a(z) 10000+ eredmények "a bolond falu" Falu, város Csoportosító Általános iskola 1. osztály Környezetismeret Falu-város Gyógypedagógia 2. osztály Falu Város Egyező párok Óvoda Középiskola Egyetem-Főiskola Felnőtt képzés Nyelviskola-alap Nyelviskola-közép Nyelviskola-felső 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály Falu és Város Oldd meg a feladatot! Doboznyitó Irodalom Bosnyák Viktória Két bolond százat csinál
A bolond falu Ez a bolondos falu története. Ott olyan bolondos emberek laktak, hogy ollyant osztén a világon nem lehetett találni. No meg a bíró! Hát annak oszt párja nem vót. Hát egyik napon egy asszony elmegy a bíróhoz: -Jaj, bíró úr, lagzihó készülődünk, oszt só meg csak egy csepp van! Adjon má tanácsot, mit tegyünk? - Hát édes jányom, ha van egy csöpp sótok, a maradék sótokat vessétek el jó kövér fődbe, majd megszaporodik! Nos, más se köllött az asszonnak, nagyon megörült, megy haza nagy örömvel. Már a kaputól kajbál: - Hé ember, hozd a gereblyét meg az ásót... A teljes mese olvasásához kattintson a linkre.
Azt mondja az egyik násznagy: - El kell vágni a lábából! Közbevág a bíró: - Hohó, én mondom meg az igazat! A feje nem fér be, azt kell levágni! Belekottyant egy menyecske: - Hozzam a fejszét? A gazda is rátoldott: - A fejszét hozhatjátok, de azért, hogy kiüssem vele az ajtófélfát, mert kár lenne a szép menyasszony fejééért. Nagyapám nagyapja nem győzte hallgatni a sok bolondságot. - Sose poroskodjanak a lakodalom napján, inkább hajoljon meg a szép menyasszony! - tanácsolta nekik. Lehajlott és befért. Örültek a lagzisok, mindjárt fő helyre ültették nagyapám nagyapját, nagy lett a tekintélye. Biztatták: - Igyon, egyen! Hol termett magában ekkora ész, hogy ilyet ki tudott találni? Igyon, egyen! Az esküvőn a bíró is ott volt. Restellte a menyasszony rokonai előtt, hogy mennyire körülnőtte a gaz a templomot. - Emberek, ha vége a lakodalomnak, jól kimulatták magukat, az asszonyok éjjel-nappal fonjanak egy vastag kenderkötelet, az emberek meg arrébb húzzák a templomot a gazból. Szégyen, gyalázat, de a templomukat teljesen benőtte a sok csalán, szeder, minden.
Kikelt a sónk! Nagy örömökbe még a szomszédból is átkajabálták a szomszédasszont: -Rozi te, gyere csak át, kikelt a sónk! Na, csipdosgattak belőle, nyalogatják - hű, ugye állott szaga vót. Csípte a nyelveket. -Hű te, ilyen kicsi, oszt má milyen jól csíp! De jól jártok vele, sok sótok lesz. Na biza várták, hogy majd a só fehéredik - nem fehéredett meg. Eljött a lagzi ideje. No ugye Sülde falujában kis házakat építettek, hát ugye a kis házra kis ajtót tettek. A menyasszony meg más falubúl hozták. No gyün elől a lakzis menet, nagy magos menyasszonyval, odaér: nem fér be az ajtón. Jaj, az örömanya elkezdett siránkozni: -Szent Isten, íllyen csúfságot, mit szólnak nekünk a faluba, hogy a menyasszony nem fér be az ajtón! Azt mondja a bíró nekik: -Hát nincs más, emberek-asszonyok, a lábát el köll vágni a menyasszonnak, majd oszt befér az ajtón! -Jaj, de- aszongya az ifjú -ha a lábát elvágjuk, hát akkor hogy megy be? - Hű, az ténleg nem jó! Aszongya a házigazda: -Nincs más, én veszem a baltát, kivágom az ajtót.
Senki nem akart fölmenni. Vót ott egy jó derék ember, aszongya: -Majd fölmegyek én, bíró úr! Megtolom én azt a fát, mint annak a rendje! No, föl is ment a nagy ember a fára, a falu népe meg rángatta. Egyszer egy nagy reccsenés: a gally levágta az embernek a fejit, az ember leesett fej nélkül a fődre. Aszongya a bíró: -Emberek, asszonyok, vót-e ennek az embernek feje, mikor ez fölment a fára? Hát honnan tudjuk mink azt, bíró úr, hogy vót-e vagy nem vót'? - Hát senki nem tudta. Azt mondja a bíró: -Menjetek, kérdezzétek meg a feleségit! Hát elmennek: -Te Rózsi, vót-e az uradnak feje, mikor elment otthonrút? -Hát honnan tudjam én azt, hogy vót-e vagy nem vót? Hagyjad, majd megnézem a kalapját! Bemegy a házba, föltekint a fogasra: -Halljátok, nem felém én azt a kalapot sehol! Csak lehetett neki feje akkor mikor elment itthonrúl, csak a fejín vitte el azt a kalapot. No de hogy újra visszaértek, megtalálták bizony a fejet is, meg az embert is, eltemették. No de a bíró nem vesztette el a jókedvit.
-Jaj, mán a lagzi napján nincsen poloska a tyúkra! - megint mondja a másik. Hát azt mondja az egyik, a menyecske: -Nincs más, le köll vágni a menyasszonynak a fejit! -Jaj, mán a fejit mégse - mondja az örömanya -, hát nézzetek csak rá, hát a menyasszonynak a feje a legszebb! Hát az ténleg nem jó. Ott tanakodnak, ott jajgatnak. Nagyapám nagyapja is meg vót híva a Lagziba, az oszt mán nem bírta hallgatni őket. Aszongya: -Hát ide hallgassatok, hát hajoljon meg az a szép menyasszony, oszt majd befér az ajtón! Hát úgy is történt. Meghajult a menyasszony, szépen befért az ajtón. Jaj, megvót a nagy öröm! Nagyapám nagyapját a főhelyre ültették. Itatták-etették. -Igyon kend, egyék! De hogy hol született maga meg ez a nagy ész'? Hogy ilyen szépet, jót ki tudott tanálni! Hát a bíró meg ül ottan hegyesen, olyan kényesen, egyszer kinéz az ablakon, aszongya: -Hű, emberek, nagy baj van! Nézzetek csak ki, hogy a templomunkot hogy benyőtte a bodza meg a csipkebokor! Azt onnan ki költ húzni! -Hát de hogy, bíró úr?
No, a végén a fél falu leégett. A bíró egyszer azt mondta a falusiaknak: - Most olyat gondoltam ki, hogy elsõk leszünk a vármegyében. Felmegyek a holdra. - Hogy, bíró úr? - Hogy, emberek? Látjátok a hegyet, milyen közel van hozzá a hold? Hordókat viszünk a hegyre, egymásra rakjukk mindet, és feljutok a holdra. Úgy is volt, az emberek guringatták a sok hordót, tolták fel a hegyre. Egymásra rakták, a bíró felmászott rá. - Emberek, adjatok még vagy kettõt, felhúzom a botommal! - De bíró uram, már nincsen. - Ó, ostobák, vegétek ki alólam a két legalsót, az már úgy sem kell! Kivették, a többi hordó meg szétgurult, a bírónak kitört a nyaka, meghalt azonnyomban. HA a bíró meg nem halt volna, még mindig olyan buta emberek laknák Silda községet. Forrás: Nagy Zoltán - Pórul járt szerelmesek