Sittes zsákok, gumik, madzagok állnak ki az útból a Molnár-szigeten. Parti sétánynak indult, nem lett belőle semmi. A soroksári ellenzéki önkormányzati képviselők hiába oknyomoznak, folyamatosan akadályokba ütköznek. Pedig brutális környezetkárosítás történhetett. Helyszíni riport. Budapest egyik legzöldebb részén vagyunk, a Soroksári Duna-ágnál, a Molnár-szigeten, egész pontosan a Molnár utcánál. A kerületi önkormányzat jobbikos képviselőjével találkozunk, aki kalauzol bennünket a terepen. Bereczki Miklós a házak és a part közé mutatva azt mondja: Itt egy igazi édenkert volt, rendezett kerítéseket, stégeket építettek ide a lakók, fák sorakoztak. Néhány éve kitalálta az önkormányzat, hogy csinálnak ide egy parti sétányt. Na itt kezdődik a gond. D14 útvonal: Menetrendek, megállók és térképek - Csepel-Királyerdő (Frissítve). A képviselő elmeséli, hogy 50-60 évig háborítatlan volt a terület, sem az önkormányzat, sem pedig az Országos Vízügyi Főigazgatóság nem tartott rá igényt, hiába a terület birtokosai. Egy kicsit sétálunk előre, elsőre nem tűnik fel semmi, de Bereczki Miklós mutatja, hogy a házak és a part közé "utat" csináltak.
Nevét arról az 50 vízimalomról kapta, amelyek a Dunán álltak, és a szigeten termesztett soroksári rozst lisztté őrölték. Soroksár kialakulásakor az itt élő sváb parasztok egyik legfőbb terménye a rozs volt, amelyet itt helyben, a Molnár-szigeten lévő számtalan malomban őrültek, hogy aztán ellássák a Fővárost kenyérrel. Megfelelő fekvésének köszönhetően évekig illették Soroksárt Budapest éléskamrájaként, amelynek az alapját a Molnár-szigeti termelés adhatta. A sziget alacsony fekvése, illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben legalább egyszer a Molnár-sziget a megáradt folyó vize alá került. Városrészek | Soroksár. A soroksáriak csónakon szállították a soroksári ún. sváb rozskenyeret a fővárosba. A sziget életében a változást a Kvassay zsilip megépítése hozta, amely jelentősen korlátozza a Molnár-szigetet körülölelő Duna áramlását. A szabályozott ágban zsilippel szabályozott vízszintet állítottak be, ami azt jelentette, hogy az áradások és a kisvizek már nem érzékeltették többé hatásukat. A folyó esése a természetes 5 m/57, 3 km-ről 0, 4 m/57, 3 km-re esett, ami tulajdonképpen állóvízzé degradálta.
A településrész fejlődése az Egyetemi Tangazdaságnak köszönhető. A tangazdaság 1951-ben – több gazdaság egyesítése útján – alakult ki Soroksáron. A Tangazdaság a Kertészeti Egyetemen a rektor felügyelete alatt működött. 2000-ben a Szent István Egyetem-i integrációval egy időben a Kertészettudományi Kar önálló elszámolású szervezeti egysége lett. Ezt követően, egy újabb egyetemi átszervezés után 2003-tól a Kertészettudományi Kar és vele a Tangazdaság is a Budapesti Corvinus Egyetemhez került. Soroksár molnár sziget festival. 2016. január 01-től pedig újra a Szent István Egyetem részeként működik tovább. A jelenleg ottlakó soroksáriak többsége is kifejezetten a tangazdaság miatt költözött oda, majd ezt követően vált a terület családiházas környékké. A kerületrész két látványossága a víztorony, valamint a Soroksári Botanikus Kert. A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. Célja a növénytani gyakorlati oktatás fejlesztése volt, elősegítve, hogy a leendő kertészmérnökök közvetlen kapcsolatba kerüljenek a növényekkel.
Ő azt mondja, látott itt munkagépeket, de nem igazán figyelte, mi történik, csak arra lett figyelmes, hogy eltűnnek a fák. Azt útépítés szerinte nem javított, hanem inkább rontott a helyzeten. Sokkal szebb volt ez a terület előtte. Mi azt sajnáltuk, hogy kivágták a kedvenc eperfánkat, de nem tudtunk mit csinálni, jöttek, és kérdezés nélkül csinálták – emlékszik vissza. Azt is megjegyezte, hogy nagyon kevesen járnak erre sétálni, kéthavonta egyszer-kétszer lát itt valakit, de céltudatosan senki nem jön ide, teljesen fölöslegesnek tartja ezt a partisétány-tervet. Közben sétálunk vissza a körülbelül kétszáz méter hosszú úton. Egy másik lakóval is szóba elegyedünk. Megtudjuk tőle, hogy komolyan érintette őket a "projekt". A kertjükben volt ugyanis egy műhelyszerű építmény, amit saját költségükön le kellett dózerolniuk. Soroksár molnár sziget 2013. Szerették volna megtartani, de nem tudták, mert elvesztették a pert az önkormányzattal szemben. Bereczki Miklós és Bányai Amir értetlenül állnak az ügy előtt. És ezek után végképp nem értik, hogy lehet az, hogy az önkormányzatnak nincs köze az útépítéshez, miközben az a területért még pereskedett is a lakókkal.