Ezeknek a férfiaknak a felkutatására és felmutatására hoztuk létre a Gránit Oroszlán Példakép Díjat – mondta Bedő Imre. 2019. szeptember 30-ig az alábbi öt kategóriában lehet javaslatot tenni jelöltekre, akik a díj szellemiségének megfelelő mintát testesítik meg: Apa példakép A férfias minta családon belül történő átadása fontosságának, a minőségi apa-gyermek idő pótolhatatlanságának, az apa nélkülözhetetlenségének hangsúlyozására létrehozott kategória. Férfi pedagógus példakép A férfi pedagógushiány negatív hatásainak leküzdésére, a férfi pedagógusok presztízsének növelésére, társadalmi felelősségük kiemelésére szolgáló kategória. Mester példakép A Mester kategóriába olyan edzők, ifjúsági vezetők, oktatók, vagy más, értékformáló területen tevékenykedők jelölését vagy jelentkezését várjuk, akik a szakmai munkán túl az életükkel, emberségükkel állítanak példát gyermekeink elé. Közéleti példakép Oroszlánok, azaz olyan független közéleti személyiségek, írók, művészek, sportolók, vagy más, a közéletben értékformáló területen tevékenykedők számára létrehozott kategória, akik már valami jelentőset "letettek az asztalra" és követhető példaképek lehetnek.
Az ünnepélyes eredményhirdetésre és a díjkiosztó gálára a döntősök jelenlétében 2018. november 19-én, a Férfiak Világnapján, a New York Palace dísztermében ( 1073 Budapest, Erzsébet krt. 9-11. ) kerül sor. – A férfiak kiszorulása a családból, felelősségteljes hivatásokból – mint a pedagógusi pálya vagy a felsőoktatás – illetve a társadalom megannyi más területéről szomorú tendencia, hiszen a férfiakra a nőknek, a gyerekeknek és az egész társdalomnak szüksége van. Férfiak nélkül megáll a világ. "A Gránit Oroszlán Példakép Díjjal éppen a férfi minta nélkülözhetetlenségére szeretnénk felhívni a figyelmet. Arra, hogy férfinak lenni nem adottság vagy lehetőség, hanem jövőteremtő kötelesség is egyben. Ma, amikor a férfiak alig vannak jelen a családokban, a példaképeknek nagyobb jelentősége van, mint valaha – mondja Bedő Imre, a Gránit Oroszlán Példakép Díjat életre hívó Férfiak Klubja alapítója. Óriások vállán állunk "Én távolabbra láthattam, de csak azért, mert óriások vállán álltam", ezt írta világraszóló teljesítményére magyarázatképpen Sir Isaac Newton.
Nem nehéz megkülönböztetni a kettőt, egyrészt kiváló iránytű az ember belső erkölcsi érzéke, másrészt gyümölcseikről lehet különbséget tenni köztük; a jó példa életet, fejlődést, jövőt eredményez, és folytatható generációk hosszú során át. A rossz példa ennek pont az ellenkezője: előbb-utóbb törvényszerűen zsákutcába vezet, folytathatatlan. Saját értékeink továbbadásáról magunknak kell gondoskodnunk. Nem csak a gyerekeknek, hanem minden embernek, az egész társadalomnak szüksége van elsajátítható mintákra, példaképekre, akikre felnézhetnek, akiket utánozhatnak, akiket követhetnek. Egy olyan élcsapatra, akik már letettek valamit az asztalra, akik a teljesítményükkel, az elkötelezettségükkel, az életükkel már bizonyítottak. Így volt ez a történelem során eddig mindig, és így van ez ma is, legalábbis így kellene lennie. Ezeknek a férfiaknak a felkutatására és felmutatására hoztuk létre a Gránit Oroszlán Példakép Díjat – mondta Bedő Imre. A Közéleti példaképek felelőssége nem csekély, hiszen folyamatosan a figyelem középpontjában állnak, ezért példamutatásuk a közösség számára is meghatározó.
Bár Juraj Jakubisko szlovák rendező Báthory című, most bemutatott filmjében a Báthory Erzsébet körüli legendák leolvasztását ígéri, a nagy igyekezetben dupla annyi új legendát toldott hozzá. Van itt minden: húskitépés, megerőszakolás, vetélés, és Caravaggio, a meleg festő, aki magyar földön heteróvá válik. "A legenda másik arca" – ez az alcíme a két évvel ezelőtt elkészült, és Magyarországon a napokban bemutatott Báthory című szlovák filmnek. A botrányok közepette forgatott és forgalmazott moziban Juraj Jakubisko nem kevesebbre vállalkozott - mint ahogy a vele készített interjúkban kifejtette –, hogy Báthory Erzsébet "magányos, rágalomhadjáratnak kiszolgáltatott sorsát" írja képkockákra. Tény, hogy igen rossz a híre az 1604-ben elhunyt Nádasdy Ferenc gróf özvegyének. Caravaggio báthory erzsébet tábor. "Vámpírkirálynő", "vérgrófnő" a leggyakoribb becenevei az 1610-ben, a mai Szlovákia területén található csejtei várában négy évig fogva tartott, és mindmáig tisztázatlan okok miatt 54 évesen elhunyt Báthory Erzsébetnek. (A filmben történelmietlen, furcsa módon öngyilkos lesz: felgyújtja zárkáját. )
Az egykori várból 10-15 méter magas falak maradtak meg, a rekonstrukció során néhány falat újra is emeltek. A hajdani három toronyból egy az 1980-as években ledőlt. A fennmaradt két torony közül a déli lakótoronyban halt meg Báthori Erzsébet. A keleti toronyban a gótikus várkápolna maradványai láthatóak. Báthory Erzsébet kiállítás A Csejte községben található, 1668-ban épített, késő reneszánsz Draškovič-kastély ma múzeum. Caravaggio báthory erzsébet királynő. Csejte és környékének történelmén és néprajzán túl a vár egykori úrnőjével is megismerkedhetünk. Báthory Erzsébet – Csipkékbe rejtett kegyetlenség című kiállítás fő darabja Báthori Erzsébet korhűen rekonstruált öltözéke. Báthory Erzsébet életéről több filmet is forgattak. Hívták Csejtei rémnek és Drakula grófnőnek is. Báthory – A legenda másik arca címmel 2008-ban bemutatott szlovák-cseh-angol-magyar koprodukcióban készült filmdráma kicsit kilóg a sorból. Báthory Erzsébet életéről készült filmek A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent.
Nem a véreskezű grófnőről szól, nem a női Drakuláról, hanem az érzékeny, nem is enyhén idegbeteg, belterjes család főasszonyáról, akinek egy szintén belterjes, idegbeteg korban kellett megélnie kórságát. Na, ez most kicsit költőire sikeredett, de ennyi a filmben is benne van. Mielőtt bárki is, aki a filmet látta, vagy látja, szememre vetné, mennyire hiteles, vagy nem a film: közlöm, hogy igen, hiteles. Mert ilyen volt. Ahogyan rendkívűl igényesen van visszaadva a késő középkori pompa, a díszmagyaros viseletek, a várurak élete, az intrikák, a vér, a szexualitás, az olcsó és igényes halál: olyan, amilyennek emlékezünk rá. Caravaggio báthory erzsébet királyné. Már aki emlékezik, nyilván. A filmre egyébként nem véletlenül költöttek sokmillió dollárt. Látszik rajta. Az egyetlen hiányérzetem a film után az maradt, hogy ez miért nem magyar produkció, de a következő reakció az volt, hogy akkor nyilván elszúrták volna. Így jó ez, ahogy van. A varkocsos fonatú "cseh" Báthory Gáborral, a "cseh" Nádasdy Ferenccel, a "cseh" várúrnővel, a "cseh" magyar történelmi vízióval - és nem utolsósorban egy szép filmélménnyel, amivel gazdagabbak vagyunk.