6-8. versszak: Mozzanatos képek peregnek a katonaéletből, vitézi élet árnyoldalai kerülnek előtérbe. Önfeláldozó sors képe jelenik meg, mely dicséretessé teszi a végbeliek példáját. 9. versszak: Nagy erejű érzelmi kitörés, a költő áldása és búcsúja. Balassi bálint szerelmi költészete tétel. Balassi egyik legáltalánosabbnak tekinthető kompozíciótípusa a hárompillérű versszerkezet, amelyben az első, a középső és az utolsó versszaknak van kiemelkedő jelentősége. Első: intonálás, felvillantja a gondolati tartalmat. Középső: eszmei súlypont, magába sűríti a gondolati tartalmat. Utolsó: összegzés, lezárás, visszautal a lényegre. A középső szakaszok érvelések, a gondolati tartalmat konkretizálják.
Így istenes verseiben vagy panaszkodik, vagy bűnbocsánatért esedezik (elemzendő versünkben az utóbbi történik). Istennel való kapcsolata nagyon személyes, nagyon közvetlen és bensőséges: úgy szól hozzá, mint gyermek az apjához, s a személyes hang miatt ezeket a verseket tartják sokan a legeredetibb alkotásainak. Sőt, ez a hangvétel még világirodalmi szinten is jelentős újításnak tekinthető. A Balassi-féle istenes versekben nagyon más a lírai én és Isten viszonya, mint a középkori vallásos költeményekben, vagy akár a protestáns vallásos énekekben. Rengeteg szubjektivitás van bennük, a beszélő intim beszélgetéseket folytat Istennel, mintha egy másik emberhez szólna. Ezért tartjuk Balassi istenes verseit világias szemléletű műveknek. Világi ember panaszai, érzelmei, indulatai törnek fel bennük, így a vallásos téma dacára ezek tipikusan reneszánsz alkotások. A költő rendületlenül bízik Istenben, Isten jóságában, irgalmában. Verseiben a segítségre szoruló ember fohásza kap hangot. Balassi bálint szerelmi költészete. Sőt, azt is érezzük belőlük, hogy Balassi vágyódott a rendezett élet után, nem akart züllött ember lenni.
Ezek szerint a szerelem intellektuális szenvedély, amely a szép személyen keresztül az örök szépségre irányul. A szeretett nő mindig hideg és elérhetetlen, a szerelem reménytelen. Lírai önéletrajzából, a Balassi-kódexből derül ki, hogyan gondolta el tervezett kötete kompozícióját. Két részre osztotta világi verseit: az első részben 33 vers van, szerelmi és vitézi költemények, melyeket házassága előtt írt. A második részben 25+8 Júlia vers található. Valószínűleg 33 istenes verset is tervezett, de ez nem készült el. A ciklusba rendezés ötletét Janus Secundus Julia-ciklusából vette át, miként szerelmének elnevezését is, akinek neve egyébként Losonczy Anna volt. Irodalom.net. A ciklus 25 éneke a költő valóságos élettörténetéhez kapcsolódik, másrészt mitikus környezetbe helyezi szerelme históriáját, például Julia Venusra hasonlít, képét Cupido véste be szívébe. Ezek mellett figyelemre méltó a magyar virágénekek hatása a metaforák, egyes fordulatok használatában. Az elérhetetlen boldogság keresésének vágya egyben általános emberi cél is.
A 3. pillér a záró 9. strófa, mely a vitézek örök dicsőségét hangoztatja. Balassi Bálint szerelmi költészete by Szilvia Cs.. Ez az érzelmi kitörés válasz a 2 képsorozatra, hiszen az utolsó sorban már a búcsúzó költő szomorúan kíván áldást és hadi szerencsét a végek katonáinak. A vitézi élet elemei jelen vannak Balassi tavaszi dalaiban is (Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje, Széllel tündökleni nem ládd-é ez földet), de itt már csak azért tűnnek fel, mert a költő maga is végvári katona. Ám a hangsúly ezekben a vidám borozgatáson és a búfelejtésen van, így a vágánsköltészet hagyományait folytatja a költő. Balassi költészetében a szerelmes verseknek kiemelkedő a szerepük, mert Balassi a szerelmet az élet egyik legfőbb értékének tekintette. Ezt bizonyítják fiatalkori udvarló művei, azaz a Júlia-versek (Hogy Júliára talála így köszöne neki) és a késői Célia-versek (Kiben az kesergő Céliárul ír) is. Istenes költészete pedig azért egyedülálló a század művészetében, mert nála a vallásos tematika a lírai mondanivaló kerete lett, így lett a reneszánsz költészet szerves része (pl.