Így hát Irak királyának állították Fajszál bin Husszeint. Ő Irak királya, a britek meglehetősen erős védelme vagy befolyása alatt tartva 1921-től 1933-ig, és ez az az időszak, amikor 1932-ben végleg függetlenné váltak a britektől. Amikor Fajszált kiszorították Szíriából, testvére, Abdullah, Husszein bin Ali fia számára lehetővé tették, hogy Transzjordánia királya legyen. Később, 1946-ban elnyerik a függetlenséget a II. világháború után, amikor is Jordánia királya lesz. Szíria és Libanon függetlenné válása a II. világháború alatt illetve végén történik meg. Éhínség fenyeget a Közel-Keleten az ukrán háború miatt - Infostart.hu. Libanon 1943-ban nyeri el függetlenségét, Szíria 1946-ban válik a franciáktól függetlenné. És tudjuk, hogy a palesztin mandátum, amit a britek tartottak kézben, végig fájó pont maradt a II. világháború alatt, majd Izrael állam röviddel ezután történő megalakulásával a nemzetközi ügyek – mondhatni – igencsak forró pontjává válik.
Eszébe se jutott, hogy azok esetleg egy független zsidó állam létrehozásán munkálkodnak, hanem azt mondta, nézzük meg, talán lehet nekik itt hazájuk, de ahhoz, hogy legyen, ők segíteni fognak nekem egy független arab állam létrehozásában, s akkor én majd békejobbot nyújtok nekik. Ez itt egy Fajszál bin Husszein-idézet. Abból az időből, amikor segítséget kért egy független arab állam létrehozásához, amit érvelése szerint megígértek neki az apjával folytatott McMahon levelezés során. Tehát Fajszál ezt mondta: "Mi, arabok a legnagyobb szimpátiával tekintünk a cionista mozgalomra. Párizsi küldöttségünk teljes mértékben ismeri a tegnap a Cionista Szervezet által a békekonferenciához benyújtott javaslatot. Azt mértéktartónak és megfelelőnek tartjuk. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy átsegítsük őket a nehézségeken. Közel kelet háború és béke. Kívánjuk, hogy a zsidók barátságos, befogadó otthonra leljenek. Népemmel együtt olyan jövőt várok, melyben mi segítünk nektek, és ti segítetek nekünk, hogy az országok, melyek létrejöttében kölcsönösen érdekeltek vagyunk, ismételten elfoglalhassák méltó helyüket a világ civilizált országai között. "
Egyáltalán nem beszéltek független arab államokról. Néhány évvel később, 1917-ben, ez még a háború idején volt, még tartott a háború, megjelent a Balfour-nyilatkozat, amelyben a britek deklarálták szándékukat egy zsidó haza létrehozására. Aztán egy hónapra rá, vagyis a hónap végére, 1917 novemberében, az oroszok nyilvánosságra hozták a Sykes-Picot-egyezményt, s mindezen dolgok nagyon nyugtalanították az arabokat. Biztosítékokat kaptak a britektől, hogy ez nem egy komoly megállapodás, csak harcoljanak továbbra is velük. Tehát a háború végére igencsak vágyakoztak arra, amiről úgy gondolták, jogos követelésük. És akkor Fajszál bin Husszein részt vett az 1919-es párizsi békekonferencián. Nem kell ellátnunk a Közel-Keletig | Azonnali. Tehát 1919-ben zajlott a párizsi békekonferencia. És hogy világosan lássuk: ekkor még nem volt nyilvánvaló, hogy elkerülhetetlen lesz ez a mai napig fennálló konfliktus, Izrael és az arab nép között. Fajszál bin Husszein valójában alig várta, hogy kapcsolatba léphessen a Cionista Világszervezettel, a cionista mozgalommal, hogy reménye szerint segítségére legyenek egy független arab állam létrehozásában.
Az izraeli rendőrség közlése szerint a Gázai-övezetből kilőtt rakéták miatt 2 izraeli halt meg, 7-en pedig megsebesültek. Az izraeli hadsereg pedig "Falak őrzője" néven katonai hadműveletet indított a Gázai-övezet ellen.
Ha Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendeli a békefenntartók kivonását, hogy Ukrajnába vezényeljék őket (mivel minden tapasztalt katonára szüksége van), akkor csak hetek kérdése lehet, hogy Alijev úgy döntsön, folytatja a hódító háborúját Örményország ellen. Amíg a Nyugat aludt, addig Oroszország kihasználta a helyzetet és a Kaukázus urává vált Ian Kelly szerint azzal, hogy a Nyugat nem kínált reális alternatívákat az orosz vezetésű gazdasági és biztonsági kezdeményezésekkel szemben, egy újabb régiót zárt egy ragadozó hatalom karjaiba. Közel-keleti konfliktus: középpontban az 1967-es határok » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Nem a Dél-Kaukázus az egyetlen probléma. Ilan Berman, az Amerikai Külpolitikai Tanács munkatársa szinte azonnal megkongatta a vészharangokat azzal kapcsolatban, hogy mit jelenthet az ukrajnai háború a Közel-Kelet számára. Ukrajna és Oroszország több arab államnak biztosítja a gabona nagy részét, amelyek közül soknak nincs azonnali alternatívája az árak jelentős emelése nélkül. Míg a Perzsa-öböl menti országoknak talán van elég megtakarításuk ahhoz, hogy enyhítsék a csapást, más országoknak – például Egyiptomnak, Jordániának és Iraknak – nincs.
És értelemszerűen ott van a posztkolonializmus narratívája. A nyugati baloldal saját nyugati öngyűlöletét tudja kielégíteni, amikor a valamilyen értelemben "európai" "zsidók" ellenében az "elnyomott" "arabok" mellé áll. Habár éppen Novák mutatott rá helyesen, hogy a zsidók ugyanúgy gyarmatosítva voltak a britek által, mint az arabok. Izrael pedig nem gyarmatosítás révén – hanem az arabok által indított és elvesztett háborúk következményeként – tudott területileg gyarapodni. Mindenkinek igaza van Laczó és Novák vitájában nem akarok igazságot tenni – már csak azért sem, mert mindenkinek igaza van. Mint a zsidó viccben, amikor Kohn és Grün elmegy a rabbihoz, hogy hozzon döntést a vitájukban. A rabbi meghallgatja mindkét fél teljesen eltérő álláspontját, majd Kohnnal és Grünnel is közli, hogy igazuk van. Közel kelet háború idején. A rabbi samesze kicsit furcsálja ezt, és amikor a két fél elmegy, szembesíti a rabbit, hogy a két álláspont teljesen ellentétes volt, nem lehet mindegyiküknek igazuk. Mire a rabbi: "Neked is igazad van. "