Játékosunk írta: "A Végzetúr játék olyan, mint az ogre. Rétegekből áll. Bárhány réteget fejtesz is le róla, újabb és újabb mélységei nyílnak meg. Míg a legtöbb karakterfejlesztő játékban egy vagy több egyenes út vezet a sikerhez, itt a fejlődés egy fa koronájához hasonlít, ahol a gyökér a közös indulópont, a levelek között pedig mindenki megtalálhatja a saját személyre szabott kihívását. A Végzetúr másik fő erőssége, hogy rendkívül tág teret kínál a játékostársaiddal való interakciókra, legyen az együttműködés vagy épp rivalizálás. Duna magyarországi szakasza. " Morze - V3 még több ajánlás
Aztán pár hónap múlva jött a hidegzuhany. 2019 májusban az Óbudai-szigetet kivették az eredeti listából. A döntést nem indokolták, csak a Magyar Közlönyből értesülhettünk a határozatról: "A Római Birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza" világörökségi jegyzékbe jelöléséről szóló 2016-os kormányhatározatot fenntartja, ugyanakkor annak a budapesti Óbudai-sziget nem képezi részét. Duna-Ág / túraútvonalak. " Márpedig Óbudai-sziget az UNESCO védettségre javasolt helyszínek közül a legfontosabb, mert ott volt Alsó-Pannónia provincia helytartójának palotája. A 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. A 1, 5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palota egyes vélekedések szerint a II. század elején, Hadrianus császár uralkodása idején épült. Ilyen előzmények után egyáltalán nem volt meglepő, hogy az UNESCO 2019-es ülésén a limes nem került a védettséget élvező helyszínek közé. Gondolom a magyar kormány huza-vonája miatt nem akarták a másik három országot is hátrányos helyzetbe hozni, ezért döntöttek a rövidített szakaszról.
A honlap összesítése szerint kedvezőtlenül alakultak a számok a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben. Kolozs megyében a feltételezett lakosság 26 százalékát, Marosban és Szatmárban 20, Biharban 15, Hargitában 14, Szilágyban 13, Kovászna megyében pedig 12 százalékát nem sikerült még megkérdezni. A nyilvántartásba nem vett lakosság sorában pedig megyénként akár több tízezer magyar nemzetiségű is lehet. Amint a kampány során korábban többször elmondták: azoknak az adatait, akik létezésének nyoma van a különböző állami és szolgáltatói adatbázisokban, de akiket nem sikerült megszámolni, ezekből az adathalmazokból fogják beemelni a népszámlálás adatai közé. Az így pótolt adatok azonban már nem térnek ki az illető személy nemzeti és vallási identitására, anyanyelvére. Márpedig Romániában azokat a kisebbségeket illetik meg nyelvi jogok egy-egy településen, amelyek helyi aránya meghaladja a húsz százalékot. A népszámlálási hiányosságok akár azt is eredményezhetik, hogy egy-egy településen a küszöbérték alá süllyed a magyarság aránya.
A Baranya megyei Mohács utcáit évről-évre elözönlik az ijesztő maskarába öltözött busók, hogy 6 napon keresztül tartó rituáléval elűzzék a telet. A több, mint 900 éves város neve hallatán ma már nem csak a csúfosan végződött 1526-os török elleni csata eseményei jutnak eszünkbe. Különösen így van ez 2009 óta, amikor is a télűző mulatságot az UNESCO felvette "Az emberiség szellemi kulturális örökségének" reprezentatív listájára. Mohácsi busójárás A Hungarikumként is elismert farsangi, tavaszváró hagyomány népszerűsége töretlen. 2018 mohácsi busójárás 2020. Ennek köszönhetően egyre többen foglalkoznak a városban maszkok faragásával és farsangi szezonon túl érkezők is megismerkedhetnek a tavaszköszöntő esemény történetével. Az egész évben nyitva tartó Busóudvarban átélhető, megismerhető a rituálé. A múzeumi rész mellett maszkfaragó iparművész műhelyébe és betekinthetünk. Honnan ered a Mohácsi busójárás? A Mohácsi busójárás a város eredeti lakóinak, a sokácoknak (római katolikus vallású délszlávok) a népszokása. Nevét az ijesztő álarcokat viselő férfiakról, a busókról kapta.
Mohács híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
00 "Busókép" és "Sokaclánykép" a Városháza lépcsőjén, 16. 30: Zora Néptáncegyüttes műsora a Széchenyi téri színpadon 17. 00 Menyhárt Éva sokac népdalokat énekel 17. 30 Élő tamburazene a város tamburásainak közreműködésével 17. 30 Máglyagyújtás a Széchenyi téren – koporsóégetés a Buso Club közreműködésével Kiállítások, egyéb programok, látnivalók Kossuth Filmszínház (Deák tér 1. ) A mohácsi busóálarc-faragók, busójárási kellék-készítők pályázati kiállítása és Kedves János festőművész "Emlékeim a Busójárásról" c. 2018 mohacsi busójárás . festménykiállítása (február 9. - március 4. )– nyitva tartás: csütörtök-szombat 10. 00, febr 10-11-én 09. 00 óráig (belépődíjas! ) Busóudvar (Eötvös u. ) A városközpontban létrehozott Busóudvar komplexum célja, hogy az érdeklődők az év minden napján megismerhessék a több évszázados farsangi népszokást, ízelítőt kapjanak annak páratlan hangulatából. Látogatóink a Busóudvar látványműhelyeiben betekintést nyernek a rendezvényhez kapcsolódó helyi kézművesek tevékenységébe is. Kanizsai Dorottya Múzeum (Kisfaludy u.
A busójárásnak Bulgáriában is évszázados hagyományai vannak. Hasonló karneváli maszkok léteznek még Svájcban, Olaszországban és Szardínián. A két utóbbi helyen a felvonulók fekete fából készült maszkokat viselnek bundával és mamutones-nek hívják őket. Szintén hasonló ünnepség van Spanyolországban is, ahol zarramacos-nak hívják a busókat. Aki pedig lecsúszott az éves busójárásról, ellátogathat a Busóudvarba, ahol az év bármely napján ízelítőt kaphat a busójárás hangulatából. Látványosra sikerült a mohácsi busójárás zárása - galéria - Infostart.hu. busójárás - felvonulás Fotó: Veszelovszki Zsolt, funiQ
(péntek) 13. 00 Területi Német Népdal-éneklési Verseny a Mohácsi Német Önkormányzat és a Park Utcai Általános Iskola rendezésében a Német Nemzetiségi Házban ( Kossuth L. u. 51. ) 14. 00 Néptánccsoportok, busócsoportok és zenekarok bemutatkozása a Széchenyi téri szabadtéri színpadon 15. 00 Néptánccsoportok, busócsoportok és zenekarok bemutatkozása a Deák téri szabadtéri színpadon 15. 30 "Busók és sokac lányok" című rajzpályázat megnyitója és eredményhirdetése, a Busóudvarban (Eötvös u. ) 16. 00 Répássy Zsolt fotóművész kiállítás megnyitója Busóudvarban (Eötvös u. ) 17. 00"Maszkok, busókellékek és egyéb népművészeti tárgyak" busómaszk faragók és más népművészeti tárgyalkotók munkáiból, valamint "Emlékeim a Busójárásról" Kedves János festményei kiállítás megnyitó a Kossuth Filmszínházban ( Deák tér 1. ) Közreműködik: a Sokadija zenekar és a dudások 17. 00 Folk-rock koncert a Deák téri színpadon 18. 9 érdekesség a világhírű mohácsi busójárásról – Morzsafarm.hu. 00: Versendi Kovács József a Népművészet Mestere és barátainak koncertje a Kossuth Filmszínházban- (Deák tér 1. )