Budapest: Greger-Biográf. 617. o. Magyarország a XX. században IV. : Tudomány – Műszaki és természettudományok. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1999. 92–93. o. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 440–441. o. Márta Ferenc: Gyarmati István (1929–2002). Magyar Tudomány, CVIII. évf. 1. sz. (2003) 138–140. arch Hozzáférés: 2010. dec. 28. További információk [ szerkesztés] Gyarmati István. História Tudósnaptár (Hozzáférés: 2022. jún. 16. ) Megszállottak: Öt magyar fizikus. Staar Gyula. Budapest: (kiadó nélkül). Gyarmati István - Névpont 2022. 1991. Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 12821376 OSZK: 000000033480 NEKTÁR: 153533 PIM: PIM95548 LCCN: n90669849 ISNI: 0000 0001 1039 1058 NKCS: mub2012695506 * A Worldcat-bejegyzés hibás, egy másik Gyarmati Istvánra vonatkozik
Gyarmati István Szeged, 1929. szept. 5. - Budapest, 2002. okt. História - Tudósnaptár -. 23. Fizikus, vegyész, egyetemi tanár Középiskolai tanulmányait az orosházi gimnáziumban fejezte be 1948-ban, és lett vegyészhallgató a szegedi tudományegyetemen, majd tanulmányait a debreceni tudományegyetemen folytatta és 1953-ban itt szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Tudományos kutatásainak eredményei nagy nemzetközi visszhangot és elismerést váltottak ki. Ezek közül az első és egyik legjelentősebb a disszipációs folyamatok általánosított variációs elvének felismerése és megfogalmazása. Másik fontos eredménye a termodinamikai hullámok 1977-ben publikált általános elmélete, amely direkt formában alkalmazható termikus, diffúziós és termodiffúziós hullámok leírására.
Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. 22. ). Irodalom Irod. : Megszállottak. Öt magyar fizikus. Szerk. Staar Gyula. (Bp., 1991) Márta Ferenc: Gy. I. (Magyar Tudomány, 1983). Szerző: Kozák Péter Műfaj: Pályakép Megjelent:, 2013
1980-ban Lengyel Sándorral közösen fektették le a kémiai reakciókinetika átfogó termodinamikai elméletét. Akadémiai székfoglalói Irreverzibilitás – nem-linearitás (1983), illetve Kémiai reakciók entrópiagyorsulása (1991) címen hangoztak el. Gyarmati István (fizikus) - Wikiwand. Könyvek és szaktanulmányok publikálása mellett szerkesztőbizottsági tagja volt az Acta Chimica Hungarica (későbbi címén ACH – Models in Chemistry) szakfolyóiratnak, valamint a Természet Világá nak. Társasági tagságai és elismerései [ szerkesztés] 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben rendes tagjává választották, tagja volt az Akadémia fizikai kémiai és szervetlen kémiai bizottságának. Tudományos eredményeiért 1970-ben elnyerte az Akadémiai Díj első fokozatát, 1975-ben pedig a termodinamikai térelmélet és az irreverzibilis folyamatok elméletének kidolgozásáért és számos fizikai és kémiai problémára való alkalmazásáért az Állami Díj második fokozatát vehette át. 1994-ben a Szent-Györgyi Albert-díj kitüntetettje lett. Főbb művei [ szerkesztés] Bevezetés az irreverzibilis termodinamikába.
Budapest: Mérnöki Továbbképző Intézet. 1960. On the phenomenological basis of irreversible thermodynamics. Budapest: Akadémiai. 1961. On the fundamentals of thermodynamics. Acta Chimica Hungarica, (1962) 147–206. o. Fizika. Budapest: Tankönyvkiadó. 1967. Nemegyensúlyi termodinamika. Budapest: Műszaki. (Angolul és oroszul is megjelent) On the relation between Onsager's and Prigogine's principles. Zeitschrift für Physikalische Chemie, (1967) On the wave approach of thermodynamics and some problems of non-linear theories. Journal of Non-Equilibrium Thermodynamics, (1977) On the thermodynamics of elementary chemical reactions in homogenous systems. Journal of Chemical Physics, (1981) ( Lengyel Sándorral) Források [ szerkesztés] Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk. Darvas Pálné, Klement Tamás, Terjék József. 1988. 488. ISBN 963-05-4420-2 Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 921. ISBN 963-85773-9-8 Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon.