Az országok lemondtak a vámokról és a mennyiségi korlátozásokról, biztosították a tőke és munkaerő szabad áramlását, nőtt a közösségi döntések súlya. Létrejött a közös agrárpolitika, egyfajta közösségi költségvetés, illetve a közös pénzügy (ECU). 1993-ban a maastrichti szerződés megkötésével megkezdődött a pénzügyi unió, közös külpolitika, egységes adórendszer, egységes minőségi követelmények kialakítása, bevezették az Európai Unió elnevezést. 1999-ben létrejött az Európai Monetáris Unió, 2002-től 12 tagországban bevezették az eurót. Bővülései: 1973-ban lépett be Nagy-Britannia, Írország és Dánia. 1981-ben Görögország, 1986-ban Spanyolország és Portugália lépett be, ezen bővítésnek elsősorban nem gazdasági súlya volt, hiszen ezekben nem sokkal korábban még diktatúra volt 1995-ben Ausztria, Svédország és Finnország váltak ez EU tagjaivá. 2004-ben lépett be 10 kelet-európai ország, 2007-ben Románia és Bulgária, 2013-ban a horvátok 2016-ban Nagy-Britannia lakói népszavazáson az EU-ból való kilépés mellett döntöttek Intézményei: Európai Bizottság (Brüsszel, tagjai a biztosok) Miniszteri Tanács: a taglállamok illetékes minisztereiből áll.
A Montánunió tagjai felléptek az együttműködés bővítéséért. Európai Gazdasági közösség: 1957. március 25-én Rómában aláírták az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Euratom létrehozásáról szóló szerződés. Európai Beruházási Bank (1959 – European Investment Bank) Európai Közösség: 1965-ben egyesítették a három közösség intézményrendszerét, az integráció az Európai Közösségek elnevezést kapta és ezzel új korszakába lépett. Nagy-Britannia, Dánia és Írország (Norvégia népszavazáson a csatlakozás ellen dönt) Európai Tanács megalakulása (European Council, nem tévesztendő össze az Európa Tanáccsal [Council of Europe]). 1974-es kérelme alapján 1981-ben Görögország csatlakozott az EK-hoz. Spanyolország és Portugália 1986 Egységes Európai Okmányt (Single European Act) 1986. A Bizottság döntéshozatali mechanizmusának egyszerűsítésével, a Parlament jogkörének bővítésével, az Európai Tanács működésének intézményesítésével az Okmány jelentős reformot jelentett, előkészítette a későbbi Maastrichti Szerződést.
De még nem az összes Uniós intézményhez csatlakozott. Az Euró-övezethez való csatlakozásunk a gazdaság teljesítőképességétől függ. A schengeni egyezményhez még nem csatlakozhatott az ország. Itt arra gondolok, hogy az Unió felé még mindig van határellenőrzés. Mivel az országnak vannak külső határai, ezeken azonban már érvényesek a schengeni szigorított ellenőrzések. Ez hátrányos az ország számára, ugyanis így a határokon túli magyarságnak nehezebb az anyaországba utazni. Gazdaságilag az ország jelenlegi helyzete elmaradottabb az Uniós átlagnál. Ez az ország legnagyobb feladata. A gazdaság Uniós színvonal felé emelése. A mezőgazdaságban az Uniós piacra be kell törnie, mert különben lemaradás lesz, ami a gazdaság hanyatlásához vezet. Reader Interactions
döntéshozatali szerv, elsődleges, de nem kizárólagos jogalkotó - Meghatározza a költségvetést - A Tanács elnökségét rotációs rendszerben, fél évente másik tagállam tölti be (most Dánia) - Kétszintű Szakminiszterek tanácsa (adott kérdésben illetékes miniszterek gyűlése) Külügyminiszterek tanácsa - Stratégiai döntésekben egyhangú, más esetekben minősített többségi döntés (a szavazatok 73%-a, de min. Fül orr gégészet várpalota kórház Szépség és a szörnyeteg szereplők Petőfi sándor xix század költői Samsung galaxy s8 képernyő javítás watch Jack london a vadon szava
A szervezett munkásság kiesett írói szemhatárából. Tudott róluk, még a Szovjetunió-beli munkájukról is – a Rokonok -beli utalás, a Betyár idejéből való feljegyzései és a Kelet Népe-beli írások bizonyítják – de írói ábrázolásukkal nem is igen kísérletezett. A Csibe-írások legjelentősebbje az Árvácska (1940). Móricz Zsigmond úgy akarja megírni, hogy "fogfájásként" hasson. "Szentírásnak", "irtóztató könyvnek" tartotta, amilyet még nem írt, amelynek "a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel, mint a mocsárból a kénes 204 gőz". Rettenetes családi titkokat rejt Móricz Zsigmond legendás regénye, az Árvácska | Femcafe. A korabeli visszhangja nagyon is mérsékelt volt, Móricz szerint az olvasók nyugalmukat féltették, nem akartak "felelősségbe keveredni hitvány árvagyerekek sorsáért"; ma a legjobb Móricz-művek között tartják számon ezt a zsoltárokra tagolt kisregényt. Csörének, a kis lelencgyermeknek az életéből beszél el néhány esztendőt: milyen a sorsa a tanyásparasztnál, a nagygazdánál és az iparos kispolgárnál, az egymást követő esztendőkben. Nagyobb veszedelmet téma ritkán rejt: kis tehetséget könnyen Csöre napjainak a szociografikus részletezésébe fullasztana, egyfajta "nyomor-naturalizmusba".
Az a proletáriátus, amelyet ő ábrázol, nem a Csák Máté földjén "frissek a vérben, nagyok a hitben" proletárjai, hanem a társadalom félbenmaradt, sehova el nem ért lényei, akikből nem lett se paraszt, se kereskedő, se gyári munkás; esett emberek, akik önmagukat sem válthatják meg. Nem tudott volna a forradalmi erejű munkásságról? A tizenkilences csalódás a munkásságban benne is nyomott hagyott, de ennek a proletárszemléletnek más magyarázatát is kereshetjük. Móricz Zsigmondot nem a politika sodorta a proletáriátus, illetve az általa proletárnak értelmezett réteg felé, hanem a humánum, ugyanaz az érzés, amely a paraszti szegénységhez vezette. Móricz Zsigmond – Árvácska: regényes és filmes megjelenítése - Magyar tételek. Nem volt elméleti képzettsége a szociális problémák területén, csak az elnyomottakkal, a szegényekkel való együttérzés és gyakorlati tapasztalata. Nem külön munkásságban és külön parasztságban gondolkozott, hanem a szegénységben. Így az ő szemében a szakmunkás, ha egzisztenciája biztos volt, már nem számított proletárnak, hanem polgárembernek; proletáron nem a munkásságot, hanem a szegénység városi rétegét értette.
Nem jár iskolába, mert megvesztegették a tanítót, hanem helyette disznót, pulykát legeltet. 3. Verő család – tehetős iparosok Falusi emberek, sváb környezetben élnek. Faternak, Muternak szólítja őket. A kislány anyakocát legeltet, bort cipeltetnek vele a falu végéről. Itt sem jár iskolába. Már sok ruhája és cipője van. Fizikailag nem bántják, de lelkileg annál inkább. Lányuk, Ditti, bántja, aki mindig kigúnyolja és megalázza. Móricz zsigmond árvácska teljes film. Zabigyereknek, rohadt államinak nevezi. Mikuláskor, karácsonykor nem kap ajándékot. Ahogy nő Árvácska, úgy lesz érzékenyebb lelkileg és sebezhetőbb, de egyben lázadóbb is. Mikor Verőék borért küldik, a falubeliek segítenek neki, szolidárisak vele. Az ifjú pár megjelenése utalás a szüleire (a pár öngyilkos lesz). Éjszakánként édesanyja képe jelenik meg előtte, egyre többet gondol rá. Karácsonykor kizavarják a sötétbe, hogy vigasztalódjon, gyertyát gyújt. Amikor behívják, égve felejti a gyertyát. Ekkor megjelenik a tisztítótűz: ugyanis reggelre mindenki bennég a házban és meghal (sejteti az író).
Külön köszönet: Dargay Marcell
Ugyan az a nő tűnik fel, mint előző nap Mondja, hogy Dudásné elmehet, a gyerek marad. A kislány belekapaszkodik anyja ruhájába és csak akkor engedi el, amikor egy játék babát adnak neki. A papírokból kiderül, hogy a kislány hivatalos neve Állami Árvácska. A kislány megszökött a helyről és egy asszonynál aludta, aki adott neki enni. Másnap visszavitték Dudásnéhoz Aznap az asszony cselédje jött a lányért és elmagyarázta neki, hogy mi is van. Közbe összekötött kézzel rángatta be a gyereket a városba Ötödik zsoltár: Árvácska gazdag családhoz kerül. Móricz zsigmond árvácska rövid tartalom. Mivel nem tud rendesen beszélni Pöszének hívják Annyira gyorsan eszik, hogy észre se veszi, hogy mit is evett meg majd később hallja, hogy mondják, hogy lény is volt és kihányja a vacsorát ezért az asszony kizavarja és attól kezdve a szolgálóval alszik. Másnap már reggel 3 kor a mezőre küldik dolgozni és mikor az "icskolát" említi, akkor az anya rámordul. A nő Árvácska fejét belenyomja a mosólúgba A kislány húslevesről álmodozik és vacsorára kap egy kis főtthúst.