Ezeknek a javaslatoknak kiemelt pontja a nagyvállalatok megadóztatása, ám a bevételeket – már eltérően a magyar kormány politikájától – közvetlen szociális segélyezésre fordítanák, és csak a legszegényebb társadalmi csoportokat támogatnák, noha főleg Nyugat-Európában már a középosztálynak is gondot okoz az árak robbanásszerű emelkedése. Rezsit duplázott Hollandia Hollandiában egy év alatt 99, 6 százalékkal, vagyis duplájára emelkedtek a rezsiköltségek. Egy átlagos háztartásnak számlákra évi 3600 eurót, vagyis havonta mintegy 115 ezer forintnak megfelelő összeget kell kifizetnie. Ez már a jobb jövedelmű családoknak is óriási megpróbáltatást jelent. A Politico cikke szerint Hollandiában a várakozások szerint 15 százalékkal nőhet éves összevetésben az élelmiszersegélyt kérők száma. A holland kormány egyszeri juttatással és az üzemanyagok áfacsökkentésével próbálta kezelni az energiaválságot, de a lépések eredménytelennek bizonyultak. A magyar rezsicsökkentés példátlan Európában Fotó: Bach Máté A régóta gazdasági válsággal küzdő mediterrán országokban csak részben kapnak segítséget a háztartások, ám a támogatáshoz csak a legkiszolgáltatottabbak férnek hozzá.
Ha a kormányzat nem forintosítja 2015 elején a devizahiteleket, akkor a háború kitörését követő napokban sok frankhiteles azzal szembesült volna, hogy forintban kifejezett tartozása 14-15 évnyi törlesztés után ismét a felvett összeg fölé ugrott. A frank/forint árfolyam azóta kissé ereszkedett, a helyzet azonban most sem lenne sokkal kedvezőbb. A BiztosDönté segítségével lemodelleztük egy tipikus frankhitel lefutását, és ez alapján több mint 21 millió forint visszafizetése után minden korábbinál nagyobb terhet jelentene most a hiteleseknek a másfél évtizede felvett kölcsön. Fikarcnyit sem csökkent volna a tartozás Az elemzés alapjául egy olyan hitelt próbáltunk választani, amely a 2008-as válság előtt minden szempontból nagyjából átlagosnak számított. A hipotetikus kölcsönünk egy lakáscélú jelzáloghitel, amit 2008 elején vettek fel 10 millió forintos összegben, 6 százalékos kamattal 20 éves futamidőre. Első körben úgy számoltunk, mintha az ügyfél még mindig az eredeti hitelt törlesztené anélkül, hogy bármiféle adóssegítő banki vagy kormányzati támogatásban, átstrukturálásban, forintosításban részt vett volna.
A modell szerint a tartozás 2015-ben 15 millió forint közelében tetőzött, innen 2021 nyarára csökkent először ismét a folyósított összeg alá. A háború miatti forintgyengülés azonban ideiglenesen ismét 10 millió forint fölé növelte, azaz közel másfél évtizednyi törlesztés és több mint 21 millió forint befizetése után nagyobb tartozása lett volna képzeletbeli frankhitelesünknek, mint amikor felvette a kölcsönt. Mindez azt is jelenti, hogy a teljes visszafizetés messze meghaladja azt, amit először kalkulálhattak. Ha mostantól nem gyengülne tovább a forint, a futamidő végére akkor is átlépné a 32 milliót a visszafizetett összeg. Forinttal olcsóbb lett Ennél egy ugyanakkor felvett forint hitel még abban az esetben is bő 9 millióval kerülne összességében kevesebbe, ha időközben semmit nem javulnak a – kezdetben a frankhitelhez képest tényleg sokkal rosszabb – feltételek. A 2008-as gazdasági válság kezdete előtt egy azonos összegű és futamidejű, de 10 százalékos kamattal nyújtott forinthitel törlesztőrészlete nagyjából harmadával haladta meg a fenti frankhitelét.
A referenciakamatként figyelembe vett 3 hónapos BUBOR tavaly október végén 2, 02 százalék volt, idén június közepén pedig már meghaladta a 7 százalékot is, június 16-án 7, 56 százalékon állt. Ez a mutató vonatkozik többek között azokra is, akiknek a korábbi devizahitelét forintosították, és azóta nem váltottak hosszabb kamatperiódusra. A 6 havi BUBOR 2, 17 százalékról 7, 95 százalékra, a 12 havi BUBOR pedig 2, 40 százalékról 8, 38 százalékra emelkedett tavaly október óta – derül ki a összefoglalójából. Nem túlzás a 30 százalékos törlesztő emelkedés A Bank360 egy olyan hitel törlesztésének az emelkedését számolta ki, amelynek június elején volt a kamatfordulója, vagyis eddig csak egy hónapig élvezhette volna a kamatstop intézkedést. Most csak az október végi mértékig emelkedhet a kölcsön aktuális kamatát meghatározó referenciamutató. A kamatstop eltörlése esetén azonban már a mostani szintre emelkedett kamatok alapján kellett volna a jóval nagyobb összeget fizetni. Tegyük fel, hogy 2016 júniusában 15 millió forint lakáshitelt vettünk fel, 15 éves futamidőre, 12 hónapos kamatperiódussal.
Az egyszerűség kedvéért fix kamattal számoltunk, mert bár a kamatok szinte biztosan változtak volna, de nehéz megmondani, hogy miként * A devizahitelek kamata jellemzően 1-3-6-12 havonta változott, de a kamat nem volt referenciakamathoz kötve, így semmiből nem lehet biztosan következtetni az alakulására. Elméletileg csökkenhetett volna több évig, de akár a kezdetinél magasabb is lehetett volna bizonyos időkben. Ezt azonban az adott bank döntötte el, nincs olyan publikus referenciaszám amihez áraztak (Ebből lettek a perek is anno).. A fenti ábra ennek a hitelnek a megvalósult lefutását mutatja mostanáig. Jól látszik, hogy egy rövid ideig tartó csökkenés után a törlesztőrészlet nagyon gyorsan emelkedni kezdett, és 2-3 év után már az eredeti nagyjából másfélszeresére rúgott. Ez a tendencia némi hullámzás mellett azóta is folytatódott volna, a háború kitörését követő forintgyengülés pedig a 2008-as szint nagyjából két és félszeresére hajtotta fel a havonta fizetendő összeget. Ami azonban ennél is megdöbbentőbb, hogy egy ilyen hitel forintban kifejezett tőketartozása még mindig nagyjából ugyanannyi, tehát 10 millió forint lenne, mint, amikor felvették.
A Magyar Nemzet Bank (MNB) csütörtöki rendkívüli kamatemelése máris meglátszik a BUBOR esetében. A BUBOR változásai / Grafika: Bank360 Csak a háború kitörése több mint 3 százalékpontos emelkedést jelentett a 12 havi BUBOR-nál, ráadásul a bizonytalanságok közepette várhatóan még magasabb, nyáron akár 11 százalékos infláció mellett az MNB további emeléseket vetített előre. Az irányadó kamat, az egyhetes jegybanki betété a csütörtöki emelés nyomán 7, 25 százalékot tesz ki, és a jelenleg alacsonyabb 5, 9 százalékos alapkamat várhatóan csak ennél magasabb szint mellett éri majd utol, ahogy azt az MNB tervezi. A kormánydöntést követően egyelőre azok dörzsölhetik a tenyerüket, akik minden biztatás ellenére sem fixesítették a változó kamatozású jelzáloghitelüket. Ők még legalább fél évig nyerésben lesznek, ráadásul egyre nagyobb összegűbe. Hosszú hátralévő futamidő esetén persze a minél későbbi hitelfixesítés várhatóan egyre drágább lesz nekik az év végéig, de így elég nehéz lesz őket meggyőzni arról, hogy inkább váltsanak, és ne élvezzék ki a kamatstop minden napját - írja a. Nem ok nélkül reménykedhetnek ugyanis abban, hogy a mostanihoz hasonlóan a kormány december végén sem fogja teljesen elengedni a kezüket.