Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Jászberényi Katasztrófavédelmi Kirendeltség November 1-je óta a korábbinál is nagyobb területen végzik a katasztrófavédelem kéményseprői a lakossági kémények tisztítását, ellenőrzését. Jelenleg 17 megye 2499 települése tartozik a katasztrófavédelem ellátási területéhez. A gazdálkodó szervezetek tulajdonában lévő kémények ellenőrzését és tisztítását változatlanul a kéményseprőcégek végzik megrendelésre. Az, hogy milyen gyakran érkezik valakihez a kéményseprő, attól függ, hogy az adott háztartásban milyen tüzelőberendezéssel fűtenek, nem pedig attól, hogy fűtési időszak van-e. Gázüzemű és zárt égésterű tüzelőeszköz esetén kétévente, minden egyéb fűtőberendezés esetében évente érkezik a kéményseprő. Jászberényi Katasztrófavédelmi Kirendeltség. A kötelező lakossági sormunka az egész országban ingyenes. A kéményseprő 15 nappal az ellenőrzés előtt írásos értesítőt dob a postaládába. Ha a kéményseprő az értesítésben megadott időpontban nem találja otthon a kéménytulajdonost, újabb időpontról hagy értesítést.
A mentőszolgálat diszpécserének telefonos útmutatásai alapján folytatta a szívmasszázst, a befújásos lélegeztetést, ennek köszönhetően a mentők a beteget már stabil állapotban tudták mentőhelikopterrel kórházba szállítani. Hősies helytállása elismeréseként Balázs István hősies helytállásért elismerést vehetett át az országos katasztrófavédelmi főigazgatótól. február 22-én egy kétszintes családi ház emeleti szintje teljes terjedelmében égett. A közelben tartózkodott az éppen szabadnapját töltő tűzoltó testvérpár, László Attila tűzoltó százados és László Szabolcs tűzoltó százados. A füstöt észlelve azonnal a helyszínre siettek, az égő épületből kimentettek egy sokkos állapotban lévő embert, oltani kezdték a tüzet, majd segítséget nyújtottak a hivatásos tűzoltóegységnek a beavatkozásban előkészítésében. Hírek › BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. (A történtekről részletes beszámoló olvasható a Katasztrófavédelem magazin márciusi számának 8-9. oldalán. ) Hősies helytállása elismeréseként az országos katasztrófavédelmi főigazgató elismerésben részesítette László Attila tűzoltó századost, a fehérgyarmati hivatásos tűzoltó-parancsnokság szolgálatparancsnokát és László Szabolcs tűzoltó századost, a mátészalkai hivatásos tűzoltó-parancsnokság parancsnok-helyettesét.
Góra Zoltán tűzoltó altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató ötvenedik születésnapja alkalmából ajándéktárgy elismerésben részesítette Miskolczi Péter tűzoltó törzszászlóst, a paksi hivatásos tűzoltó-parancsnokság különlegesszer-kezelőjét, Moharos Attila tűzoltó főtörzsőrmestert, a XIV.
Jászberény, 2016. március 07. Tisztelettel: Fózer Tibor tűzoltó ezredes kirendeltség-vezető
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyfélszolgálata az 5000 Szolnok, József Attila út 14. szám alatti épületben működik. Ügyfélkapcsolati vezető: Dr. Kisnémet Tamás tű. hadnagy Ügyfélfogadási idő: Kedden: 8-12 óra és csütörtökön 12-15 óra között Telefon: (+36) 56 / 510-040 Fax: (+36) 56 / 420-114 Postacím: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 5000 Szolnok, Pf. : 110. E-mail: Az Igazgatóság címe: 5000 Szolnok, József Attila út 14. Vízügyi és vízvédelmi hatósági ügyekben előzetes időpont-egyeztetést követően az ügyfelek az alábbi időpontokban fordulhatnak kérdéseikkel személyesen a hatósághoz, illetve tekinthetnek be az eljárás során keletkezett iratokba: Hétfő, szerda: 9:00-12:00; 14:00-16:00; Péntek: 9:00-12:00 Ügyfélkapcsolati vezető: Soltész Ferenc ra., Hatósági Osztály, megbízott szolgálatvezető-helyettes (osztályvezető) Ügyintézés helye: 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. Lakossági tájékoztató - Jászberényi Katasztrófavédelmi Kirendeltség. Telefon: 56/501-900 Ügyiratok átadásának-átvételének helye: 5000 Szolnok, József Attila út 14.
A település jegyzője felszólíthatja a lakosságot az elhanyagolt területek gondozására a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról szóló 19/1992. (I. 28. ) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés g) pontjában biztosított jogkörében eljárva. Ez alapján a település jegyzője látja el a Kormány által kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az Éltv. 50. § (1) és (4) bekezdésében leírt, a növényvédelmi tevékenység keretében belterületen a károsítók elleni védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzését, illetve a közérdekű védekezés elrendelését. A Korm. rendelet 17. § (1) alapján a termelő, illetve a földhasználó köteles: egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált gazdálkodás alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét, továbbá a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
A római építőművészet a görög oszlopokat még gazdagabban képezte ki, a törzseket virággal, levéllel díszítette, megcsavarta stb. A gerendapárkány fölé jön a most már nem teherviselő tag: a fríz vagy képpárkány, mely az egész párkányzat magasítására, díszítésére szolgál, majd végül a tetőzettel való összeköttetést, az egész alkotásnak mintegy megkoronázását a koronázópárkány adja meg. Az oszloprend tehát azokat a szabályokat állapítja meg, amelyek szerint mindezen különböző igénybevételű, részben terhet hordó, részben hordott alkotórészek egymással összhangba hozandók. Az ókori Egyiptom oszlopai | Marjolein. Görög építészet [ szerkesztés] Az ógörög építészet legtökéletesebb alkotásainak, a templomoknak, vagy elöl és hátul, vagy mind a négy oldalukon oszlopsoraik vannak, mely oszlopsorok a lépcsőzetes alsó építményen, a sztereobaton nyugosznak; a hordott alkotórész, vagyis a párkány, a gerendapárkányra, képpárkányra és koronázó párkányra tagolódik. A görög építészet minden nemében ez elemek ugyanazok maradtak, csak formáik változtak.
Korinthoszi oszloprend Szerkesztés A korinthoszi oszloprend (ld. az illusztráció bal alsó ábráját) leginkább az oszlopfőben, azonkívül nyúlánkabb arányaiban tér el a jóntól. Oszlopmagasság 19 – 20 modulus, párkányzat mintegy 1 / 4 oszlopmagasság. Az oszlopláb az attikaihoz hasonló, plintusz nélkül; 24 kannelúrás törzse meglehetősen sudarasítva van (entazis), fejét 2 sor akantuszlevél díszíti, melyből, mint indák, volutaalakú díszítmények nőnek ki; ezek viszont az erősen homorú oldalakkal bíró abakuszt tartják. A párkányzat különféle ornamentekkel rendkívül gazdagon van díszítve, különösen a koronázó párkány, amelynek középső tagozata a fogsor fölött még gyámkövekkel is bír. Itália: etruszkok és rómaiak Szerkesztés Az etruszkok és a rómaiak is a görög oszloprendek alapján építkeztek. Görög Oszlop Nevek, A 10 Leghíresebb Görög Templom | Látványosságok. Az etruszkoknál az ún. toszkán oszloprend (ld. az illusztráció bal felső ábráját) a dór oszloprend egy változataként élt. Maga az oszlop még egy külön talapzaton, az ún. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ipari Park Ménfőcsanak Győrszentiván Szigetköz Győr-Moson-Sopron megye A gerendapárkány fölé jön a most már nem teherviselő tag: a fríz vagy képpárkány, mely az egész párkányzat magasítására, díszítésére szolgál, majd végül a tetőzettel való összeköttetést, az egész alkotásnak mintegy megkoronázását a koronázópárkány adja meg. Görög építészet Szerkesztés A legfontosabb és legelterjedtebb épület típus az ókori Görögországban a templom volt. Az első kőből épült templom valamikor az i. e. Görög oszlop never let. 6. században épülhetett, majd a következő évszázadban számos új követte. A görög templomokat általában azzal a céllal építették, hogy elhelyezzenek benne egy kultikus szobrot vagy jelképet. A vallás nem írta elő az embereknek, hogy a templomban gyűljenek össze és imádkozzanak, ezek a templomok elsősorban az isteneknek szánt műemlékek voltak. A görög templomok legjellemezőbb elemei a masszív oszlopok. A görögök háromféle oszlopot használtak: a dórt, az iónt és a korinthoszit. Összeállítottunk egy listát a leghíresebb görög templomokról a Földközi-tenger vidékén.
Díszítése: csigavonalas (ión) görög motívummal Oszloptörzs: vájatos Talapzata: négyszögletes Anyaga: időjárásálló műgyanta egyedi, kézi festéssel Magassága: 72 cm Anyaga: időjárásálló műgyanta egyedi, kézi festéssel Magassága: 71 cm Anyaga: időjárásálló műgyanta egyedi, kézi festéssel Magassága: 75 cm Anyaga: időjárásálló műgyanta egyedi, kézi festéssel Magassága: 73 cm Anyaga: időjárásálló műgyanta egyedi, kézi festéssel Magassága: 80 cm Felülete: rusztikus, nem sima. Görög Oszlop Nevek. Anyaga: időjárásálló műgyanta egyedi, kézi festéssel Magassága: 80 cm Talapzata: 32*32 cm Teteje: íves, mind a négy oldalán Tetejének mérete a sarkainál: 33 cm, ív közepén 27 cm. Az oszlop felülete: sima tapintású. Ferenc szabo
Klasszikus oszlopfők: toszkán, dór, ión, modern ión, korinthoszi és kompozit fejezetek Az oszlopfő vagy oszlopfejezet ( latinul capitellum) az építészetben az oszlop felső része, amely a megtámasztott vízszintes szerkezeti elem ( boltív, gerendázat, oromzat stb. ) szilárdabb, nagyobb felfekvését közvetlenül biztosítja. Görög oszlop never forget. A fejezet elnevezés egyaránt utalhat oszlop, pillér és pilaszter legfelső tagjára. Az oszlopfőnek általában három fő része van: a fejezet keresztmetszeténél nagyobb kiterjedésben kiülő fejlemez (abakusz), a törzs felé beszűkülő, átvezető rész, a kehely (ekhinosz vagy kalathosz), valamint a fejezetet az oszloptörzstől eltagoló oszlopnyak. Szerkezeti jellemzői [ szerkesztés] Az oszlopfő szerkezeti funkciója mellett esztétikai szerepet is betölt, s az egyes oszlopok legfőbb ismérve az oszlopfő díszítésének kialakítása. Ennek megfelelően egy oszlop lehet architektonikus (dór, toszkán oszlopfő), leveles (korinthoszi, kompozit, középkori leveles fejezet) és ábrázoló jellegű. Az egyes ismertebb oszlopfőtípusok eszerint időrendben a következők: Pálmaoszlopfő: Ókori egyiptomi oszloptípus, amelynek törzsét kehely alakú, az oszlopnyaknál többsoros szalaggal összefogott, kihajló pálmaleveles oszlopfő koronázza.
10 Olimpiai Zeusz templom Bár csupán néhány oszlop maradt meg az olimpiai Zeusz templomában Athénban, nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy lássuk, ez egy hatalmas épület volt. Építése i. században kezdődött az athéni zsarnokok uralma idején, akik az ókori világ legnagyobb templomát szerették volna felépíteni, de befejezése csak Hadrianus római császár uralkodása alatt, a 2. században történt meg, az építés megkezdése után nagyjából 638 évvel. 9 Sounion-i Poszeidón temploma flickr/ekcook Görögországban, az Attikai-félsziget legdélebbi csücskén, a Sounion-foknál található Poszeidón temploma, melyet három oldalról a tenger határol. I. 440 körül kezdték építeni, az archaikus időszakban. Görög oszlop never ending. Ma Poszeidón templomának csupán néhány oszlopa áll, melyek arra engednek következtetni, hogy eredeti állapotában nagyon hasonló lehetett az Akropoliszon álló Hephaistos templomához, melyet valószínűleg ugyanazok az építészek terveztek. 8 Cyrene – Zeusz temploma A mai Líbia területén található Cyrene az öt görög kolónia között a legjelentősebb volt.
Imhotep, az ókori egyiptomi építész volt ismert, hogy faragni kőoszlopok emlékeztető köteg nád és más növények.