Az északi országokban általában ez különösen népszerű ünnep, ekkoriban vannak a fehér éjszakák. Művek [ szerkesztés] A Szent Iván éjszakához kapcsolódó leghíresebb alkotás a Szentivánéji álom című vígjáték, amelyet 1595-ben William Shakespeare írt. A művet 1863-ban Arany János fordította magyarra. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium. [Debrecen]: Csokonai. 1997. ISBN 963 260 112 2 Hozzáférés: 2017. jún. 5. Bálint Sándor: Népünk ünnepei: Az egyházi év néprajza. Budapest: Szent István Társulat. 1938. Karácsony Molnár Erika – Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások. Budapest: Mezőgazdasági. ISBN 9789632865812 Kósa László – Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra: Néprajzi kalauz. Budapest: Holnap. 2006. ISBN 963 346 236 3 Marót Károly 1939: Szent Iván napja. Ethnographia 50, 254—296. Kiss Mária 1992: Tűzgyújtás Szent Iván napján. Élet és Tudomány 47/25, 779-780. További információk [ szerkesztés] Ünnepek, jeles napok és népszokások 1. – Szent Iván napi tűzugrás.
Nyári napforduló 2017: Itt az év leghosszabb napja. Szent Iván éj. Így ismerjük klasszikusan. De mit jelent, és mikorra esik idén? Nyári napforduló, avagy nyárközép éjszakája? Szent Iván éjjele ugyanis nem egészen az, aminek tűnik. Mármint a hagyományok és a népszokások tekintetében Szent Iván éjjele maga a nyári napforduló, ennek ellenére a nyárközép éjszakája naptári tekintetben egyfajta "kényszerű mozgó ünnep", ugyanis lehetetlenség volna a Föld forgási idejét olyan szinten összeegyeztetni mindenkori naptárainkkal, hogy a dátum passzoljon. A két esemény egyébként évszázadokkal ezelőtt még tökéletes szinkronban volt, de a naptárreformok, illetve a tropikus időszámítási mód is alaposan megkavarták a dolgot. A nyári napforduló 2017-ben június 21-én, egész pontosan hajnali 06:25 perckor volt, míg Szent Iván napja június 24-én. Mi történik a nyári napfordulón? Csillagászati tekintetben ekkor indul a nyár. Ezen a napon járja be égboltunkon a Nap (a mi földi szemszögünkből legalábbis) a leghosszabb utat, így tehát június 21-én a leghosszabb a nappal.
Az éjszaka ennek megfelelően a legrövidebb, minderre pedig számtalan érdekes mítoszt és legendát sikerült felépítenünk az elmúlt évezredek során. Szent Iván, Keresztelő Szent János és a pogányok A nyári napfordulót (kis túlzással talán) már a neolitikus időkben is kiemelt fontosságú eseményként kezelték őseink. Különféle pogány rítusok is társultak az év leghosszabb napjának és legrövidebb éjszakájának misztériumához, melyek központi szereplője szinte minden hagyományban a tűz volt, a megtisztulás ősi szimbóluma. A bő termés reményében a tüzeket körbetáncoló népek napnyugtától egészen hajnalig ünnepeltek. A napjainkban is népszerű, Szent Iván éji, vízparti tűzgyújtás például a keltáktól ered. Szent Iván, illetve Keresztelő Szent János neve az V. század óta kapcsolódik a nyári napfordulóhoz. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a Virágos Szent Jánosnak is nevezett szentünkhöz köthető fényszimbolika János evangéliumából ered. Magyarországon a XVI. századból származnak az első feljegyzések az ünnepről, de minden bizonnyal nálunk is jóval régebbi gyökerekre nyúlik vissza a hagyomány, sőt!
Aki után a földre simult kenderszálak felegyenesedtek, jó eséllyel még azon az éven megtalálta az igaz szerelmet. Teljes megújulás A Szenti Iván éji népszokások nemcsak jó termést vagy szerelmet, de egészséget is hivatottak biztosítani. Sok helyen például gyógyfüveket is szórtak a tűzbe, amiket később felhasználtak fürdés közben. A hagyomány úgy tartotta ugyanis, hogy az a fürdővíz, amelyben a máglyák által megperzselt gyógyfű ázik, hosszú egészséget biztosít. Sőt! Azoknak a gyógyfüveknek is különös varázserőt tulajdonítottak, amelyeket azon az éjjelen gyűjtöttek be az asszonyok. A halottjaikról sem feledkeztek meg A Szent Iván éji népszokások a halottkultuszra is kiterjedtek. A tüzekben almát sütöttek, amit még az éjszaka folyamán a temetőbe vittek, és a szeretteik sírjára helyeztek, úgy tartották ugyanis, hogy a rendkívül édes sült almák íze a halottakhoz is eljut, és örömet okoz nekik.
A választ, mint oly sok esetben, a csillagászat adja meg számunkra. A kétféle időszámítási mód, a tropikus, azaz a Földhöz viszonyított Napállás, és a tényleges naptári évek közti különbség a felelős abban, hogy a napforduló a naptár meghatározása óta már előrelépte ezt a három napot. Ennek a napnak az ünneplését azért is tartották fontosnak, mert bár még sok meleg hónap volt hátra, mégis, a napok ekkortól kezdtek el rövidülni. Az ünnep így az elmúlást, a távolban az ősz és a tél közeledtét jelezte előre. Hirdetés A nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, mely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta segíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig a gonosz szellemeket igyekeztek minél távolabb űzni. A sötétség és az ahhoz kapcsolódó rontó hatások így egy rövid éjszakányi időre, de elveszítették hatalmukat az ember felett.
Egy újabb érdekesség a nap történetéhez. Mivel az ünnep szimbolikája a fény és a világosság győzelmét fejezte ki a sötétség és a halál felett, az egyház erre a napra helyezte Keresztelő Szent János születése napjának ünnepét. A legegyszerűbben úgy fogalmazhatjuk meg, az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakból származik, így maradt meg az Iván név. Egyes kutatók szerint őseink a tűzugrás szokásával a kereszténység igen korai szakaszában, vándorlásuk idején, bizánci hatásra ismerkedtek meg, mások úgy vélik, hogy délszláv közvetítéssel, a magyarság letelepedése után jutott el hozzánk. Szentiváninak a magyarok és a délszlávok nevezik, a szlovákok Szent János tüzének hívják. Vannak kutatók, akik szerint honfoglaló őseinknek már voltak ilyen szokásaik, hiszen a tűz és a nap tisztelete az ősmagyarok életében fontos szerepet játszott. Az írásos emlékek a 11. századtól említik a napfordulón fellobbanó örömtüzeket, hiteles források azonban csak a 16. századtól datálódnak. A források ekkor már szentiváni tűznek nevezik őket.
Másrészt úgy gondolta, rajta nem kérhető számon a műgond. Tudta ő, hogy mi a jambus, mi az időmértékes verselés, de nem foglalkozott vele túl mélyen. A költői eszközöket rendkívül szabadon kezelte, nem ragaszkodott kőbe vésett szabályokhoz. Versei kapcsán ún. ötvözött versről beszél a szakirodalom, Ady ugyanis egybeépítette az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés elveit. De mindenekelőtt azzal érvel Ady, hogy ő nem "irodalmi író" (ezt a jelzőt Kosztolányi Négy fal között című verseskötetéről írt hírhedt kritikájában használta először): ő az Életet többre értékeli a művészetnél. Ady Endre: Hunn, új legenda (elemzés) – Oldal 3 a 3-ből – Jegyzetek. Nem esztétikai, művészi értéket akar teremteni a verseivel, hanem a társadalmat akarja megváltoztatni, az ő költészetének az élet jobbítása a célja. Ő nem is akar irodalmi író lenni, akik a művészetet önmagáért művelik és nincs semmi politikai céljuk. Az irodalmi írókkal ellentétben ő az "élet", a "minden" költészetét akarja megvalósítani. Versei egyszeriek és gesztusértékűek. Ezzel lényegében esztétikai nézeteit is megfogalmazza.
"Eb ura fakó, Ugocsa non coronat" – zárta beszédét a Parlamentben Orbán Viktor, akit hétfőn ötödik alkalommal választottak Magyarország miniszterelnökévé. A kormányfő közismerten vonzódik a közmondásokhoz, kedveli a karakteres, lakonikus szállóigéket, és ezúttal is hasonlóval állunk szemben. Két különböző korból származó anekdotikus rész összeolvasztásáról van szó, ami így együtt Ady Endre Hunn, új legenda című versében jelenik meg. Eb ura fakó A szabadságharc csúcspontján, amikor az ország legnagyobb része már a kurucok fennhatósága alatt állt, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemként országgyűlést hívott össze Ónodra 1707. május 31-én. A diéta június 13-án kikiáltotta a Habsburg-ház trónfosztását, állítólag ekkor kiáltott fel a fejedelmi kormányzóvá megválasztott Bercsényi Miklós: "Eb ura fakó, József császár nem királyunk! Hunn új legenda vers. " A fakó kutyát jelent, a kifakadás valami olyasmi jelentést sűrít magába, hogy eb kutyák felett uralkodjon, József nem a királyunk, nekünk ugyan nem parancsol. Bercsényi indulatos kitörése a dacos ellenállást, a függetlenséget szimbolizálta, és teszi azt ma is szállóigévé váltan.
S életük ez a mérsékelt csodáknak, Mikben mégis ős állandóság vágtat, Hunn, új legenda, mely zsarnokin életik. Másolja ám el életét a gyönge, Fúrja magát elélten a göröngybe, Voltom, se végem nem lehet enyhe szabály. Ha ki király, Sorsának a királya, Mit bánom én, hogy Goethe hogy csinálja, Hogy tempóz Arany s Petőfi hogy istenül. Nekem beszédes költő-példák némák, Sem a betelt s kikerített poémák, Sem a mutatványos fátum nem kenyerem. Bennem a szándék sok százados szándék, Magyar bevárás, Úrverte ajándék S lelkem: példázat, dac-fajok úri daca. Zsinatokat doboltam, hogyha tetszett S parancsoltam élükre seregeknek Hangos Dózsát s szapora Jacques Bonhomme-ot. Százféle bajnok mássá sohse váltan, Ütő legény, aki az ütést álltam: Így állva, várva vagyok egészen magyar. Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga | Napjaim. Vagyok egy ágban szabadulás, béklyó, Protestáló hit s küldetéses vétó: Eb ura fakó, Ugocsa non coronat. Ki voltam öreg grammás-diák korban, Égnek lendülten s százszor megbotoltan, Külön jussom: vénen is diák lehetek. Kalapom, szűröm, szivem förgetegben, Nézik a vihart, hogy ki bírja szebben S visszapattog róluk jég, vád és szidalom.
Hatvany Lajosnak küldöm szeretettel és hálával azért, mert szeret, bánt és félt. Minek a tanács, jóslat, aggodalmak? : Gesztusaim élnek, míg meg nem halnak S életemnek csak nézői a maiak. Messziről és messzire megy ez élet S csak: élet ez, summája ezrekének, Örök, magyar határ-pör, meg nem szakadott. S életük ez a mérsékelt csodáknak, Mikben mégis ős állandóság vágtat, Hunn, új legenda, mely zsarnokin életik. Másolja ám el életét a gyönge, Fúrja magát elélten a göröngybe, Voltom, se végem nem lehet enyhe szabály. Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis. Ha ki király, Sorsának a királya, Mit bánom én, hogy Goethe hogy csinálja, Hogy tempóz Arany s Petőfi hogy istenül. Nekem beszédes költő-példák némák, Sem a betelt s kikerített poémák, Sem a mutatványos fátum nem kenyerem. Bennem a szándék sok százados szándék, Magyar bevárás, Úrverte ajándék S lelkem: példázat, dac-fajok úri daca. Zsinatokat doboltam, hogyha tetszett S parancsoltam élükre seregeknek Hangos Dózsát s szapora Jacques Bonhomme-ot. Százféle bajnok mássá sohse váltan, Ütő legény, aki az ütést álltam: Így állva, várva vagyok egészen magyar.
Hallgatni orgonák búgását, Síri harangok mély zúgását. Lépni mély, tárt sírokon által Komor pappal, néma szolgákkal. Remegve, bújva, lesve, lopva Nézni egy idegen halottra. Fázni holdas, babonás éjen Tömjén-árban, lihegve mélyen. Tagadni múltat, mellet verve, Megbabonázva, térdepelve. Megbánni mindent. Törve, gyónva Borulni rá egy koporsóra. Testamentumot, szörnyűt, írni És sírni, sírni, sírni, sírni. Három őszi könnycsepp Őszi délben, őszi délben Óh, be nehéz Kacagni a leányokra. Őszi éjben, őszi éjben Óh, be nehéz Fölnézni a csillagokra. Őszi éjben, őszi délben Óh, be könnyű Sírva, sírva leborulni. Góg és Magóg fia vagyok én... Hunn új legenda elemzés. Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival? Fülembe forró ólmot öntsetek, Legyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul. De addig sírva, kínban, mit se várva Mégiscsak száll új szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, mégis új és magyar.