A Telexen megjelent lakhatási témájú cikkben szereplő téves vagy megtévesztő jogi tartalommal kapcsolatban az Utcajogász jogi tájékoztatót készített. "A bérlőm se rezsit, se bérleti díjat nem fizet, de a kormány segítségével használhatja a házamat" címmel 2022. február 9-én lakhatási jogi témájú cikk jelent meg a Telexen. A cikk egy nehéz helyzetbe került lakástulajdonos helyzetét mutatja be, aki a kormány által elrendelt járványügyi moratórium miatt nem tud hozzáférni a tulajdonában álló ingatlanhoz. Mivel a cikk több ponton is téves vagy megtévesztő módon utal a hatályos magyar jogszabályokra, az Utcajogász Egyesület megkereste a Telex szerkesztőségét. Annak ellenére, hogy a szerkesztőség részéről a szerző gyorsan visszajelzett megkeresésünkre, a cikk nem került pontosításra. Ezért az Utcajogász Egyesület úgy döntött, hogy az alábbi jogi tájékoztatást adja ki: 1) A jogcím nélküli lakáshasználó használati díjat köteles fizetni, amit a tulajdonos a lakás kiürítésétől függetlenül bármikor érvényesíthet hivatalos úton.
Nem ingyen lakik tehát a lakásban az, aki a moratórium idején a lakásban marad. A tartozás azonnal érvényesíthető. Végrehajtás esetén a tartozás összegét levonják a lakáshasználó jövedelméből. 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 20. § (1) A lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. (2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj emelhető. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt. 2) A lakcímkártyának semmilyen jelentősége nincs a lakás használata kapcsán. 1992. évi LXVI. törvény (Lakcímtörvény) 26. § (5) A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották.
Kerületi életünk egyik kínzó társadalmi problémája – a hajléktalankérdés mellett – a jogcímnélküli lakáshasználat. Az önkormányzat már tavaly hozzákezdett a helyzet felméréséhez. A begyűjtött adatok alapján a képviselő-testület a lakásrendelet módosításával szeretné rendesen fizető bérlőkké tenni az eddigi jogcímnélküli lakáshasználókat. Önkormányzati bérlakásainkban az elmúlt évek során szinte kezelhetetlen mértékűre duzzadt fel a jogcím nélküli lakáshasználat, ami mögött különböző élethelyzetek, jogi hátterek húzódnak meg. Vannak, akiknek lejárt vagy felmondásra került a bérleti vagy használati szerződése. Van, aki soha nem is rendelkezett ilyen szerződéses jogcímmel, vagy pedig a bérlő halálát követően vált visszamaradott lakáshasználóként jogcím nélkülivé. Képviselő-testületünk már tavaly nyáron megbízta a Kisfalu Kft-t, hogy mérje fel a jelen állapotokat, és tegyen javaslatot a rendezésre is. Időközben kiderült, hogy kerületünkben csaknem 700 jogcím nélküli lakáshasználattal kell számolnunk.
Emiatt Egry Attila alpolgármester és Szili Balázs képviselő előterjesztése alapján a képviselő-testület tervbe vette a lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 2010-es önkormányzati rendelet olyan módon történő módosítását, mely az egyébként rendesen fizető és ellenőrizetten rendezett körülmények között élő bentlakók számára lehetővé tenné a jogcímnélküli státusuk felszámolását, azaz bérleti szerződés megkötését. Sőt, ha a kérelmezőnek van is tartozása, de nyilatkozik fizetési készségéről, akkor bekerülhet a kedvezményezettek körébe. A tervezett rendeletben más hasonló könnyítésekre kerülhet még sor (peres eljárás megszüntetése, szüneteltetése, módosított részletfizetési lehetőség), és kezeli a jogcím nélkülivé válás egyéb minősített eseteit is. Akik viszont nem hajlandók semmilyen együttműködésre, vagy más okokból érdemtelenek a méltányos bánásmódra, azok ellen elkerülhetetlenül megindul a peres eljárás, mind a lakások kiürítése, mind a hátralékok megfizettetése érdekében.
Az Utcajogász jogsegély-szolgálatának is volt már tapasztalata olyan kisajátítási üggyel, ahol a kisajátítást kérő önkormányzat által felajánlott összeg csak arra volt elegendő, hogy a lakók kölcsönt vegyenek fel az állam által felvett lakásuk pótlására. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy sok fog múlni azokon a bíróságokon, akik a jogszabályt alkalmazzák. A közigazgatási bíróságtól fog ugyanis függeni, hogy mennyire szigorúan kérik számon a kisajátítást kérőn az eljárás elhúzódásának "valószínűsítését. " Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a lakó időben pert indít a kormányhivatal kisajátító döntésével szemben.
A bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnésekor vissza kell adni, ha a bérlő megfelelő állapotban, a fizetési kötelezettségeit rendezve adja vissza az ingatlant. Le lehet-e lakni? Bár a kauciót általában egy-három havi bérleti díj összegében határozzák meg, az mégsem bérleti díj. Jó ezt tudni, amikor azt mondja a bérlőnk, hogy - a felmondás után - az utolsó hónapokat "lelakja". De mi van, ha éppen akkor marad el a közüzemi számlákkal, vagy töri el a gardróbszekrény tükrét? Tehát nem jó ötlet, hogy a bérlő "lelakja" a kauciót, mert megeshet, hogy később emiatt futhatunk a pénzünk után. Jobb az utolsó napon elszámolni a kaucióval, amikor visszakapjuk a kulcsokat. Természetesen, ha megvan a kölcsönös bizalom a felek között, akár így is dönthetnek. Észszerű összeget kérjünk Érdemes mindezt rögzíteni a szerződésben, és egyben pontosan meghatározni a kaució összegét. Bérbeadóként a kaució összegét észszerűen határozzuk meg, ne essünk túlzásokba. A Polgári Törvénykönyv szerint, ha a kaució összege meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, akkor a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti.
A Kar téves tájékoztatásáról az Utcajogász is beszámolt honlapján. 7) Az Emberi Jogok Európai Bírósága már vizsgált egy kérelmet a hosszan tartó kilakoltatási moratórium kapcsán, amit a kérelmező a tulajdon sérelmére hivatkozva nyújtott be Magyarország ellen. Németh Béla Magyarország elleni ügyében a bíróság nem állapította meg a tulajdon védelmének sérelmét. Az Utcajogász Egyesület önkéntesei 2010 óta ingyenesen nyújtanak jogi segítséget lakhatási, szociális jogi és szabálysértési ügyekben rászorulóknak. Ez idő alatt az egyesület számos olyan, jogszabályokkal kapcsolatos tévhittel találkozott, amely erősíti a lakáspiacon uralkodó előítéleteket, a lakók és a lakástulajdonosok közötti bizalmatlanságot. Erre tekintettel az egyesület kiemelten fontosnak tartja, hogy a magyar sajtó hitelesen számoljon be a hatályos magyar jogszabályi környezetről. Frissítés: Jogi tájékoztatónk megjelenése után a Telex részben pontosította cikkét.
2019. 13:10 Itt van a középszintű magyarérettségi gyakorlati szövegalkotás feladatrészének megoldása Aki nem az érvelést, hanem a gyakorlati szövegalkotási feladatot választotta a középszintű magyarérettségin, annak a megadott műfajban, témában kellett szöveget írnia 120-200 szó terjedelemben. Itt az idei feladat megoldása. 2019. 13:05 Magyarérettségi: hogyan kellett megoldani az érveléses feladatot? Itt találjátok a középszintű magyarérettségi érvelési feladatának szaktanár által készített megoldási javaslatát. 2019. 13:00 Itt van a 2019-es magyarérettségi szövegértési feladatsorának megoldása Itt találjátok a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldását. 2019. 12:45 Érettségizők, figyelem! Érettségi matek feladatok 2019. Hamarosan jövünk a magyarérettségi megoldásaival Hamarosan közzétesszük a magyarérettségi nem hivatalos, szaktanár által javított megoldókulcsát. 2019. 12:30 "A szövegértés nem volt egyszerű, az érvelés ajándék téma volt" Milyen volt a középszintű magyarérettségi?
Az Eduline-olvasók szerint volt már ennél nehezebb feladatsor. A következőkben elolvashatjátok a diákok véleményét. 2019. 12:10 Indul a szavazás: elég időtök volt a szövegértésre a mai magyarérettségin? Érettségi feladatok 2019 május. Nektek elegendő volt az idő a középszintű magyarérettségin a szövegértési feladatok megoldására? Mit gondoltok a mai feladatsorról? 2019. 10:42 Nagyon jó műelemző feladatokat kaptak a diákok a középszintű érettségin a szaktanár szerint Jól értelmezhető és elemezhető novellát kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi második részében, ahogy a József Attila- és a Radnóti-vers is jó választás volt, az érettségizőknek mindig könnyebbséget jelent, ha ismert szerző művét kell elemezniük – mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár. 2019. 10:32 Ez a lehető legjobb hír az érettségizőknek: novellaelemzés is van a középszintű vizsga második részében Megkönnyebbülhettek azok az érettségizők, akik novellaelemzésre készültek - egy Mándy Iván-novellát is kaptak a diákok a középszintű érettségi második részében.