A teknősök védelmében | Állatkert Budapest szívében Görög Az állatkertben élő teknősök jelentős része egyébként mentett teknős, olyan állatok, amiket például csempészektől koboztak el. Azt is megtudtuk Hanga Zoltántól, hogy hasonló eset nagyon ritkán fordul elő. A kilencvenes évek elején például valaki egy hódot dobott agyon féltéglával, 1994-ben pedig egy víziló pusztult el amiatt, mert valaki ökölnyi méretű gumilabdát dobott a szájába, amit az állat aztán lenyelt. Gyakoribbak azok az esetek, amikor az emberek a tiltás ellenére állatokat etetnek, esetleg szelfibotokkal nyúlnak be olyan helyekre, ahova nem lenne szabad, például medencébe. Vagy ami szintén gyakoribb, hogy a fényképezőgépük vakujával okoznak kellemetlenséget az állatnak. Néhány éve egy gorillakölyköt el is kellett zárni a sok vakuzás miatt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. Görög Teknős Állatkert. kerületi Rendőrkapitánysága nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen állatkínzás vétség elkövetésének gyanúja miatt. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint egy 20-25 év körüli nő szerdén Fővárosi Állat- és Növénykert kifutójában rádobott egy nagyméretű kockakövet egy görög teknősre.
Ezután az elkövető keresett egy követ, és agyonütötte vele az állatot. Mindez szerdán délután 17:37-kor történt a Madagaszkár-ház melletti kifutónál, ahol görög, mór és sarkantyús teknősöket mutatnak be egy füves kifutóban. A Fővárosi Állat- és Növénykert az ügyben ismeretlen elkövető ellent tett feljelentést a XIV. kerületi Rendőrkapitányságnál természetkárosítás bűntettének alapos gyanúja miatt. Görög teknős állatkert győr. A görög teknős (Testudo hermanni) Dél-Európában őshonos mediterrán szárazföldi teknősfaj. A Magyarországon hatályos jogszabályok szerint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajnak minősül, és szerepel a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezmény listáján is (ehhez az egyezményhez Magyarország még 1985-ben csatlakozott). Az ilyen állatfajok egyedeinek elpusztítása, illetve károsítása esetén a Büntető Törvénykönyv 242. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint természetkárosítás bűntette valósulhat meg, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Vásárolj Állatkerti belépőjegyet sorban állás és tranzakciós díj nélkül a mobiloddal. Részletek
Ingatlan értékesítés adózása gyakran merül fel kérdésként! Az ingatlanok értékesítéséből származó bevételszerzés mind magánszemélyek, mind pedig társaságok esetén gyakori tevékenység, amellyel kapcsolatban számos adójogszabályra kell tekintettel lennünk. Ezen felül fel kell ismernünk azokat a buktatókat, amiket sajnos sokan elkövetnek. Ebben a cikkben nem csupán az adójogi szabályozásra, de a tevékenység adózási buktatóira is szeretnénk felhívni a figyelmet. Ingatlan értékesítés adózása társaságok esetén Az általános forgalmi adó törvény 86. § (1) bekezdés j)-k) pontjai értelmében az ingatlan értékesítése mentes az adó alól. A j) pont alapján főszabályként mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése (továbbiakban régi ingatlan) függetlenül az ingatlant megvásárló személyétől, azaz társaság és magánszemély esetén is. Kivétel a fenti szabály alól annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) az értékesítése, amelynek első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatba vétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év (a kivételek a továbbiakban: beépítés alatt álló, illetve beépített új ingatlan).
Tekintettel kell lenni azonban az Áfa tv. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt rendelkezésre is, mely szerint a "beépített régi ingatlan" adóköteles értékesítése esetében adófizetésre kötelezettnek az ingatlant beszerző áfa alany minősül, azaz az ingatlant beszerző áfa alanynak kell az ügylet után az általános forgalmi adót a saját nevében megfizetnie, feltéve, hogy az Áfa tv. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt feltételek is fennállnak. Amennyiben a "beépített régi ingatlan" értékesítése tekintetében adókötelezettséget választó belföldi adóalany olyan ingatlan értékesítést teljesít, amely során a vevő az ingatlan átadását megelőzően az ingatlan ellenértékébe beszámítandó foglalót köteles fizetni és a vételár fennmaradó összegét az ingatlan átadásakor kell megfizetnie, akkor előfordulhat, hogy problémás annak megítélése, hogy a foglaló megfizetése kapcsán az Áfa tv. általános szabályai szerint az értékesítőt vagy a "fordított adózás" szabályai szerint a beszerzőt terheli az adófizetési kötelezettség.
Ebben az esetben a törvény 142. § alapján az értékesítése fordítottan adózik, ha olyan vevőnek értékesít, akinek a jogállása lehetővé teszi az adófizetést, azaz nem magánszemély, alanyi mentes, mezőgazdasági tevékenységet folytató különös jogállású adózó, vagy kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany. Ha az eladó alanyi mentes adózó, akkor a fordított adózást nem zárja ki a törvény, tehát ingatlanértékesítésre vonatkozó adókötelezettség választása esetén az egyébként alanyi mentes eladónak is e szerint kell eljárni az adófizetésre kötelezett vevő felé történő értékesítéskor. Ha az ingatlan beszerzése alanyi mentes adózóként történt és az eladó hárított át adót vevőjére, akkor a tárgyi eszközökre vonatkozó figyelési időszak alkalmazásával a hátralévő hónapokra eső beszerzési áfa-hányad vonható le. A figyelési időszak 240 hónap. Végül az építési telek értékesítése maradt hátra az ingatlanügyletek témájának taglalásából. Az építési telek ugyanúgy működik, mint a félkész vagy új ingatlan értékesítése, azaz alanyi mentes státusz ellenére adókötelesen kell értékesíteni a telket.
Előfordulhat, hogy pótlólagosan levonható adóval kell számolni, ha a beszerzés során hárítottak rá adót. A pótlólagosan levonható adó mértéke attól függ, hogy tárgyi eszközként vagy áruként volt a könyvekben nyilvántartva a telek. Ha anno élt adólevonási jogával, mert nem még nem alanyi mentes adózóként szerezte be a telket, akkor nem lehet pótlólagosan levonható adóval kalkulálni. A cikk szerzője, Molnár Péter független adótanácsadó. Kapcsolódó cikkek 2018. november 26. Az alanyi mentes adózás néhány fontos szabálya I. A téma időszerű, mert 2019-től a választhatóság értékhatára 4 millió forinttal, 12 millió forintra nő, ráadásul december 31-ig lehet kérni az adóhatóságtól az alanyi adómentes státuszt. Ezért végigvesszük a legfontosabb szabályokat.
A fordított adózás feltételei ezesetben nem állnak fenn, azaz a foglaló elszámolása kapcsán az általános, egyenes adózás szerinti szabályokat kell alkalmazni. Ebből adódóan foglaló esetében a fizetendő adót nem az Áfa tv. § (1) bekezdésének a)-c) pontja, hanem az 59. § (1) és (2) bekezdése szerint kell megállapítani, az adófizetésre kötelezett fél az ingatlant értékesítő adóalany lesz. Amennyiben az ingatlan a teljesítés időpontjában már "beépített régi ingatlannak" minősül, valamint amennyiben az ingatlan értékesítője élt az Áfa tv. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lehetőségével, a vételár fennmaradó részének a teljesítéskor, vagy azt követően történő megfizetése esetében az Áfa tv. § (1) bekezdésének e) pontja szerint fordított adózást kell alkalmazni, vagyis a teljes vételár és az előleg adóval csökkentett része összegének különbözete után az áfát az ingatlan beszerzőjének kell megfizetni (feltéve, hogy a beszerzőre teljesülnek az Áfa tv. § (3)-(4) bekezdésben foglaltak is) és a fizetendő adót az Áfa tv.