennek története: társadalmi összefüggései, legfontosabb korszakai, viszonya a földközi-tengeri térség egykorú régióinak művészetéhez egészében véve máig homályban maradt. A kutatók máig hajlanak arra, hogy XX. század-eleji elődeik nyomán a kopt művészet alkotásait a klasszikus művészet törvényeivel való szembefordulásnak tekintsék, vagy éppen mint a római és bizánci uralom elleni lázadás művészeti kifejeződését, egy Rómával és Bizánccal egyaránt szembeszegülő keresztény népi mozgalom emlékeit magyarázzák. Ezeket a felfogásokat csak a legutóbbi időben kezdi felváltani a kopt művészet új, nagyobb távlatú és kiegyensúlyozottabb értékelése. Éppen ez a tény adja a budapesti kiállítás tudományos aktualitását: tárgya nem a művészettörténet valamely már klasszikusnak elismert korszaka, hanem egy olyan, amely csupán most kezdi megtalálni az őt megillető helyet az európai művészeti hagyományban.
A történeti áttekintés igényén túl azonban a kiállított tárgyak kiválogatásának volt egy másik fontos szempontja is. A fáraók korának művészete nem szűnő csodálatot vált ki mindenkiből, aki Egyiptom földjére lép, vagy egy múzeumi kiállításon, könyvek lapjain szembesül a fáraónikus építészet, szobrászat, festészet fenséges és mégis lenyűgözően emberi kisugárzásával. A hieroglif írás megfejtésével, a tizenkilencedik és huszadik század régészeti felfedezéseivel, a nagy múzeumi gyűjtemények létrejöttével a fáraónikus Egyiptom a világ egyetemes kultúrájának szerves részévé vált. Újabb és újabb régészeti leletek tartják a világ napilapjainak címoldalán a fáraók Egyiptomát, s nincsen olyan év, hogy egy-egy monumentális vándorkiállítás ne hódítana meg újabb tízezreket az ókori egyiptomi művészet számára. Más a helyzet Egyiptomnak a Nagy Sándor hódítását (Kr. e. 332) követő évszázadokból, a Ptolemaiosok (Kr. 332-30) és a római császárság (Kr. 30-Kr. u. 639/646) korából származó művészetével. Az egyiptomi hellénisztikus, római kori és későantik művészet csak kevesek számára ismert.