szerinti teljesítési időpontnak minősül –, addig 2016. január 1-től már az időszakos elszámolású ügyletek bizonyos eseteiben szóba jöhet az előlegfizetés, hiszen előfordulhat, hogy az ellenértékét részben vagy egészben megfizetik a teljesítés időpontja előtt. Az előleg értelmezése az időszakos ügyletek esetén meglehetősen bonyolult, és azt a szerződéses feltételek, és a számlázási/ fizetési körülmények tükrében esetenként szükséges vizsgálni. Hatályba lépés, átmeneti szabályok A fentiek szerinti szabályrendszer 2016. január 1-jével lép hatályba (kivéve a már említett adózói kört, akik tehát 2015. július 1-je óta alkalmazzák azt), és az olyan 2015. december 31. napját követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetési határidő és a számla kelte is 2015. napját követő időpont. Egy példával érzékeltetve: amennyiben például az elszámolási időszak 2016. január 1. és 31. napja közötti időszak, a fizetési határidő pedig 2016. január 10. napja, ám a szolgáltatásnyújtó a számlát már 2015. napján kiállítja, úgy az Áfa tv.
A módosítás következtében azonban – legalábbis a legfrissebb adóhatósági álláspont szerint – úgy változik az időszakos teljesítésű ügyletek teljesítés időpontja, hogy az elválik a fizetés határidőtől, ezáltal értelmezhetővé válik az előlegre vonatkozó szabály is. Ez az adóhatósági álláspont a gyakorlatban az olyan időszakos elszámolású ügyleteknél, ahol a díjfizetés előre történik (így például ingatlan-bérlet, karbantartási szolgáltatások, IT szolgáltatások), számos problémát fel fog vetni. Ha egy adott időszakról pénzügyileg előzetesen számolnak el a felek (és ingatlan-bérletnél jellemző, hogy a bérleti díjat a bérleti időszak kezdete előtt kéri a bérbeadó), akkor a 2014. július 1-jétől hatályos szabályok alapján az ügyletről először legfeljebb egy előlegbekérőt lehet majd csak kiállítani, majd a díj megfizetését, mint előleg jóváírását kell kezelni és erről előlegszámlát kell kibocsátani. Csak ezt követően, az ügylet végleges teljesülése esetén (azaz az elszámolási időszak utolsó napjával) lehet majd a "normál" számlát is kiállítani.
Készítette: Adózó Aktuális időállapot: Segíthetünk? A jobb ügyfélélmény érdekében azt tanácsoljuk, hogy kalkulátorainkat asztali számítógépen használják! Kalkulátor a folyamatos teljesítésű, időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja meghatározásához a 2016-tól érvényes szabályok alapján. Megnevezés Ügylet típusa Elszámolási időszak kezdő napja Elszámolási időszak utolsó napja Számla kelte Fizetési határidő Számla kézhezvétele Ellenérték megtérítése Teljesítés dátuma Időszak
Véleményem szerint ezeket mindenképpen meg kell kapnia annak a vevőnek – vagyis annak, akinek az adószámára készültek –, még akkor is, ha az eredeti számlában számlázott végösszeg nem módosult. A nyugtaadás szabályai Az Áfa törvény 166. §-a mondja ki, hogy "Abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. " E szabály alól kizárólag a sajtótermékek értékesítése, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatás nyújtása, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján történő termék értékesítése, és szolgáltatás nyújtása mentesül. Nyugta egyébként az alábbi feltételek együttes fennállása esetén adható: csak nem áfaalany magánszemély vásárlók részére bocsátható ki (B2C), értelemszerűen vállalkozásnak nem, hiszen nekik nevükre, címükre és adószámukra szóló számla kell, csak azokban az esetekben van mód nyugta kiállítására, ha bármely módon azonnal a vásárlás pillanatában történik meg a teljes ellenérték megfizetése (pl.
Befogadó oldalon ebben az esetben sincs önellenőrzési kötelezettség, az utólag kiállított számlát annak teljesítési időpontjától számított két éven belül bármelyik általános forgalmi adó bevallásában figyelembe tudja venni minden jogkövetkezmény nélkül. Ha úgy érzi, segítségre van szüksége a könyvelési feladatok, számviteli tanácsadás, adózás területén, a BPION szakértői állnak rendelkezésére. Keressen minket! Szívesen olvasna még könyvelés és adózás témában? Ajánljuk figyelmébe korábbi cikkeinket!
Mivel az áfa törvényben az időszakos elszámolás fogalma is változott, ezért az áfa fizetési kötelezettség meghatározása is részletes szabályozást igényelt. Az áfa fizetési időpont meghatározása jelentősen függ a felek között kötött, az ügyletre vonatkozó szerződésben foglaltaktól. Fő szabály szerint a felek - a fenti ügyletekre - a teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. DE ettől eltérő a teljesítés a következő esetekben: a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, ha a vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az érintett időszak utolsó napját megelőzi; b) az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az időszak utolsó napját követő 60. nap, ha az esedékessége az időszak utolsó napját követő időpontra esik. Ha az időszak (amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik) tartamában meghaladja az egy naptári hónapot - az előbbiektől függetlenül - időarányos részteljesítés történik. Ekkor a naptári hónap utolsó napján is beáll az áfa fizetési kötelezettség.