Az árpa, mely a szemhéjon jelenik meg, tulajdonképpen egy apró, ám annál nagyobb kellemetlenségeket okozó, gyulladásos tályog. Ezt a szemünket érintő problémát általában bakteriális fertőzés okozza, és sajnos egy időben, egy helyen több is kialakulhat. Létezik külső és belső árpa is, attól függően, hogy pontosan hol helyezkedik el – szemhéjunknak a szemgolyó felöli vagy a külső részén. Árpa A Szemben. Árpa a szemhéjon tünetei A kis pattanásszerű képződmény eléggé egyértelmű jele annak, hogy árpa alakult ki a szemhéjon. Azonban még biztosabb a diagnózis, ha emellé váladékozás, feszülés, duzzanat, pirosodás, érzékenység, illetve fájdalom is társulnak. Később sárgás gennycsap jelenik meg a felszínén, ekkor már nem feszül annyira. Fertőző ez a betegség? Amennyiben esetleg valamilyen vírus okozza a fertősét, akkor egy szempillaspirál alkalmazásával az átvihető a másik szemre, de leggyakrabban nem ez áll a háttérben. Szükségtelen távolságot tartani attól, akinek árpa van a szemhéján, hiszen cseppfertőzéssel nem terjed ez a szemprobléma.
Okozhatják a vesebetegségek, vitaminhiányos, a szervezet általános leromlásával járó állapotok, endokrin zavarok, rovarcsípések, helyi gyulladások, allergiás reakciók. A szemet érő ütések a szemhéj dús vérellátása miatt azonnal szemhéjduzzanattal járó bevérzést okoznak. Bevérzés után a szemhéj bőre lilásan elszíneződik, a felszívódás során a szín halványul, kékessárgás árnyalatot vesz fel, majd nyomtalanul eltűnik. A szemhéjduzzanat már korábban megszűnhet. Szemhéjvérzés oka lehet a traumán kívül a vérzékenységet okozó vérképzőrendszeri betegségek kialakulása, a C- és K-vitamin-hiányos állapotok, a véralvadásgátlók túladagolása. Koponyaalapi törések jellemző tünete az ún. pápaszem alakú bevérzés. Arpa szemen. Gyulladásos elváltozások során megkülönböztetjük a nem fertőzéses és a fertőzésen alapuló szemhéjgyulladásokat. A nem fertőzéses eredetű szemhéjgyulladások közül az allergiás reakciók a leggyakoribbak. Ennek tünetei közé tartoznak az alábbiak: égető, viszkető érzés fellépése, amely a szemhéjak területére lokalizálódik, a szemhéj bőre megduzzad, feszessé válik, pikkelyesen hámlani kezd.
Kialakulásában időskori kötőszövetes ellazulás, a körkörös szemhéjizom gyengülése, a szemhéj beidegzését ellátó idegek bénulása, hegesedés állhatnak. Megoldása műtéti, a szemhéji képletek megrövidítésével a szemhéj feszülése újra normálissá válik, ami biztosítja a rendes szemhéjállást. Szemhéjcsüngés (ptosis) A felső szemhéj állandó csüngése okozza a beteg panaszát, amelynek oka a szemhéjemelő izom alulműködése. Lehet veleszületett panasz, oka a szemhéjemelő izom hiányos fejlődése. Árpa a szemen kezelése házilag. A szerzett ptosisok oka lehet: agyidegbénulás, sérülés, gyulladás, szemüregi kórképek, mérgezések, általános fertőző betegségek. Megoldása műtéti, általában a szemhéjemelő izom megrövidítését végzik, mellyel a normálhoz hasonló emelő hatás alakul ki. A veleszületett ptosis megoldása sürgős, mert ha a csecsemő nem tudja nyitni a szemét, tompalátás alakulhat ki. A szemhéj daganatai Jóindulatú és gyakori daganat az ún. xanthelasma, a szemhéj bőrének éles határú, laposan kiemelkedő sárgás elszíneződése, amelyet a zsírok helyi felszaporodása és a szemhéj bőrében történő lerakódása okoz.
A forradalom mellé állt a település három nemzetiségű lakossága. A mai Bács-Kiskun megye területén ugyan többször is keresztül masíroztak a hadak, de nem történtek olyan horderejű események, melyek megváltoztathatták volna a szabadságharc menetét. Légrády Andor soltvadkerti helytörténészt, könyvtárost kérdeztük, hogy a német, szlovák és magyar vegyes nemzetiségű települést hogyan érte 1848 márciusának idusa. Soltvadkerten közel 4200 lélek élt a forradalom idején, ahol a családok nagy része nem volt jobbágy, hanem szabad gazdálkodóként bérelt földön dolgozott. Bács-Kiskun megyéről | Pannónia kincsei. A XVIII. században betelepülő dél-német családok közel sem éltek olyan kötöttségben, mint a klasszikus jobbágysorban tengődő társaik. A pesti események lelkesítően hatottak a vadkerti társadalomra is, annyit tudunk, hogy mintegy 63 polgár vett részt a fegyveres eseményekben, mondja a helytörténész. Az úgynevezett Haynau iratokból kiderül, hogy név szerint kik is voltak a forradalom vadkerti katonái. Ezen a területen nem voltak nemzetiségi konfliktusok, mert az itt élő többnyire már kétnyelvű lakosok magyar érzelműek lehettek, véli Légrády Andor.
Sajnos, a megyeszékhely gócpont lett. Ezért kérem a lakosságot, hogy az írott és íratlan járványügyi szabályokat egyaránt tartsa be. Az óvintézkedéseket fokoznunk kell. Kértem az Intézmény és Piacfenntartó Szervezet vezetőjét, hogy 2020. A polgármester szerint koronavírusos gócpont lett Kecskemét - Blikk. október 30-tól, azaz péntektől a szabadtéri piacokon (Budai utcai szabadtéri piac, Széchenyivárosi szabadtéri piac, nagybani piac, használtcikk piac) is legyen elvárás az orrot és szájat is eltakaró maszk viselése. Kértem továbbá, hogy az óvintézkedés hatékony betartatása érdekében a Budai utca szabadtéri piacot vegyék körbe kordonnal, ahol a piacfelügyelők és a városrendészek a belépési pontokon is ellenőrzik majd a maszk használatát. Tekintettel a közelgő Halottak Napjára, arra kérem a lakosságot, hogy e hét végén (október 30., 31., és november 1. ), a várhatóan rendkívül zsúfolt temetők látogatása során viseljenek maszkot. A köztemetőket üzemeltető Városüzemeltetési Kft. vezetőjét arra kértem, hogy erre az óvintézkedésre rendszeresen és minden fórumon hívja fel a temetőket látogatók figyelmét" – olvasható a posztban.
Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb területű megyéje, az ország területének 1/12-e. A Duna–Tisza közén helyezkedik el. Északon Pest megye, keleten Jász-Nagykun-Szolnok megye és Csongrád megye, délen Szerbia és Horvátország, nyugaton Baranya megye, Tolna megye és Fejér megye határolja. Székhelye Kecskemét. Bács-Kiskun lakosságának 2/3-a a megye húsz városában él. A legnépesebb település a megyeszékhely, Kecskemét, ahol a megye lakosságának egyötöde él, s egyben a legsűrűbben lakott település is (343 fő/km²), a legritkábban lakott pedig Újsolt (5 fő/km²). Bár Bács-Kiskun az ország ötödik legnépesebb megyéje, nagy mérete miatt a népsűrűség csaknem fele az országos átlagnak. Jellemzőek az óriásfalvak. Bács kiskun megyeszekhely. Jelentős a tanyasi lakosság száma, 1990-ben a népesség 13%-a külterületen élt. A megyében a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolodó ágazatok még mindig nagyobb jelentőséggel bírnak. Kecskemétet már a 19. század végén is a magyar gyümölcstermesztés központjaként tartották számon. A homoki borok sikere nyomán 1884-ben felavatták a miklóstelepi szőlészeti mintagazdaságot.
A megye nagyon jó állatokból is: a fő haszonállatokból Hajdú-Bihar után itt tartják a legtöbbet. A megye az ország ipari és építőipari bruttó hozzáadott értékéhez kb. 5 százalékot tesz hozzá, ennek kb. kétharmada járműgyártásból, 18 százaléka az élelmiszeriparból származott. A megye ipara, főként a külföldi értékesítésre termelő járműgyártás miatt jelentősen exportorientált: 2017-ben az értékesítés bevételeinek 81 százaléka külföldi piacokról származott. A foglalkoztatottak száma 2012 és 2018 között folyamatosan emelkedett, a munkanélküliek száma pedig csökkent, a 15-74 évesek között a foglalkoztatottak aránya 59, 7 százalék, a munkanélküliség 2, 7 százalék. A teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó átlagkeresete 306 ezer forint, az országosnál 15 százalékkal alacsonyabb. Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.