Ezt a hang-szín kódot felhasználva, az íves fal ablakaira a Kyrie eleison könyörgésünk gregorián dallamát írtam fel. Nem tervezett meglepetés: a színes üvegablakok akkor is világítanak, ha nem süt a nap odakint. (... ) A XX. század modern templomépítészetében divat volt torony nélküli templomot építeni. Úgy gondolom, a templomnak jelnek kell lenni a XXI. század eleji Magyarországon, a szinte missziós területté váló Európában. Bízom benne, hogy a gödöllői Szentháromság templom hétszintes tornya nem a hivalkodás, hanem a jelenlét szimbóluma. " Nagy Tamás (forrás: építészfórum) Az anyagot gyűjtötte: Ruzsai Dorottya © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József alaprajz homlokzat modell Publikációk: internetes: Nagy Tamás: Tervezői gondolatok a Gödöllői Szentháromság Templomról - in: Építészfórum, 2007. szeptember 17. Gödöllői Katolikus Plébánia, Szecsődi Péter plébános Gödöllői Szentháromság templom - in: Élőépítészet Magyar Építész Kamara, beszélgetés Nagy Tamássa l, 2011. november 21.
C sömöri Szentháromság templom I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Szántóné Hermányos Mária, Tóth Mihály Levelezési cím: 2141 Csömör, Rákóczi u. 18. Telefonszám: 30 970 3607 E-mail cím:, II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése: Cs ömöri Szentháromság templom 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: □ agrár- és élelmiszergazdaság □ ipari és műszaki megoldások □ természeti környezet □ egészség és életmód X kulturális örökség □ turizmus X épített környezet □ sport 3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: 2141 Csömör, Szabadság út, Erzsébet u. sarok 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik: X települési □ tájegységi X megyei □ külhoni magyarság 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása: A Nyitra vármegyei (Ürmény) születésű Grassalkovich I. Antal 1731-től volt Csömör földesura.
Intelmei olyan időszerűek, hogy megfelelnének az Európai Unió nem létező alkotmányának is. Öregen, megtörten ajánlotta fel koronáját az Egek Királynőjének, akit az ősi magyar hitvilág Boldogasszonyként ismert. A magyarságot keresztény hitre térítő király közismert szigorúsága kegyelemmel párosult. Meg tudott bocsátani még a gyilkosnak is, de nem kegyelmezett azok felbujtóinak, megbízóinak. Meggyőződésből ajánlotta fel országát a Magyarok Nagyasszonyának, akit népünk sokféleképpen nevez. Szólít Szűz Máriának, Kis-, Nagy-, Sarlós-, Gyümölcsoltó-, Gyertyaszentelő-, Istenszülő Boldogasszonynak, Baba Máriának, Napba öltözött Asszonynak, Szentlélek Mátkájának, Jézus anyjának. Az Árpád-házi szentek és boldogok a gödöllői Szentháromság templom falai között a hit szabadító erejét hirdetik. A szentek sorozatát az államalapítás Millenniuma, Szent Imre 1000, Szent Erzsébet 800 éves születési évfordulója ihlette. Szekeres Erzsébet azonban erkölcsi kötelességének érezte, hogy az Árpád-ház kipusztult életfájáról Európa közös keresztény őseit, a magyar szenteket és boldogokat bemutassa, úgy is, mint a magyar szakralitás és história életjeleit. "
Mintegy 600 fős gyakorló katolikus közösség háza a templom, mely méreténél fogva, s csodálatos akusztikája miatt számos rangos egyházi és zenei eseménynek is rendszeresen otthont ad. Csömör egyik legnagyobb ékessége, nyitva áll mindenki előtt. A Csömöri Szentháromság templomot javasoljuk a megyei értéktárba való felvételre. 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája www Kulturális Örökségvédelmi Hivatal PDF
8/16 9/16 10/16 11/16 12/16 A templom – talán sokaknak szokatlan, visszafogott színvilága ezt a kiemelést hívatott erősíteni, a napszaktól függően fényárban úszó vagy félhomályban derengő templomtérben mindig a figyelem középpontjában marad az eucharisztia színtere. A templom melletti kápolna szándékosan egyszerűbb, áttetsző ablakaival a befelé fordulást szerettem volna segíteni, remélhetőleg a csendes imádság helye lesz. 13/16 14/16 15/16 16/16 E rövid gondolatsor végén egy mondat a toronyról. A 20. század modern templomépítészetében divat volt torony nélküli templomot építeni. Úgy gondolom, a templomnak jelnek kell lenni a 21. század eleji Magyarországon, a szinte missziós területté váló Európában. Bízom benne, hogy a gödöllői Szentháromság Templom hétszintes tornya nem a hivalkodás, hanem a jelenlét szimbóluma. Nagy Tamás építész fotók: Hajdú József
5% benne a költségvetési támogatás, a többi, mintegy 180 millió forintot a plébániaközösség saját forrásaiból teremtette elő. Az új épületegyüttes belső kialakítása praktikus, építészeti megoldása időtálló, és egyszerűségében esztétikailag is szép. Mindez Nagy Tamás Ybl-díjas építész tervezőmunkáját dicséri, aki a kivitelezés munkálatait is aprólékosan végigkísérte és segítette. Az igényes kivitelezés az Épkomplex Kft. szorgalmas munkájának eredménye. Cím: Szent Imre utca 15. Szecsődi Péter plébános/Magyar Kurír
Zorán Vukoszávlyev: Gödöllő, Szentháromság római katolikus templom (2001-2007) - in: Szakrális építészet blog;. Zorán Vukoszávlyev: Trinity Church Gödöllő - in:, November 18th, 2013; Tamás Nagy: Roman Catolic Church / Tamás Nagy - in: Archdaily, 2014. 10 May; nyomtatott: Masznyik Csaba: Fény és forrás: Szentháromság katolikus templom, Gödöllő - Régi-Új Magyar Építőművészet, (2007/5), 36-37. old Csanády Gábor: Rácsok és fények - in: Alaprajz, 2007. 5. sz. 16-19. o. Bükki-Gálla Nóra: Az apró dolgok istene - in: Octogon, 2007. 65-69. o. Adatok: Megrendelő/építtető: Római katolikus egyházközség, Gödöllő (Gödöllői Római Katolikus Plébánia) Alapterület: 1270 m² + udvar: 475 m²
Ez a cigaretta-tartó nem valami doboz, hanem egy nyeles csipesz, aminek a segítségével kiküszöbölhető az, hogy az illető dohányos ujjai közvetlenül érintkezzenek a cigivel. A film legjobb része az, amikor az ötvenes Safiye rágyújt, és oldalról mutatják, ahogy fújja ki a füstöt, ha valakinek eddig még nem esett volna le, hogy mit kell tenni, egyből rájön, és leszokik a dohányzásról. Még csak elképzelni is fáj, hogy az a füst a mi tüdőnkbe megy le. Ez a film sokkal-sokkal igényesebb, mint például a Nyári Vakáció. Az utolsó három nap. Ez ahhoz képest egy határozottan komolyan elkészített művészfilm. Török, francia, olasz koprodukció, és ennek megfelelően e három nyelven is érintkeznek a filmben (persze, nem összevissza). Ugyanakkor meglehetősen unalmas, és ez a hárem-kérdés, nő-kérdés sincs úgy átgondolva, ahogyan azt kb. 1972 után már elvárná a néző, 1999 után pedig már mindenképp. -zé- 2001-12-05
Nincs raktáron Ajánló Letöltések Kapcsolódó termékek (0) Hozzászólások (0) A cserkesz Fatma és az örmény Elisa testi-lelki barátnők. Egy kurd robbantás következtében a kis török falu lakossága elpusztul, s a magukra maradt kislányokat a szultán háremébe viszik. Itt, a háremben válik felnőtté a két lány, miközben kiismerik a szeráj életének minden csínját-bínját. Megtanulják, hogyan kell viselkedni a szolgálatukra és őrzésükre kirendelt eunuchokkal, és hogyan kell túljárni társnőik eszén, hiszen ebben az aranyketrecben több száz szebbnél szebb, ápolt nő csak azt várja, hogy a szultán rátekintsen, s éjszakára magához hívja. A gyönyörű Fatma hárembeli neve Fatima lesz; ügyes mesterkedésekkel sikerül felkeltenie a szultán érdeklődését. Ő lesz az uralkodó első számú kegyencnője. Az Utolsó Hárem. Elisának kölönös tehetsége van a zenéhez. Ő a szultán felolvasója, levélírója, nő létére az uralkodó egyik bizalmi embere. Ezzel ő is kivívja társnői irigykedését. A hárem zárt luxusvilágában gyilkos harcok dúlnak.