Berzsenyi Dániel 1807 Forr a világ bús tengere, ó magyar! Ádáz Erynnis lelke uralkodik, S a föld lakóit vérbe mártott Tőre dühös viadalra készti. Egy nap lerontá Prusszia trónusát, A balti partot s Ádria öbleit Vér festi, s a Cordillerákat S Haemusokat zivatar borítja. Fegyvert kiáltnak Baktra vidékei, A Dardanellák bércei dörgenek, A népek érckorláti dőlnek, S a zabolák s kötelek szakadnak. Te Títusoddal hajdani őseid Várába gyűltél, hogy lebegő hajónk A bölcs tanács s kormány figyelmén Állni-tudó legyen a habok közt. Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet! Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély, Nem félek. A kürt harsogását, A nyihogó paripák szökését Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. Ez tette Rómát föld urává, Ez Marathont s Budavárt hiressé. [1807] Írd meg a véleményed Berzsenyi Dániel A MAGYAROKHOZ című verséről!
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24. ) magyar költő. Tanulmányaiból [ szerkesztés] A magyar nyelv eredetiségéről (1825) [ szerkesztés] Régóta gyanús lévén előttem az a régi előítélet, mely szerint többnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, amelyek az idegenekhez hasonlítanak, kölcsönzetek és idegenek, arra határoztam magamat, hogy némely szavaink származatját minden figyelemmel megtekintsem, s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam. Vizsgálataimnak első tárgyai valának azon fizikai dolgoknak nevei, melyek természet szerint az embernek és beszédnek legelső, legszükségesebb objektumai voltanak, mint: föld, víz, tűz, nap stb, melyeknek hihetőképpen legelsőbben adának nevezeteket az első emberek. Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sőt örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar általlátám azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja; mert nyilván tapasztalám azt, hogy a legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti, de még az egészen idegeneknek vélt európai nyelvekben is általában magyar gyökerekbül lehet származtatni,... (Berzsenyi Dániel Prózai Művei.
Nem ád vissza nékem már semmi titeket! Evezzem bár körül a mély tengereket, Mint Magellán gályái. Oh, gyakran a szívnek édes ösztöneit S tárgyaihoz vonzó rózsaköteleit Egy tündér kép elvágja! A szilaj vágyások gigászi harcait, E bujdosó csillag ezer orkánjait Bévont szemünk nem látja. Hív szívünk csendesebb intésit nem halljuk, Az előttünk nyíló rózsát letapodjuk, Messzebb járnak szemeink; Bámulva kergetjük álmunk tarka képét, Örökre elvesztjük gyakran éltünk szépét, S későn hullnak könnyeink. Levéltöredék barátnémhoz Ne kérdezd, barátném! mint töltöm időmet, S távolléted alatt kedvem miben lelem! Tudod, elvesztettem édes enyelgőmet, Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem. Lefestem szüretem estvéli óráit, Ha már cselédimet nyugodni eresztem, És csak alig hallom a vígság lármáit, Agg diófám alatt tüzemet gerjesztem. Leplembe burkolva könyökemre dűlök, Kanócom pislogó lángjait szemlélem, A képzelet égi álmába merűlök, S egy szebb lelki világ szent óráit élem. Az őszibogárnak búsongó hangjai Felköltik lelkemnek minden érzéseit, S az emlékezetnek repdező szárnyai Visszahozzák éltem eltűnt örömeit.
Így még a Habsburg-ellenes nemesek is összefogtak a bécsi udvarral. Berzsenyi buzdítani akarja honfitársait, de fölé nő az alkalmi versnek, s olyan erkölcsi ítéletet fogalmaz meg, amely minden korra érvényes. A vers messze túlmutat a koron, a pillanatnyi időszerűségen. A magyarokhoz II. Forr a világ bús tengere, ó magyar! Ádáz Erynnis lelke uralkodik, S a föld lakóit vérbe mártott Tőre dühös viadalra készti. Egy nap lerontá Prusszia trónusát, A balti partot s Ádria öbleit Vér festi, s a Cordillerákat S Haemusokat zivatar borítja. Fegyvert kiáltnak Baktra vidékei, A Dardanellák bércei dörgenek, A népek érckorláti dőlnek, S a zabolák s kötelek szakadnak. Te Títusoddal hajdani őseid Várába gyűltél, hogy lebegő hajónk A bölcs tanács s kormány figyelmén Állni-tudó legyen a habok közt. Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet! Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély, Nem félek. A kürt harsogását, A nyihogó paripák szökését Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. Ez tette Rómát föld urává, Ez Marathont s Budavárt hiressé.
"Mátyás korának egyik legintelligensebb, legműveltebb uralkodója volt, számos kortársa dicsőítette tudását, érdeklődését a tudomány és a művészetek iránt…" Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a magyar királyság felkerült a világ műveltségi térképére. Étkezési kultúra Mátyás király korában. Tudomány Mátyás király udvarában címmel nyílt kiállítás Budapesten Csillagok, csillagképek – Tudomány Mátyás király udvarában címmel Hunyadi Mátyás trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központ szervezésében Budapesten. Mátyás korának egyik legintelligensebb, legműveltebb uralkodója volt, számos kortársa dicsőítette tudását, érdeklődését a tudomány és a művészetek iránt, mégis okoz némi meglepetést – még annak is, aki ismeri ezt a korszakot -, hogy ilyen mélységű volt kapcsolata a tudománnyal és a tudással – mondta Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében. Német, itáliai csillagászok, orvosok, teológusok, történetírók és művészek adták egymásnak a kilincset Mátyás udvarában.
Megtudhattuk, hogy a reneszánsz jelző lényegében a részletekre jellemző: a vörös és fehér márvány díszítésekre (ajtó- és ablakkeret, a ráépített emeletek loggiáira, a Mátyás kálváriáját kiegészítő alsó részre), a visegrádi pa-lotában a fali- és a csorgókút, a kert. Apród voltam Mátyás udvarában – Wikipédia. Az érdekes és magas színvonalú előadást Rónai Zoltán, a Csiky Gergely Főgimnázium tanulójának fellépése nyitotta meg, aki Vajda János Mátyás tréfája című versét tolmácsolta. Felkészítő tanára Nyári Melinda. Az est házigazdája Murvai Miklós, az Egyesület elnöke volt, ő készítette a felvezető és a befejező videóklipet is. Ujj János
Ezen kiemelt egység keretében egy ritka művészeti példa bemutatását tervezzük: Hans Memlingnek a Thyssen-Bornemisza gyűjteményben őrzött váza-csendéletét. A képen ábrázolt vázával részletekig egyező, ép példány került elő a kőszegi vár ásatásán. A kiállításon a Memling-kép nagyméretű fotón jelenik meg, a kőszegi leletek és pesarói rokon darabok társaságában (4. 1-4. 11) Kiegészítő kiállítás - Puttók játékai - A Medici-kárpitok A kiállítás középpontjában a Medici-kárpitok néven ismert négy alkotás áll, amelyek a Gyermekek játéka sorozathoz tartoznak. Az eredetileg húsz darabosra tervezett sorozat minden egyes kárpitján dús szalaggal átkötött gyümölcsfüzér előtt szárnyas kis puttók játszanak. A sorozat tervét a Medici családból származó X. Mátyás király reneszánsz udvara. Leó pápa rendelte meg. A terveket Raffaello vázlatai alapján valószínűleg két tanítványa készítette el. A kárpitok szövését Pieter van Aelst brüsszeli műhelyére bízta a pápa. Az eredeti darabok elvesztek, így az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött darabok (egyetlen New York-ban őrzött kárpit mellett) a sorozat egyedüli fennmaradt emlékei.
17 perc olvasás Amikor a "királyi udvar" szavakat olvassuk vagy halljuk, valljuk be, többségünk előtt a trónon ülő király és díszes környezetének képe sejlik fel. Alighanem így van ezzel számos, az európai kultúrában nevelkedett ember, akár jártas a múlt eseményeiben, akár nem. S még csak nem is téved: a királyi udvar egyik fontos, bár nem egyetlen feladatával szembesül: a reprezentációval. A valóságban azonban az "udvar" fogalom egy lényegesen tágabb hatalmi-igazgatási kört takart. Amikor a történettudomány – a 19. század folyamán – intézményes kereteket öltött, Európa-szerte léteztek még királyi udvarok, ahogyan még napjainkban is akadnak. Mátyás király udvari mestertenyészet. Ezek persze nyomokban is alig hasonlítottak a 15. század udvaraihoz, de a történészek kíváncsiságát felkeltették. Mivel a saját korukban ezek az udvarok (legalábbis zömük) már nem az országok kormányzatának legfőbb szereplői voltak, a kutatók óhatatlanul a reprezentációs tényezőt tekintették elsőrendűnek, mivel ezt látták "a saját szemükkel". Idővel azonban a kutatás a források feltárásának előrehaladtával és új módszerek feltűnésével egyre összetettebben kezdte látni az udvart.
Középen a király alakja díszes ruhában, fején babérkoszorúval, kisebb emelvényen áll. Huncut dolog ez, hiszen Mátyás köztudottan nem túl előnyös külsejű, elég alacsony ember volt. Válla felett kis puttó tűnik fel, jobbra, a másik oldalon a már látott magyaros díszítés, a felső sarokban pedig egy templom képe sejlik – idézve, hogy Mátyás korának legnagyobb templomépítője volt. Jobb kezénél egy hölgy ül, aki valószínűleg Edelpeck Borbála, akit Bécsben ismert meg, onnan vitte Budára és akitől 1473-ban Corvin János, házasságon kívüli fia született (ez a kapcsolat második házasságáig tartott). Vonzza a szemet, az udvari bolond figurája, aki igazán jellegzetes tagja a reneszánsz királyi udvarnak. Öltözéke, arckifejezése, mozdulata egyértelműen leírja szerepét. Ölében egy kis borzas kutya kíváncsiskodik. Források: [1] Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez (Mérnökök Nyomdája Bpest, 1930) p. 78. NyugatiJelen.com - Mátyás reneszánsz udvara. [2] Pongrácz Erzsébet: Mozikalauz; Corvin Budapest Filmpalota (1922), (Városháza, 1998.