1725-ben átalakították és cseréppel fedték be. Az 1763. évi földrengés romba döntötte. 1766-ban épült újjá, majd 1767-ben felépült rézzel fedett tűztornya is, amelynek csúcsára a Habsburg Birodalom jelképe, a pléhből készült kétfejű sas került. Az 1848. szeptember 17-i tűzvész után ismét fel kellett újítani épületét, amely azonban már kicsinek bizonyult, s 1875-ben kétemeletes, új tűztoronnyal ellátott városházává alakították át. Erre emlékeztet a torony alján feltüntetett évszám. Az épület mindmáig városházaként szolgál. 1998 szilveszterétől tornyának ablakában 10 és 16 óra között kétóránként megjelenik egy 1848/49-es huszár alakja és felhangzik a Klapka-induló, amelyet Egressy Béni a helyőrség karnagyaként komponált 1849 augusztusában a várvédők utolsó győztes csatájának emlékére. Megszületett Klapka György magyar tábornok. (202 éve) – Hírek és újdonságok. Klapka György tábornok egész alakos szobra, mely Komárom város egyik szimbóluma, 1896-ban állítottak fel, majd (miután 1945-ben eltávolították) 1991-ben került vissza a városközpontban található Klapka-térre.
2021. április 15. csütörtök - 17:35 Tavaly volt Klapka György tábornok születésének 200. évfordulója. A kerek jubileum megünneplésére Észak- és Dél-Komárom közösen készült, a megvalósításra a Kisprojekt alaptól nyertek támogatása. A járvány miatt a programok elmaradtak, melyeket idén szeretnének pótolni. BUMM-HÍR Klapka György tábornok 1820. április 6-án született Temesváron. A jubileum alkalmából tavaly Észak- és Dél-Komárom közös rendezvénysorozattal készült, ami a járvány miatt elmaradt. A megvalósításhoz az Interreg határon átnyúló program Kisprojekt alapjából nyertek támogatást, több mint 30 ezer eurót, amihez a városok további 15%-os önrésszel járultak hozzá. "Sajnos tavaly a járványhelyzet nem tette lehetővé a programok megvalósítását, nagyon reméljük, hogy idén, ha kisebb létszámú közönség előtt is, de meg tudnak valósulni. Tervben van a Másik Lehel-Vizeli Csaba által megálmodott Klapka című rockmusical bemutatása, illetve a két város fúvószenekara adná elő a Klapka indulót. A cél az, hogy élményalapú programokat kínáljunk, melyekkel nem csak szórakoztatni szeretnénk, de történelmi tényeken alapuló ismereteket is közvetíteni" – mondta el Keszegh Béla.
Eleinte a Délvidéken harcolt, majd Erdélyben a székely népfelkelést szervezte. Szeptemberben Komáromba küldték, csellel megszerezte a rendkívüli hadászati fontosságú erősséget: először tisztelgett az osztrák parancsnok előtt, majd átvette a parancsnokságot. Októberben immár őrnagyi rangban a bánsági hadtest vezérkari főnöke lett. Kossuth 1849. január 4-én az alig huszonnyolc éves, de rendkívül becsvágyó és tehetséges fiatal őrnagyot Mészáros Lázár utódaként a feltiszai hadtest főparancsnokává nevezte ki, s az alezredesi rangot átugorva ezredessé léptette elő. Klapka alig hétezer emberével és 27 ágyújával rövid időn belül háromszor verte meg Schlik seregeit, és február elején egyesült Görgey hadtestével. Részt vett a vesztes kápolnai csatában, a dicsőséges tavaszi hadjárat első szakaszának haditervét a fősereg vezérkari főnökeként ő terjesztette elő. Ott volt az isaszegi, a nagysallói ütközetben és Komárom felszabadításánál, az április 6-i isaszegi csata után tábornokká léptették elő. 1849 májusában a Szemere-kormány hadügyminisztere lett, de a hónap végén lemondott tisztségéről, hogy a jelentősen megerősített komáromi vár parancsnoka legyen.
A hazai cégeknek, civil szervezeteknek, közbirtokosságoknak idén egy újabb nyilatkozati kötelezettségük van, ennek határideje közeledik, aki pedig ezt elmulasztja, büntetést, sőt felszámolást, illetve esetenként vagyonvesztést is kockáztat. A pénzmosás elleni, 2019/129-es törvény kötelezi többek között a cégeket és civil szervezeteket, hogy a megyei törvényszéken leadjanak és az igazságügyi minisztériumba elküldjenek egy nyilatkozatot a valós kedvezményezettekről ( beneficiari reali) – hívja fel a figyelmet Debreczeni János. A sepsiszentgyörgyi adótanácsadótól megtudtuk, a nyilatkozat leadásának határideje eredetileg korábban volt, ám a koronavírus-járvány miatt kétszer is halasztottak. A cégek esetében az új határidő november 1-e, az egyesületek és alapítványok, így a közbirtokosságok számára is augusztus 14-e maradt a határidő a nyilatkozat leadásához. Tapasztalatok szerint azonban sokan – főként a kisebb civil szervezetek és alapítványok, közbirtokosságok - nem is tudnak erről a kötelezettségükről, holott sokat kockáztatnak – jegyezte meg a szakember.
Hírek 07 April 2017, 00:00 UTC A külföldi – köztük közvetlen uniós – forrásokból is támogatott magyar civil szervezetek megbélyegzéssel és működésük megnehezítésével néznek szembe az Országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat alapján. A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat értelmében azok a civil szervezetek, amelyeknek éves szinten több mint 7, 2 millió forintos bevétele származik külföldi forrásból, kötelesek lennének magukat a bíróságnál külföldről támogatott szervezetként regisztráltatni, majd ezt a honlapjukon és minden kiadványukon feltüntetni. " A javaslat és a kormányzati retorika aggasztóan emlékeztet a drákói orosz "külföldi ügynök törvényre", és egy újabb példája a magyar civil szféra elleni kormányzati támadásoknak. " – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai igazgatója. " Átlátszó az az érvelés, hogy erre Magyarország érdekei miatt van szükség. Ha elfogadják javaslatot, annak megfélemlítő és a hitelességet kikezdő hatása lesz, illetve nagyban megnehezíti a szervezetek munkáját, hogy az emberi jogokat védjék és a magyar emberek számára értékes szolgáltatásokat nyújthassanak. "
A törvény nagy valószínűséggel sértené a tőke szabad mozgásának uniós elvét, és miután csak bizonyos szervezetekre vonatkozna, sértené a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is. A javaslat szerint azok a szervezetek, amelyek nem tesznek eleget az előírásoknak, először figyelmeztetést, később bírságot kapnak, majd végül törölhetik őket a nyilvántartásból, vagyis megszűnnének Magyarországon működni. Annak, hogy a civil szervezeteket arra akarják kényszeríteni, hogy magukra vegyék a "külföldről támogatott" bélyeget, nem csak az a célja, hogy aláássa a velük szembeni bizalmat, de az is, hogy az embereket ellenük fordítsa. A javaslat indoklása arra utal, hogy a külföldi támogatást kapó szervezetek "külföldi érdekeket" szolgálhatnak, és a támogatás veszélyezteti Magyarország szuverenitását és nemzetbiztonságát. javaslat az orosz "külföldi ügynök törvényt" másolja, amely több száz megbízható és hiteles civil szervezet hírnevét sározta már be, és megfélemlítette illetve adminisztratív munkákkal árasztotta el azok munkatársait.
A bíróság egyebek mellett kijelentette: a civil szerveztek finanszírozásának átláthatóságáról szóló törvény korlátozza az egyesülés szabadságához fűződő jogot, az előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségek pedig a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogot. Mindezek alapján az átláthatóságról szóló törvény rendelkezései a Magyarország által hivatkozott általános érdekű célkitűzések egyikével sem igazolhatók - állapította meg ítéletében az uniós bíróság. MTI A civil szervezetek külföldi finanszírozására vonatkozó magyar korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal - közölte döntését az Európai Unió Bírósága. Magyarország 2017-ben fogadott el törvényt, amely nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be a bizonyos értékhatárt meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetekre vonatkozóan. Ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság azt állapította meg, hogy a törvény hatálya alá tartozó finanszírozás az uniós szabályozásban a tőkemozgás fogalma alá tartozik, a kérdéses szabályozás hátrányosan megkülönböztető jellegű, korlátozó intézkedésnek minősül.
Az elmúlt négy év után a következő egy év is olyan megszorításokat tartalmaz, amelyek miatt a munkavállalók helyzete tovább fog romlani, a munkavállalói szegénység tovább nő – tette hozzá. Gulyás Balázs azt hangsúlyozta: a költségvetésben az internetadónál jóval nagyobb megszorításokról van szó, amik veszélyeztetik az ország hosszú távú fejlődését. Vajda Zoltán úgy vélekedett: "össznépi, civil megmozdulásra" van szükség a kormánnyal szemben. Sok ügy feltorlódott az elmúlt időszakban, amikkel kapcsolatban különálló civil tüntetések voltak, de van egy nagy közös ügy, amivel szembe kell menni: a költségvetés – mondta a demonstráció főszervezője.