105. § (2) bekezdése alatt felsorolt gazdálkodó szervezetek, így például alapítvány, egyesület, költségvetési szerv), ebből következően a szakképzési hozzájárulási kötelezettségül nulla. Az ő esetükben a kedvezményezett foglalkoztatottak után járó szociális hozzájárulási adó kedvezményalapja után számított 0, 75% szakképzési hozzájárulás csökkentő tétel negatív kötelezettséget eredményez, mely összeg visszaigénylési lehetőséget eredményez. A kedvezmény érvényesítésének itt is feltétele, hogy a foglalkoztató a szakképzésben gyakorlati képzőhelyként működjön közre. Fontos megjegyezni, hogy azokban az esetekben, amikor a kedvezményezett foglalkoztatás után 100%-os mértékű a szociális hozzájárulási adókedvezmény, így nem kell szochot fizetni (például a munkaerőpiacra lépők esetében a foglalkoztatás első két évében a minimálbér összegéig, megváltozott munkaképességű foglalkoztatása esetén a minimálbér kétszereséig), továbbra sem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség abban az esetben sem, ha a foglalkoztató nem vesz részt a szakképzésben gyakorlati képzőhelyként.
2021. 07. 01. -től a 2019 évi LXXX törvény 107. §. (3b) bekezdése rögzíti, hogy milyen mértékben csökkenthető a szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettsége, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet a szociális hozzájárulási adó tekintetében kedvezmény illeti meg. Azonban ugyanezen §. (4. ) bekezdése úgy fogalmaz, hogy " Az e § szerinti adókedvezményt az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel az Nftv. szerinti együttműködési megállapodást kötött. A szakképzésihozzájárulás-fizetésre kötelezett a bruttó kötelezettséget meghaladó adókedvezményt, továbbá az olyan duális képzőhely, aki alanya a szakképzési hozzájárulásnak, de szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség a 105. § (2) bekezdése vagy más törvény rendelkezése alapján nem terheli, az e § szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti. "
§ (2) bekezdése vagy más törvény rendelkezése alapján nem terheli, az e § szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti. E jogszabályhelyek értelmében az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti a 107. § (3b) bekezdése szerinti kedvezményt, aki szakképzési munkaszerződés, együttműködési megállapodás vagy hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztat tanuló(ka)t/hallgató(ka)t. Megjegyezzük, hogy az Szkt. 105. § (3) bekezdése továbbra is rendelkezik arról, hogy nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie a szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek, ha a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján nincs adófizetési kötelezettsége (pl. a munkaerőpiacra lépő foglalkoztatott után a foglalkoztatás első két évében a részére kifizetett minimálbér összegéig). Azonban például a munkaerőpiacra lépő foglalkoztatott után a foglalkoztatás harmadik évében a foglalkoztató csak akkor csökkentheti a bruttó kötelezettségét - az Szkt. § (3b) bekezdés b) pontjában meghatározott - a szociális hozzájárulási adó kedvezményalap utáni hetvenöt század százalékkal megállapított összeggel, ha szakképzési munkaszerződés, együttműködési megállapodás vagy hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztat tanuló(ka)t/hallgató(ka)t. Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.
Duális képzőket érintő, kedvező jogszabályi változás, hogy 2021. január 1-jére visszamenőlegesen is elszámolható az együttműködési megállapodás utáni csökkentő tétel. Ugyanakkor a 20%-os "sikerdíj" esetén a legalább "6 hónapos" kritérium bevezetése, az elszámolható napok körének szűkítése azokkal a munkanapokkal, amelyekre a tanuló munkabérre nem jogosult, valamint a 107. § (3a) bekezdésében található 50%-os csökkentés – mindhárom, mint adókedvezményt korlátozó változás - 2021. január 1-jére visszamenőlegesen nem alkalmazható, csak azok hatálybalépése napjától (azaz mindhárom esetben 2021. július 1-jétől). A nem saját munkavállalóját képző duális képzőhely esetében változott a bruttó kötelezettséget csökkentő tétel számítása. A szakképzési hozzájárulásnak az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: MódTv1. ) módosította a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvényt, valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020.
§ (3b) bekezdése értelmében, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet a szociális hozzájárulási adó tekintetében kedvezmény illeti meg, a bruttó kötelezettség csökkenthető a) a szociális hozzájárulási adó kedvezményalapja után másfél százalékkal, vagy b) - ha szociális hozzájárulási adó-kedvezményt az adómérték ötven százalékával kell megállapítani - a szociális hozzájárulási adó kedvezményalapja után hetvenöt század százalékkal megállapított összeggel. A 107. § 2021. július 1-jétől hatályos (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy az e § szerinti adókedvezményt az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel az Nftv. szerinti együttműködési megállapodást kötött. A szakképzési hozzájárulás-fizetésre kötelezett a bruttó kötelezettséget meghaladó adókedvezményt, továbbá az olyan duális képzőhely, aki alanya a szakképzési hozzájárulásnak, de szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség a 105.
A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos fizetési kötelezettséget 2021. január 1-jétől a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX törvény (továbbiakban Szakképzési törvény) szabályozza. 2021. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól már nem csak a jogszabályban meghatározott tevékenységekből származó jövedelmeket terheli szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség, hanem minden jövedelmet, ami után szociális hozzájárulási adót kell fizetni, például a béren kívüli juttatásokat és az egyes meghatározott juttatásokat is. A koronavírus járványra tekintettel a veszélyhelyzet időtartamára a Széchenyi Pihenő Kártya formájában - béren kívüli juttatásként - adható összeget mentesítették a szociális hozzájárulási adó fizetése alól, és nyitott kérdés maradt, hogy ebben az esetben a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség továbbra is fennáll-e. Erre tekintettel hozta meg a Kormány a 22/2021.
Ez azt jelenti, hogy első lépésként az előleg bevallásokat kell önellenőrzéssel módosítani (szakképzési hozzájárulás alapjának csökkentése a 30. sorban). Ezt követően pedig az Szkt. § (5a) bekezdésének megfelelően az éves elszámoló bevallásban az első félévre eső szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény alapját is szerepeltetni kell (30. sor), de az arra jutó szakképzési hozzájárulást nem kell megfizetni (43. sor). Bár az Szkt. § (3) bekezdése lényegét tekintve a módosítást követően nem változott, azonban a módosítás következtében az Szkt. § (3b) bekezdés a) pontja lefedi azt az esetkört, amire az első félévben az Szkt. § (3) bekezdését alkalmazni lehetett. Miután az Szkt. § (3b) bekezdés a) pontja speciális szabályként kifejezetten nevesíti azt az esetet, amikor a kötelezett a bruttó kötelezettségét a 15, 5 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény miatt csökkentheti, így ezen speciális szabály miatt erre az esetre az Szkt. § (3) bekezdése, mint általános szabály már nem alkalmazható.