Ez a Dumas-regény először kerül a magyar olvasók kezébe. Dumas visszatér a számára oly igézetes tizenhetedik század francia történelméhez, de A Vörös Szfinxi nem folytatása, hanem ellendarabja A három testőrnek. Tovább
Ha az ember behunyja a szemét, és maga elé képzeli Egyiptom mesés táját, szinte biztos, hogy nem csupán a piramisok, de a nagy Szfinx is megjelenik lelki szemei előtt. Az emberfejű, oroszlántestű monstrum tagadhatatlanul a táj emblematikus eleme, mely az i. e. 26. században készült, az Óbirodalom IV. dinasztiájának piramisaival egy időben, Gízában, a Nílus nyugati partján. Mészkőből van, arccal nyugatról kelet felé tekint. 73 méter hosszú, 20 méter magas és 19 méter széles, a világ legnagyobb szfinxe. 7 érdekesség a Szfinxről Sokan ismerik, de a legtöbben mégsem eléggé: számos érdekesség, meglepő és misztikus tény van, melyet érdemes róla megismerni. Hét ilyet sorolunk a következőkben. Könyv: A vörös szfinx (Alexandre Dumas). Eredetileg színes volt Noha napjainkban a nagy Szfinx homokszínű, egykor színpompás lehetett. Mark Lehner amerikai archeológus szerint ugyanis a felületén történt vizsgálatok során színpigmentmaradványokat találtak. Az eredmények szerint a monstrum arca vörös lehetett, további részein pedig sárga és kék színű.
Előkeríthetők-e a IV. Henrik életét kioltó merényletre bujtó összeesküvők? Franciaország elhódítja-e a kulcsfontosságú Susai-hágót? És ki fogja megörökölni majdan a francia trónt? Dumas visszatér a számára oly igézetes tizenhetedik század francia történelméhez, de A Vörös Szfinxi nem folytatása, hanem ellendarabja A három testőrnek. Ez a Dumas-regény először kerül a magyar olvasók kezébe. A Vörös Szfinx cselekménye négy fő szálon bonyolódik: Richelieu bíboros hatalmi sakkhúzásai eredményre vezetnek-e? Előkeríthetők-e a IV. Henrik életét kioltó merényletre bujtó összeesküvők? A Vörös Szfinx (könyv) - Alexandre Dumas | Rukkola.hu. Franciaország elhódítja-e a kulcsfontosságú Susai-hágót? És ki fogja megörökölni majdan a francia trónt? Dumas visszatér a számára oly igézetes tizenhetedik század francia történelméhez, de A Vörös Szfinx nem folytatása, hanem ellendarabja A három testőr-nek. Ez a Dumas-regény először kerül a magyar olvasók kezébe. "Az epizód, a melyről a továbbiakban beszámolunk, La Rochelle ostromával egyetemben, amelyet már a három testőrről szóló könyvünkben bemutattunk, XIII.
Egyébiránt nagyon is üdvös, ha az olvasók a regényíróktól tudnak meg olyan részleteket, amelyekről a történészek megfeledkeznek, vagy mert a történelemhez méltatlannak ítélik őket, vagy mert alighanem nekik sincs róluk tudomásuk. " Alexandre Dumas Kiadó Használt vagy régi könyv Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
14. században erősíthették fel azt, tehát jóval azután, hogy a szobrot kifaragták. Hová lett a Szfinx orra? Szembetűnő, hogy a nagy Szfinxnek hiányzik az orra. Vajon mi történt vele? Egy elterjedt teória szerint Bonaparte Napóleon és csapata csapta le azt, ám ez hibás elgondolás lehet, ugyanis már azelőtt, hogy Napóleon megszületett volna, orr nélkül örökítették meg a Szfinxet különböző rajzokon. A Vörös Szfinx. 15. századi feljegyzések alapján jóval valószínűbb, hogy egy Muhammad Sa'im al-Dahr nevű, szúfi muszlim illető volt a tettes, aki az orr letörésével szerette volna megakadályozni az egyiptomiak bálványimádását. Felmerül a kérdés, miért épp az orron állt bosszút. Mint Edward Bleiberg amerikai régészeti szakértő a számos orr nélküli szobruk kapcsán rávilágított, az ókori egyiptomiak úgy hitték, a képmásokba valóban képesek beköltözni a különböző istenek. Azzal, hogy leverték az orrukat, el akarták venni az erejüket, meg akarták akadályozni életben maradásukat. Hajó a piramis rejtekében Nemcsak a Szfinx, hanem a gízai nagy piramis is tartogatott egy nagy meglepetést: hajót találtak a lábazatánál.
Egyiptom hallatán elsőre valószínűleg mindenkinek a piramisok, a nagy szfinx és a fáraók jutnak eszébe, pedig ez az ősi ország sokkal több ennél. Persze ha a fáraók földjén járunk a leghíresebb csodákat feltétlen látnunk kell. A gízai nagy piramis monumentalitása elsőre megdöbbenést, majd csodálatot vált ki az emberből. Ez a csodálat a Karnaki templom ősi romjai és a Királyok Völgyének sírkamrái közt is megmarad. A teljes átszellemülést csak a helyi árusok rámenős magatartása akadályozhatja meg, da he tudunk arról, hogy ott az "üzletkötés" kicsit hangosabb és vehemensebb interakciót jelent, akkor fel is tudunk rá készülni, nem igaz? A régi műemlékek helyszíneit felkeresve érthetjük meg igazán az egyiptomi birodalom hatalmát. Azonban ahhoz, hogy teljes legyen a kép, érdemes látogatást tenni a Kairóiban található Egyiptomi Múzeumba is, ahol a feltárt leletek többségét őrzik. Itt láthatjuk a régi használati tárgyakat, szobrokat, kegytárgyakat és persze a múmiákat. Többek közt II. Ramszesz fáraó múmiáját is.
Ha olyan tájak listáját szeretnénk felállítani, melyek megfejtésre váró rejtélyek sokaságával adják fel a leckét a világ minden részéről érkező archeológusoknak, Egyiptom biztosan az élmezőnyben lenne. Bár már sokat tudni az ősi egyiptomi kultúráról, a mai napig felmerülnek megfejthetetlen talányok. A gízai Nagy piramis szomszédságában tekintélyesen magasló szfinx sem nyitott könyv egyelőre a tudomány számára, de számos érdekesség kiderült már róla, így például az is, hogy eredetileg milyen színű volt: tévedés ugyanis, hogy Egyiptom emberfejű, oroszlántestű büszkesége kezdetben is homokszínű lett volna. Milyen színű volt a szfinx? A szfinx felületét megvizsgálva a régészek többféle festék maradványait fedezték fel. Ez alapján a szfinx eredetileg háromszínű volt: vörös, kék és sárga színek kombinációja. A régészek feljegyzései alapján grafika is készült, mely bemutatja, milyen lehetett kezdetben a gigantikus szobor. Az ókori Egyiptomban a színszimbolika fontos kifejezőeszköz volt, ami a szfinx vizsgálatok szerinti színezésében is tetten érhető.
Árpád-kori település, Zalaszántó már az 1236-ban írott okmányokban is szerepel. A Keszthelyi-fennsík közepén, a Keszthely és Sümeg között húzódó 7327-es út mellett fekszik. A település nevezetességeinek egyike a zalaszántói Béke Sztúpa, amely Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye – írja a Fotó: Polgár Bettina/Napló Bop Jon (eredeti nevén Dzsin Szú Lí) dél-koreai buddhista szerzetes 1990-ben elhatározta, hogy egy rendszerváltó országban felépít egy Buddha-szentélyt, amely majd a békét, boldogságot, megvilágosodást képviseli. Áldás, hála és szeretetDrupon Konchok Jigmet láma, a zalaszántói Béke Sztúpa előadása - ZalaMédia - A helyi érték. Olyan helyszínt keresett, ahol a helyi lakosság is elfogadja egy Ázsiából eredő vallás hagyományát. A Kovácsi-hegyen lévő Világosvár nevű helyet Zalaszántó mellett találta meg. Köszönhetően a dél-koreai, magyar és osztrák adományoknak, az építmény 1992 márciusa és szeptembere között mintegy 40 millió forintból épült fel. A Sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény talapzatába. A Sztúpát 1993. június 17-én személyesen a 14.
Regisztráció Kérjük válassza ki, hogy milyen céllal szeretne regisztrálni az oldalra. Miért érdemes regisztrálni?
Kihagyhatatlan úti cél! Hercegkúti pincesorok Hercegkúton kb. 200 db kisebb-nagyobb pince található több helyszínen, emellett érdemes megnézni a Kálváriát és a kápolnától nyíló panorámát. Ja és persze a finom borokról se feledkezzünk meg, ha a környéken járunk! Hubertlaki-tó, Bakonybél A Bakony mélyén, a város zajától távol, az erdő közepén rejtőző Hubertlaki-tó (más néven bakonyi Gyilkos-tó) hosszabb-rövidebb túraútvonalakon egyaránt megközelíthető. Kéz-kilátó A Kéz-kilátó egy kezet formáló, fából készült alkotás, illetve pihenő, ahonnan csodás kilátás nyílik a környékre! Ide mindenképpen el kell látogatni! Lillafüred Borsod-Abaúj-Zemplén megyében járunk, egy csodálatos vidéken, Miskolc egyik legmagasabban fekvő részén. A zalaszántói Sztúpa Buddha szellemét, bölcsességét, szeretetét szimbolizálja (veol.hu) – hirbalaton.hu. A Szinva és a Garadna patakok találkozásánál terül el Lillafüred, amelynek feltétlenül ott a helye mindenki bakancslistáján. Nyúli pincesor A Győr közelében fekvő Nyúl településen találjuk Európa egyik legnagyobb homokkőben kialakult szurdokvölgyét, az ún. Szurdikot, továbbá egy hangulatos pincesort.
A Sztúpát 1993. június 17-én személyesen a 14. Dalai Láma, Tendzin Gyaco avatta fel. Az időjárás viszontagságai miatt a Sztúpát 2007-ben felújították, ami miatt újra kellett szentelni. Fotó: Pezetta Umberto/Zalai Hírlap A Sztúpa mellett meditációs központ is található, melynek építése 2012-ben kezdődött, majd 2014 júniusában avatták fel. A központot azóta is folyamatosan fejlesztik. A meditációs ház kívül japán, belül tibeti stílusjegyeket visel, és otthont ad minden elmélyülni vágyónak, akik egy kis megnyugvást, elcsendesedést keresnek. A meditációs ház belső falán található nagy méretű festmények előtt az óramutató járásával megegyezően sétálva Buddha élettörténetét ismerhetjük meg. A felső ablakok alatti festmények (tankák) a Drikung Kagyü vonal nagy tanítóit ábrázolják időrendi sorrendben. A belső falfestéseket Tiszteletreméltó Drupon Lhundup és Tiszteletreméltó Drupon Jigmet készítette. Forrás: